Ukrajna és Litvánia cseppfolyósított földgáz (LNG) hosszú távú szállításáról állapodott meg – jelentette be Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök hétfőn, Litvániában tett hivatalos látogatása során.
Több cseppfolyósított földgáz érkezik majd Ukrajnába a Baltikumból. A vilniusi kormányközi konzultációk során megállapodás született a földgáz hosszú távú szállításáról a klaipedai LNG-terminálon keresztül – idézte a kormányfő közlését az Ukrinform hírügynökség.
Szviridenko megjegyezte, hogy a cseppfolyósított földgáz érkezhet amerikai és közel-keleti termelőktől egyaránt. Az ukrán Naftohaz már korábban is fogadott ilyen szállítmányokat. Az új megállapodások lehetővé teszik ennek az ellátási útvonalnak a megerősítését – emelte ki. Február 26-án a Naftohaz ukrán állami vállalatcsoport első alkalommal importált amerikai cseppfolyósított földgázt Ukrajnába a litvániai Klaipeda kikötőjében található terminálon keresztül – idézte fel az Ukrinform.
Ukrajna kénytelen volt növelni az importot, miután Oroszország fokozta az ország földgáztermelési infrastruktúrája elleni támadásait.
Inga Ruginiene litván miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Szviridenko azt is elmondta, hogy Ukrajna felajánlotta föld alatti gáztárolóinak használatát.
Az ukrán politikus felajánlotta továbbá azt is, hogy Ukrajna szakértőket küld Litvániába annak érdekében, hogy megtalálják a módját az Oroszország által eltérített ukrán drónok okozta incidensek megelőzésének. Az ilyen esetek miatt az utóbbi időben többször rendeltek el légiriadót Litvániában, valamint a szomszédos Lettországban és Észtországban is.
Sokat beszéltünk arról, hogy szükség van egy Ukrajnából érkező szakértői csapatra, amely segítene egy megfelelő drónelhárító rendszer kialakításában, valamint egy közös radarrendszer létrehozásában – mondta újságírói kérdésre Szviridenko. Az ukrán kormányfőt erről azt követően kérdezték, hogy méltatta a litván kormány együttműködését olyan területeken, mint a polgári védelem, az energiabiztonság és a Kijevnek nyújtott katonai segítség.
Mindkét kormányfő hangsúlyozta, hogy agresszorként Oroszország felelős a háború minden közvetlen és közvetett következményéért, beleértve az eltérített drónok becsapódásait is – írta az MTI.
Bóna Szabolcs agrárminiszter a közösségi médiában is bejelentette, hogy a péntek esti közlönyben már hivatalossá vált az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek tiltása. Ugyan arról ő is hosszan értekezett korábban, az ukrán gabona nem feltétlen veszélyeztetné a magyar termelőket, a körülmények miatt viszont mégis fontos korlátozni a behozatalát. Bóna szerint a még Fidesz-kormány alatt behozott tiltás lejárásával csapdahelyzetet teremtett, azonban a helyzet felismerése után gyorsan visszaállították a tiltásokat.
A péntek este érkező Magyar Közlöny első pontjaként szerepel az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek tiltása. Közösségi médiában megosztott bejegyzése szerint
A probléma felismerése után, azonnal megkezdődött a szükséges jogszabály előkészítése és egyeztetése. Miniszterelnök Úr és a kormány hazaérkezését követően pedig az elfogadása.
Az árulista nem változott az általa korábban közölthöz képest, így szerepel rajta:
Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve
Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva
Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva
Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva
Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva
Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve
Zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva
Közönséges búza
Rozs
Árpa
Kukorica
Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle (köles kivételével)
Búzaliszt vagy kétszeres liszt
Gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt)
Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált); gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve, az 1006 vtsz. alá tartozó rizs kivételével
Olajrepce- vagy repcemag, törve is (a vetőmag kivételével)
Napraforgómag, törve is
Napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj, valamint ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
Repce- és mustárolaj, valamint ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
Ropogós kenyér
Zöldség (kivéve a cukrozott) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva (kivéve a paradicsomot és az ehető gombákat), nem fagyasztva
Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust (kivéve a szőlőlevet), kivéve a 2209 vtsz. alá tartozó borecetet.
Bóna azonban a rendelkezés visszaállítása közben azt sem mulasztotta el, hogy érdemben tájékoztasson az Ukrajnából érkező áruk valódi hatásairól. Egy korábbi részletes bejegyzésében arra jutotta, hogy bár a génmódosításra hivatkozó aggályok szeptemberre megoldódhatnak, jelenleg elmondható, hogy:
Aszályos időszakban valós veszély az ukrán gabona árletörő hatása, ezért korlátozni kell.
A jelenlegi árszinteken az ukrán gabona nem kalkulál a magyar piacra. Az import Lengyelországból és Szlovákiából érkezik.
Figyelembe kell venni a magyar takarmánygyártás és állattenyésztők érdekeit is a döntéseknél.
A legfontosabb cél, az élelmiszer biztonság fenntartása. A biztonság, az egészségügyi biztonságot kiemelten jelenti az ellátásbiztonság mellet.
Egyes hajók áthaladási foglalásáért a Panama-csatornán több mint egymillió dolláros díjat fizettek a közelmúltban árverésen – közölte csütörtökön a Panama-csatorna Hatóság, hozzátéve, hogy a szokatlanul magas árak inkább a kereslet ideiglenes emelkedését tükrözik, és nem tartós torlódást a csatornán.
A hatóság közlése szerint az átlagos aukciós árak a közel-keleti konfliktus kirobbanása után mintegy 385 ezer dollárra emelkedtek, szemben a korábbi 135–140 ezer dollárral, mivel a megnövekedett forgalom növelte a foglalások iránti keresletet.
A múlt héten a hatóság igyekezett kisebb jelentőséget tulajdonítani annak az értesülésnek, miszerint egy cseppfolyósított földgázt (LPG) szállító hajó mintegy 4 millió dollárt is fizetett egy aukción a gyorsabb áthaladás lehetőségéért.
Victor Vial, a hajózási útvonalat felügyelő hatóság pénzügyi alelnöke egy nyilatkozatában elmondta, hogy egyes hajók valóban több mint egymillió dollárt fizettek a legutóbbi aukciókon, de ezeket az eredményeket kivételesnek minősítette, és a kereslet rövid távú emelkedésével magyarázta. Vial hozzátette, hogy a legtöbb hajó előre foglal átkelési időpontot elejét véve ezzel a torlódásoknak.
A csatorna többféle foglalási lehetőséget, a többi között hosszú távú időrés-elosztást és egy kifejezetten cseppfolyósított földgázt szállító hajók számára kialakított rendszert is kínál. Azok számára, akik nem foglalnak előre, last-minute foglalási lehetőségeket és aukciókat is biztosít, ahol jelenleg naponta három-öt időrés érhető el.
A Panama-csatorna Hatóság igazgatója, Ricaurte Vazquez elmondta, hogy a konténer- és cseppfolyósított-gázszállítmányok a legjobban teljesítő szegmensek közé tartoztak, az energetikai termékek pedig egyre nagyobb szerepet játszanak a vízi út által kezelt mennyiségekben.
A hatóság azt is közölte, hogy intézkedéseket hozott a víztározó tavak vízszintjének fenntartására, miközben figyelemmel kíséri az év későbbi részében várhatóan erős El Nino időjárási jelenség kockázatát. A múltban voltak olyan időszakok, amikor aszály miatt a csatornának jelentősen le kellett csökkentenie a napi átkelések számát.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy a közel-keleti látogatása során beleegyezett, hogy legalább egy éven át dízelolajat szállítanak Ukrajnának – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna két feladatot tűzött ki maga elé, és mindkettőt teljesítette. „Meg kellett egyeznem, akkor ez a Naftohaz számára a kérdés, hogy hiány és a világban felmerülő erős kihívás esetén hogyan fogja ellátni az országot például dízellel. Tegnap legalább egy évre megállapodtam a dízelről. Ennyi. És akkor ez a kérdés a mi cégünkre és a helyi vállalatokra vonatkozik” – mondta.
Az elnök azt is közölte, hogy Ukrajna üzemanyagtartalékai kiürültek. Az okok, amiért az ország nem töltötte fel azokat, az orosz légicsapások a háború kezdete óta, valamint az ukrán vállalatok, a magánszektor vagy az Ukrnafta által kötött hosszú távú szerződések voltak. „Vagyis a tartalékaink szerződésekben vannak. De amikor kihívások vannak, hiány van, akkor működhet, vagy lelassulhat. Ezért hosszú távú megállapodásokra van szükség az energiaországokkal, azt mondanám. Erről tárgyalunk” – magyarázta.
Az államfő azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán védelmi erők ma 100%-ban el vannak látva üzemanyaggal. „A prioritásunk a hadsereg, tisztában vagyunk a készleteink egyértelmű mennyiségével. Az egész államnak, beleértve a hadsereget is, szállítunk dízelt és benzint, körülbelül havi 700 ezer tonnát. Nagyjából a mennyiségeket értjük – valahol nyolc körül, ez évi 7,2-7,4 millió tonna. Elvileg tudjuk, hogyan lehet ezt biztosítani” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
A Nemzeti Bank azt javasolta, hogy a bankok módosítsák az útvonalakat, és zárják ki az olyan országok területén keresztül történő utazást, ahol fennáll a szállítás blokkolásának kockázata – jelentette ki Andrij Pisnij, közölte az Ukrinform a jegybank elnökének Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
„Minden olyan bankkal kommunikáltunk, amely határokon átnyúló értéktárgy-szállítást végez. Javaslatunk: módosítsák az útvonalakat, és zárják ki az olyan országok területén keresztül való utazást, ahol fennáll a szállítás blokkolásának kockázata” – jegyezte meg a Nemzeti Bank vezetője.
Elmondása szerint a Magyarországra irányulóhoz hasonló járatokat az Oscsadbank és más bankok beszedőautomatái hetente indítanak.
A Nemzeti Bank álláspontja egyértelmű: a szabályozó hatóság teljes mértékben támogatja az Oscsadbank intézkedéseit alkalmazottai védelmével és a devizaértékek visszaszolgáltatásával kapcsolatban.
„Először is, az ellenőrzésünk megerősítette, hogy a rakományt megfelelően regisztrálták. A kísérő dokumentumcsomag megfelel a Vámkódex normáinak, a szerződésekhez nem fűztünk észrevételeket. Az Oscsadbank rendelkezik a nemzetközi szállítmányozásra vonatkozó megfelelő engedéllyel, amelyet az Ukrán Állami Közlekedésbiztonsági Szolgálat állított ki” – mondta Pisnij.
Másodszor, a Nemzeti Bank nem kapott „semmilyen észrevételt a bankok nemzetközi készpénzátutalások teljesítésével kapcsolatban a megkötött nemzetközi megállapodások keretében, amelyeket mindkét bank erre vonatkozó dokumentumai megerősítenek”.
A Nemzeti Bank elnöke emlékeztetett arra, hogy a készpénz kizárólag szárazföldi szállítása az ukrajnai orosz invázió kezdete óta bevett gyakorlat (előtte légi úton történt). A bankok által szállított pénzmennyiségek sem jelentenek anomáliát.
„2023-ban feloldottuk a lakosság készpénzes deviza vásárlására vonatkozó korlátozásokat, hogy minimalizáljuk a készpénzes és a nem készpénzes piacok árfolyama közötti különbséget. Ennek fényében megnőtt az igény jelentős mennyiségű készpénzes deviza behozatalára az országba, amelyet az ukrán bankok európai partnereiktől kapnak nem készpénzes valutáért cserébe” – magyarázta Pisnij.
Több tartályhajó-tulajdonos, olajipari nagyvállalat és kereskedőház felfüggesztette a nyersolaj-, üzemanyag- és cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását a Hormuzi-szoroson keresztül, miután az Egyesült Államok és Izrael csapásokat mért Iránra, Teherán pedig közölte, hogy lezárta a hajózást − közölték a kereskedelmi szervezetek szombaton.
Az INTERTANKO tartályhajózási szövetség közlése szerint az amerikai haditengerészet figyelmeztetést adott ki a térség − a teljes Perzsa-öböl, az Ománi-öböl, az Arab-tenger északi része és a Hormuzi-szoros − hajózására, jelezve, hogy nem tudja garantálni a szállítmányok biztonságát.
A görög hajózási minisztérium szombaton arra kérte a hajókat, hogy kerüljék el a Perzsa-öblöt, az Ománi-öblöt és a Hormuzi-szorost. A Kpler árupiaci tanácsadó cég elemzője, Laura Page szerint eddig 14 LNG-szállító mutatott lassulást, irányváltást vagy megállást a szoros térségében, és a szám várhatóan emelkedni fog, ami kockázatot jelent Katar LNG-exportjára.
A német konténerszállító vállalat, a Hapag-Lloyd közölte: további értesítésig felfüggeszti a Hormuzi-szoroson való áthaladást. A Perzsa-öböl kikötőit érintő járatok esetében késésekre, útvonal-módosításokra és menetrendi változásokra kell számítani. A dán Maersk honlapján közzétett tájékoztatás szerint a társaság biztonsági partnereivel egyeztetve jár el a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben végzett műveletek során, ugyanakkor a közel-keleti árufelvétel továbbra is nyitott. A francia CMA CGM közölte: a térségben tartózkodó vagy oda tartó hajóit arra utasította, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásait követően húzódjanak biztonságos menedékbe.
Az Európai Unió Aspides nevű haditengerészeti missziójának egyik illetékese a Reuters hírügynökségnek elmondta: a térségben több hajó VHF-rádióüzenetet kapott az iráni Forradalmi Gárdától arról, hogy „egyetlen hajó sem haladhat át a Hormuzi-szoroson”. Ugyanakkor a Poten & Partners hajóbróker-cég az ügyfeleinek küldött körlevelében azt írta, hogy a hajóforgalom nem állt le teljesen, de a fennakadások gyorsan erősödnek.
Ukrajna leállította az orosz gáztranzitot Ausztria irányába, a Transz-ausztriai Gázvezeték (TAG) helyi üzemeltetője azonban továbbra is küldi a számlát a Gazpromnak, amelyet a Sberbankon keresztül szeretne kifizettetni – írja az EurAsia Daily. Az orosz energiavállalat bíróságon támadta meg az osztrák követelést, amelyet most megpróbál érvényteleníteni.
Az EurAsia Daily megjegyzi: azzal, hogy Ukrajna január 1-jétől egyoldalúan leállította a gáztranzitot, ezzel egyúttal Olaszország felé is megszűnt az orosz gázellátás, holott a Transz-ausztriai Gázvezeték (TAG) üzemeltetője korábban még biztosította az olaszokat a tranzitellátás fenntartásáról.
Idézik az Interfax orosz hírügynökség beszámolóját, miszerint azonban a TAG GmbH továbbra is havonta számlákat küldött a Gazpromnak, és már megpróbálja azokat a Sberbankon, mint garanciavállalón keresztül behajtatni. Az EurAsia Daily arról is ír, hogy a TAG és a Gazprom között hosszú távú, „szállíts vagy fizess” feltételek szerint hatályban lévő szerződés van érvényben. A Gazprom keresetet nyújtott be a követelések érvénytelenítésére, amelynek helyt adott a szentpétervári bíróság.
„A Gazprom Export LLC az orosz bírósághoz fordult a Transz-ausztriai Gázvezeték (TAG) üzemeltetőjének követeléseinek érvénytelenítésére. A Gazprom Export kérelmére a bíróság megtiltotta a Sberbanknak, hogy a TAG javára garanciális kifizetéseket teljesítsen.”
„A Gazprom rámutatott, hogy a biztosító intézkedések elmulasztása megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti a jelen ügyben hozott bírósági határozat végrehajtását” – közölte a szentpétervári törvényszék az Interfax orosz hírügynökséggel, az EurAsia Daily szerint.
A németországi gáztárolók készletei 2013 óta nem látott mélypontra estek, és továbbra is gyors ütemben csökkennek. Ennek oka nemcsak a hideg időjárás és a szélcsendes periódusok, hanem a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának akadozása is. Az ország legnagyobb LNG-terminálja február eleje óta nem szállít gázt a nemzeti gázhálózatba. A jégtakaró miatt a gázszállító hajók nem tudnak kikötni, a segítségül küldött jégtörő pedig meghibásodott. Ennek következtében a német és más európai vállalatok több mint kétmilliárd köbméter gáztól estek el.
A Gas Infrastructure Europe adatai szerint a németországi föld alatti gáztárolókban lévő készletek 5,7 milliárd köbméterre csökkentek. Február közepén ez a legalacsonyabb szint 2013 óta.
A jelenlegi, napi több mint 100 millió köbméteres felhasználás mellett a készletek legfeljebb április közepéig elegendők, amikor Észak-Németországban általában véget ér a fűtési szezon – írja az EADaily.
Az idei télen Németországban és Európa nagy részén hidegebb idő uralkodott, és gyakran fordultak elő szélcsendes időszakok, ami miatt növelni kellett a gázerőművek termelését. Februárban azonban már nem ez volt az egyetlen tényező. A Balti-tengeren található Mukran LNG terminál kifogyott a készletekből, és február 2. óta nem táplál gázt az ország szállítórendszerébe.
Ennek következtében az LNG-import több mint 40 százalékkal csökkent, napi 35 millió köbméterről mintegy 20 millió köbméterre. Két hét alatt a német és európai cégek pedig több mint 2 milliárd köbméter földgáztól estek el.
Nem ismert, mikor állhat helyre az LNG-ellátás a Rügen szigetén lévő terminálon, mivel a jég miatt a tankerhajók nem tudnak kikötni. A Minerva Amorgos nevű, mintegy 100 millió köbméter LNG-t szállító hajó például már több mint két hete várakozik a Mukran LNG közelében – mely korábban a Nord Stream 2 építésének logisztikai bázisa volt –, de nem sikerült eljuttatni a kikötőben álló visszagázosító egységhez.
A tanker megközelítésének biztosítására ugyan kiküldték a Neuwerk nevű jégtörőt Rostockból, mely a német hajózási hivatal legnagyobb szolgálatban álló, akár félméteres jégréteget is feltörni képes hajója, azonban meghibásodott.
„Ki gondolta volna a globális felmelegedés korszakában, hogy a tél közepén a Balti-tengeren komoly jégtakaró alakulhat ki? Ez abszurd. Úgy tűnik, Németország nem volt felkészülve a természet ilyen szeszélyére” – fogalmazott Aleksey Grivach, az orosz nemzeti energiabiztonsági alap (FNÉB) igazgatóhelyettese.
Az északi-sarki vihar és az Egyesült Államokba betörő fagyok miatt a gáztermelés csökkent, és a kereslet élesen megnőtt. Az export csökkenése Európát is érintheti, de minden attól függ, meddig tart a fagy az Egyesült Államokban.
Az EurAsia Daily beszámolója szerint az elmúlt időszakban drasztikusan visszaesett az amerikai LNG-üzemek gáztermelése, mivel az északi-sarki vihar és az országban uralkodó fagyos, rendkívül hideg időjárás befolyásolja a termelést, a kereslet viszont jelentősen nőtt. Az export csökkenése Európát is érintheti, de minden azon múlik, meddig tart az Egyesült Államokban tomboló kemény, hideg tél.
Az orosz nyelvű hírportál arról írt, hogy január folyamán a RonhEenergy-tartályokból az LNG-terminálokba szállított gáz mennyisége a kezdeti 500 millió köbmétert követően 328 és 368 millió köbméter közötti mennyiségre esett vissza.
Az EurAsia Daily szerint nyilvánvaló, hogy a tendencia az Egyesült Államok időjárásával függ össze. Emlékeztettek, hogy vasárnap egy sarkvidéki vihar csapott le az ország déli és keleti részére, rendkívüli hidegbetörést okozva, és akár egy hétig is eltarthat, és ennek eredményeként a gáztermelés már 11 százalékkal csökkent, tekintettel arra, hogy még Texasban is mínusz 20 fokot mértek.
Eközben – idézi fel cikkében a portál – a gázfogyasztás jelentősen nőtt, és a gáztermelésben érthetően az Egyesült Államok háztartásainak ellátása a legfontosabb. Az egyes államok elektromos rendszerüzemeltetői már most is nagy ügyfeleknek kínálnak fizetett fogyasztáscsökkentést. Az energiahordozó nagykereskedelmi ára a Henry Hub tőzsdén több mint a duplájára, ezer köbméterenként 234 dollárra nőtt.
Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok helyzete közvetlenül befolyásolhatja Európa gázellátását, ahol az LNG-ellátás az egyik fő célponttá vált a gyorsan csökkenő tárolókapacitások miatt – írta a portál a cikkben.
Az amerikai földgázpiac fejleményei továbbra is aggodalmat keltenek az európai piacon, mivel az ellátási zavarok befolyásolhatják az LNG-nek az Egyesült Államokból Európába tartó exportját. A tudósítás szerint az elmúlt napokban az Egyesült Államokban az LNG-üzemek jelentősen, mintegy 48 százalékkal csökkentették a gázfogyasztást, ami az LNG exportjának csökkenéséhez vezet.
Az EurAsia Daily az ING nevű pénzintézet beszámolójára hivatkozva azt közölte, hogy a gázkészletek a feltöltési szint 45 százaléka alá estek, és egyre valószínűbb, hogy az európai gáztározó helyeken lévő tartalékok 25 százalék alá fognak esni, amely alacsonyabb, mint a négy évvel ezelőtti szint.
A további növekedés attól függ, meddig tartanak a fagyok az Egyesült Államokban, és az LNG-üzemek meddig működnek csökkentett kapacitással – olvasható az EurAsia Daily tudósításában.
Kiürülnek a német gáztározók, az árak emelkednek, mindent azonnal felhasználnak, ami a hajókon érkezik
A hirado.hu hétfőn a Weltwoche, illetve az Apollo News portálra hivatkozva írta meg, hogy a német gáztározók még a 41 százalékos töltöttségi szintet sem érték el, miközben Németország az idei év leghidegebb napjaira készül. A gázhiány elsődleges oka az, hogy a beérkező cseppfolyósított földgázt (LNG) – aminek folyamatosan emelkedik a beszerzési ára – a lakosság közvetlenül és azonnal felhasználja, miközben alig raktároznak el földgázból stratégiai tartalékot. Eközben az Európai Unió a háborúra hivatkozva teljes leválást várja el az orosz földgázról.
Az ukrán agrárszektor számára 2025 ellentmondásos évként vonul be a statisztikákba. A termelők egyszerre könyvelhettek el az előzetes várakozásokat meghaladó terméseredményeket és olyan strukturális problémákat, amelyek a következő év kilátásait is beárnyékolják. Az időjárás szélsőségei – fagyok, aszály, helyenként sáskajárás – komoly kihívás elé állították az ukrán gazdákat, miközben az orosz támadások az exportlogisztika legfontosabb csomópontjait vették célba. Az eredmény: rekordközeli betakarítás, de egyre bizonytalanabb értékesítés.
Az ukrán gazdasági és agrárminisztérium adatai szerint 2025-ben összesen 57,6 millió tonna gabona és 17,3 millió tonna olajos növény került a magtárakba, a kukorica betakarításának végleges lezárása után pedig a teljes gabonatermés megközelítheti a 60 millió tonnát. Ez az eredmény európai összevetésben is figyelemreméltó: Ukrajna gabonatermelésben Franciaország mögött a második helyre került, megelőzve Németországot és Lengyelországot. Kukoricából az ország továbbra is egyértelmű európai piacvezető, míg napraforgóból a teljes EU-termelést is meghaladja.
A mennyiségi sikerek mögött azonban jókora különbségek húzódnak. Az átlagos gabonahozam hektáronként 5,08 tonna volt, ami 14 százalékkal elmarad az uniós átlagtól. A déli és keleti régiók gyengébb eredményeket produkáltak, míg a nyugati és középső országrészek részben kompenzálni tudták ezt. Szvitlana Litvin, az Ukrán Agráripari Klub (UKAB) elemzője szerint az eredmény összességében felülmúlta az előzetes várakozásokat, ugyanakkor a napraforgó és a repce esetében 8-11 százalékos hozamcsökkenés volt tapasztalható az előző évhez képest.
Az ukrán mezőgazdaság várható teljesíténye
Nem minden szakértő osztja azonban az óvatos optimizmust. Olekszandr Bujukli, az Ukrán Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének vezetője szerint a képet kultúránként érdemes bontani. Az őszi vetésű gabonák közepes eredményt hoztak, a tavaszi kultúrák viszont komoly gondokkal küzdöttek. A kukoricatermés ugyan papíron jó, de a termés mintegy 15 százaléka év végén még a földeken állt, ami jelentős többletköltséget és piaci veszteséget okoz.
Ez a késés már az exportpiacokon is érezhető. A kukorica kivitele 2025 őszén elmaradt a szokásos ütemtől, miközben az Európai Unió piacain az amerikai és brazil szállítmányok gyorsan átvették a vezető szerepet. Míg egy évvel korábban az ukrán kukorica az uniós import közel felét adta, a jelenlegi szezonban 20 százalék körüli részesedésre csúszott vissza.
December közepéig mindössze ötmillió tonna új termésű kukorica hagyta el az országot, ami 42 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A helyzetet súlyosbítják az orosz támadások az odesszai térség kikötői ellen. Karácsony előtt a Pivdennij kikötőt ért csapás következtében növényi olaj szivárgott a Fekete-tengerbe, súlyos környezeti károkat okozva. A logisztikai fennakadások nemcsak az export ütemét lassítják, hanem közvetlenül veszélyeztetik a devizabevételeket is.
A napraforgó szintén gyengébben teljesített: a termés 13 százalékkal maradt el a 2024-es szinttől, miközben a minőség is romlott. Magasabb nedvességtartalom, alacsonyabb olajtartalom és savasabb alapanyag jellemzi az idei termést, ami az olajárakban is megjelenhet.
Bár Ukrajna továbbra is a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, az orosz kivitel gyors növekedése miatt az előny látványosan olvad.
Éles kontrasztot jelent a zöldségpiac.
A „borscsalapanyagok” túltermelése miatt a lakossági árak 50-70 százalékkal estek vissza: a káposzta, a hagyma, a burgonya és a sárgarépa ára egyaránt történelmi mélypontokra süllyedt.
A háttérben tudatos túltermelés áll: a 2024-es magas árak láttán sok termelő bővítette a vetésterületet, miközben a tárolókapacitások továbbra is hiányosak. Tarasz Bastannik, az Ukrán Gyümölcs- és Zöldségszövetség elnöke szerint a gazdák többsége nem vállalja a tárolási kockázatot, inkább azonnal, akár veszteséggel értékesít.
Globális összevetésben a helyzet nem kedvező. Argentína és Ausztrália kiváló termést ért el, az EU pedig 2026 nyarára közel 12 százalékos gabonatermelési növekedést vár. Bár az ukrán export versenyképes árazással eddig meg tudta tartani piacait, a mozgástér szűkül.
Kulcskérdés a logisztika
A szakértők egyetértenek abban, hogy az idei év kulcskérdése a logisztika lesz. Ha a kikötői infrastruktúra elleni támadások folytatódnak, az export elhúzódik, a devizabevételek csökkennek, és ez már a makrogazdasági stabilitást is érintheti. Ha azonban a szállítási útvonalak működőképesek maradnak, Ukrajna képes lehet értékesíteni a megtermelt volumen nagy részét, még ha nem is minden szereplő jut majd egyformán az exportból származó bevételekhez.
