Ukrajna és Japán aláírt egy támogatási megállapodást a Sürgősségi helyreállítási program keretében, amelynek részeként Tokió 40 millió dollár vissza nem térítendő támogatást nyújt Kijevnek. A bejelentést Olekszij Kuleba tette közzé a Telegramon.
A támogatást a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség folyósítja a program ötödik szakaszában.
A pénz több kulcsfontosságú területre kerül:
mintegy 15 millió dollár közösségi infrastruktúra helyreállítására és fejlesztésére (például közműcégek eszközei, tengeri infrastruktúra, kritikus létesítmények modernizálása),
több mint 15 millió dollár egészségügyi és rehabilitációs szolgáltatásokra,
a fennmaradó rész pedig mezőgazdasági támogatásra és a közszolgálati média fejlesztésére.
A miniszter szerint jelenleg is több nagy japán finanszírozású projekt fut Ukrajnában az energia, közlekedés, vízellátás, egészségügy, oktatás, humanitárius aknamentesítés és hulladékkezelés területén. A teljes japán támogatási volumen Ukrajna felé már meghaladja a 700 millió dollárt.
A JICA Japán kormányzati fejlesztési ügynökség, amely nemzetközi segély- és fejlesztési programokat valósít meg, Ukrajna egyik kiemelt partnereként.
Az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság devizát, energiaforrást, élelmiszert és katonai technológiát kapott Oroszországtól az Ukrajna elleni háborúban nyújtott segítségéért.
Észak-Korea az Ukrajna elleni orosz háború három éve alatt közel 14 milliárd dollárt is keresett fegyverek szállításával és katonáinak Oroszország megsegítésére küldésével, közölte a Nikkei a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat kutatóintézetére hivatkozva.
A dél-koreai Központi Bank adatai szerint az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gazdasági növekedése 2024-ben 3,7% volt – ez a legmagasabb adat az elmúlt 8 év alatt. Ezt követően az Észak-Koreai GDP mintegy 26,6 milliárd dollár lett.
Az észak-koreai különleges erők körülbelül 10 ezer katonája szolgál az ukrajnai fronton, valamint több ezer mérnök és több száz drónkezelő. További 30 ezer katona küldését tervezik. A koreaiak havi 2000 dollárt kapnak, az elhunytak családjai pedig juttatásokra és luxuslakásokra számíthatnak Phenjan fővárosában.
Észak-Korea KN-23 ballisztikus rakétákat, tüzérségi lövedékeket és rakétatüzérséget is szállított az Oroszországi Föderációnak.
A katonai segélyért cserébe Észak-Korea devizát, energiát, élelmiszert és katonai technológiát kapott Oroszországtól, ami aláássa a globális gazdasági szankciók hatékonyságát.
A védelmi ipar meredek növekedése és a javuló energiaellátás már most is pozitív hatással van az Észak-Koreai főváros lakóinak életére. Szemtanúk szerint 2025-ben jelentősen megnőtt a drága autók száma az utcákon az előző évekhez képest.
Ukrajna már májusban megkapja az Európai Unió hitelprogramjának egy részét, amely összesen 90 milliárd eurós keretből érkezik. A bejelentést Rokszolana Pidlasza, a költségvetési bizottság vezetője tette.
A támogatás első része, 28,3 milliárd euró, kifejezetten védelmi célokra érkezik májusban. A fennmaradó 16,7 milliárd eurót júniusban utalják, amelyet a költségvetési hiány fedezésére fordítanak.
A 45 milliárd eurós Ukraine Support Loan program két fő részből áll: katonai és költségvetési támogatásból. Az előbbi a fegyverkezési és hadiipari kiadásokat, az utóbbi az állami pénzügyi stabilitást szolgálja.
A védelmi célú forrásokat Ukrajna fegyverek beszerzésére és gyártására kívánja felhasználni, ezzel erősítve katonai képességeit.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) várakozásai szerint az ország több mint 95 milliárd dollár nemzetközi pénzügyi támogatásban részesülhet a következő években, ami hozzájárul a devizapiac stabilitásának fenntartásához. A források döntő része 2026–2027 folyamán érkezhet.
A jegybank szerint a külső finanszírozással kapcsolatos bizonytalanság csökkent, miután az Európai Unió áprilisban feloldotta a 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Az első részlet folyósítása júniusra várható, emellett további források érkezhetnek az EU Ukraine Facility, a G7-ek ERA programja, valamint az IMF kibővített finanszírozási mechanizmusa révén.
Az előrejelzések szerint 2026-ban több mint 53 milliárd dollár, 2027-ben mintegy 42 milliárd dollár, míg 2028-ban további 22 milliárd dollár támogatás érkezhet Ukrajnába. Ezek a források lehetővé teszik a kritikus költségvetési kiadások finanszírozását, valamint a nemzetközi tartalékok magas szinten tartását.
A Nemzeti Bank jelezte, hogy szükség esetén további intézkedéseket hozhat az infláció fékezésére. Az alapkamatot 15%-on tartották, ami segíti a hrivnya stabilitását és az inflációs várakozások kontrollját. A jegybank szerint az infláció középtávon ismét az 5%-os cél felé közelíthet.
A japán Terra Drone Corporation stratégiai befektetést jelentett be az ukrán WinnyLab védelmi technológiai cégbe, hogy növelje az elfogó drónok gyártását. A cél egy úgynevezett „rétegzett védelem” kiépítése, amely a WinnyLab nagy hatótávolságú drónjait a Terra Drone saját elfogó eszközeivel kombinálja. Ez a rendszer képes lehet nagy területek és kritikus infrastruktúrák védelmére az olcsó kamikaze drónokkal szemben – számolt be a Kyiv Post.
A WinnyLab által fejlesztett Terra A2 drón nagy sebességű, hosszú üzemidejű eszköz, amely képes zavarásokkal terhelt környezetben is működni, és már a célpontok elérése előtt semlegesíteni a fenyegetéseket. A fejlesztés egyik fő előnye, hogy költséghatékony megoldást kínál a modern hadviselés egyik kulcsproblémájára, az olcsó támadóeszközök elleni védekezésre.
A Terra Drone ezzel tovább erősíti jelenlétét az ukrán védelmi szektorban, és célja, hogy a harctéren bevált technológiákat nemzetközi szinten is elérhetővé tegye. A vállalat világszinten is meghatározó szereplő az ipari drónszolgáltatások piacán, és egyre inkább a modern, költséghatékony védelmi megoldások fejlesztésére összpontosít.
Ukrajnának legkevesebb 5,4 milliárd euróra van szüksége a következő fűtési szezonra való felkészüléshez, jelentette be Denisz Smihal, Ukrajna energiaügyi minisztere a Ukraine Energy Coordinating Group (Energetikai Ramstein) április 26-i, vasárnapi ülésén.
Megjegyezte, hogy Ukrajna prioritásai az energetikai infrastruktúra létesítményeinek védelme, a javításokhoz szükséges berendezések és anyagok beszerzésének felgyorsítása, az elosztott energiatermelés fejlesztése, a nagyszabású javítási kampány és a gáztartalékok felhalmozása.
Smihal elmondása szerint Ukrajna nyolc, a termelésből korábban kivont hőerőművet kap Lettországtól, Litvániától, Szlovákiától, Ausztriától és Horvátországtól. Az ukrán szakemberek már elvégezték azok vizsgálatát.
„Meghatároztuk azokat a berendezéseket, amelyeket át lehet adni Ukrajnának, és most a következő szakaszra lépünk – a szállításra és a sérült energiatermelő létesítményeknek való átadásra” – tette hozzá a miniszter.
Megjegyezte azt is, hogy Ukrajna jelenleg 829 millió eurós támogatással rendelkezik az Energiatámogatási Alap keretében.
„Őszintén hálás vagyok a partnerek által tanúsított magas szintű szolidaritásért. Minden hozzájárulás fontos. Minden hozzájárulás számít. Minden hozzájárulás eredményt hoz” – hangsúlyozta Smihal.
Április 20-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy egyes régiók lemaradásban vannak a terveikkel. A kormánytisztviselőkkel folytatott konferenciahívás során különös figyelmet fordítottak Donyeck, Csernyihiv, Poltava, Kirovohrad és Lemberg megyékre, valamint Zaporizzsjára, Herszonra és Kijevre.
Zelenszkij elmondása szerint 2026. szeptember 1-jéig minden városnak és kistérségnek végre kell hajtania felkészülési tervét. Ezek olyan dokumentumok, amelyek meghatározzák, hogy mely létesítményeket kell először helyreállítani, hol kell további védelmet biztosítani, és milyen feladatokat kell a városoknak és közösségeknek elvégezniük ahhoz, hogy az emberek télen is rendelkezzenek fűtéssel és energiával a fenyegetések ellenére.
„Ennek megfelelően szigorú ütemterv vonatkozik a szerződések megkötésére és a munkálatok elvégzésére, amelyet minden regionális és helyi hatóságnak végre kell hajtania. Sajnos a mai napig nem minden régió dolgozik úgy, ahogy kellene az emberek védelme érdekében” – jegyezte meg az elnök.
Ukrajnának több mint 800 milliárd dollárra lehet szüksége a helyreállításhoz, ilyen összegeket és befektetőket rendkívül nehéz lesz bevonni az ország alacsony hitelminősítése, a politikai instabilitás és a gyenge gazdaság miatt – erről az ukrán Strana számolt be, hivatkozva a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég elemzésére.
A befektetőket egyszerre több tényező is visszatartja: az eszközök értékvesztésének kockázata, a projektek meghiúsulása, a politikai instabilitás, a valutaingadozások, a gyenge gazdaság és a szabályozási bizonytalanság. A lap szerint ezek a kockázatok várhatóan a harci cselekmények befejezése után is fennmaradnak.
A helyreállítás kulcsfontosságú időszaka az elemzés szerint az első öt év. Ez idő alatt körülbelül 360 milliárd dollárra lesz szükség belső és külső forrásokból a gazdaság támogatásához és a hosszan elhúzódó stagnálás elkerüléséhez. A lap szerint Ukrajna fő problémája a saját erőforrások hiánya lesz: az állami költségvetés korlátozott lesz, a hazai üzleti szféra és a pénzügyi piac pedig nem lesz képes biztosítani a szükséges beruházási volument.
A várakozások szerint a bankok és a befektetők óvatosak lesznek, a hitelek pedig drágák lesznek az alacsony hitelminősítés és az általános kockázati szint miatt. A Strana kiemelte, hogy az Ukrajnában jelenleg működő finanszírozási mechanizmusok nem alkalmasak a jelenlegi feladatok megoldására.
Ezek főleg a kis- és középvállalkozásokra irányulnak, míg a nagy infrastrukturális projektek nem kapnak megfelelő támogatást.
A McKinsey tanácsadó cég adatai szerint még optimista forgatókönyv esetén is az Ukrajnába irányuló magánbefektetések összege a kezdeti szakaszban mindössze körülbelül 2 milliárd dollárra becsülhető – vagyis a helyreállítás rendkívül nagy mértékben függ majd azoktól a nemzetközi intézményektől, amelyek képesek jelentősebb forrásokat mozgósítani.
Az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium és az UNICEF 2026-os éves munkatervet írt alá, amely több mint 91 millió dollár értékű oktatási projektek finanszírozását írja elő, olvasható az Oktatási Minisztérium honlapján.
A dokumentumot Okszen Liszovij oktatási és tudományos miniszter, valamint Anne-Claire Dufay, az UNICEF ukrajnai képviseletének újonnan kinevezett vezetője írta alá. A kezdeményezés a 2025–2029-es közös együttműködési program része.
A forrásokat körülbelül 1 millió gyermek formális és nem formális oktatásának biztosítására fogják felhasználni.
Az együttműködés három fő prioritást tartalmaz: a minőségi óvodai neveléshez való hozzáférés bővítése az új európai integrációs törvénynek megfelelően, az iskoláskorúak számára biztonságos és befogadó környezetben történő oktatás újraindítása pszicho-szociális támogatással, valamint a serdülők pályaválasztási tanácsadási rendszerének megerősítése.
Liszovij hangsúlyozta, hogy idén figyelmet fordítanak az oktatási intézmények energiafüggetlenségére, a tanárok támogatására és a kistérségi szintű oktatási veszteségek leküzdésére.
Julija Szviridenko miniszterelnök az amerikai látogatása során magas rangú amerikai tisztviselőktől, köztük Scott Bessent pénzügyminisztertől kapott támogatási ígéretet – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Szviridenko a hírügynökségnek elmondta, hogy a Bessenttel folytatott találkozót arra használta fel, hogy közvetítse Ukrajna álláspontját, miszerint Oroszország ellen a teljes körű invázió után bevezetett szankciókat nem szabad enyhíteni vagy feloldani. „Úgy gondolom, Bessent miniszter támogatja Ukrajnát és kiáll a védelmében” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy az amerikai partnerek megértik a szankciók megkerülésének fontosságát, ami gyengítheti az agresszort.
A látogatás során a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való együttműködésről is tárgyaltak. Szviridenko szerint májusban az alap szakértőiből álló misszió érkezik Kijevbe. A miniszterelnök beszámolt a 8 milliárd dolláros hitel megszerzésében elért haladásról, és megjegyezte, hogy az IMF kész rugalmasságot tanúsítani az energetikai helyreállítás kérdéseiben.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy új támogatási hullámot érez, és a partnerek hangulata konstruktívabbá vált a korábbi látogatásokhoz képest. „Két nap után az első érzésem az, hogy a helyzet megváltozott” – tette hozzá.
Ezenkívül várhatóan nyáron jóváhagynak egy új energiaprojektet az Egyesült Államok és Ukrajna közös befektetési alapjának a részeként. Különös figyelmet fordítottak a biztonsági garanciákra és az ország újjáépítésére. „A háborúnak megfelelő biztonsági garanciákkal, egy megfelelő jóléti tervvel, egy megfelelő helyreállítási és újjáépítési tervvel kell véget érnie” – hangsúlyozta Szviridenko.
A miniszterelnök reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a magyarországi politikai változások elősegítik az EU 90 milliárd eurós segélycsomagjának felszabadítását, és felgyorsítják Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ez jó hír is lehet Ukrajna „visszafordíthatatlan” uniós csatlakozási törekvése szempontjából. Ezért most van itt a legjobb alkalom az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatának felgyorsítására – fejezte ki reménykedés Julija Szviridenko.
Április 15-én Szviridenko találkozott Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel, amelyen a felek megvitatták Ukrajna pénzügyi és energetikai helyzetét, valamint a közel-keleti események globális piacokra gyakorolt hatását.
A Világbank 80-100 milliárd dolláros segélyt mozgósíthat az USA, Irán és Izrael közötti háború által súlyosan sújtott közel-keleti országok számára. A bank körülbelül 15 hónapon belül előkészítheti és eloszthatja a forrásokat, jelentette be Ajay Banga, a Világbank vezetője, írta a The Guardian.
Banga elmondása szerint a finanszírozás 20-25 milliárd dollárt tartalmazna, amelyhez az országok a válságkezelési ablakon keresztül férhetnének hozzá, ami az összeg 10 százaléka. További 30-40 milliárd dollár válhatna elérhetővé az országok számára a meglévő programok átcsoportosításával. Ha azonban a háború ezen túl is folytatódik, a Világbanknak további finanszírozást kell keresnie a 80-100 milliárd dolláros határ eléréséhez. A Világbanknak ezután a mérlegéhez és a tartalékaihoz kell fordulnia – mondta a Világbank vezetője a Bretton Woods-i Bizottság által szervezett rendezvényen.
A Guardian megjegyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalap kijelentette, hogy az iráni háború további eszkalációja globális recessziót idézhet elő.
Mint ismeretes, az iráni háborúba bevont közel-keleti országok között szerepel Kuvait, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Jordánia.
Irán elkezdte támadni az amerikai létesítményeket ezekben az országokban, bár valójában nem korlátozódott erre, és azzal vádolta a közel-keleti országokat, hogy lehetőséget biztosítanak az Egyesült Államoknak Teherán megtámadására.
Meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Államok és Izrael között Iránnal vívott háború jelentősen befolyásolta az energiaárakat, és hosszú távú válsággal fenyegeti a világgazdaságot.
