Az idei költségvetésben nem szerepel a minimálbér emelése, az a jelenlegi szinten marad – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányhoz intézett kérdések órájában a Legfelső Tanácsban, számolt be az rbc.ua hírportál.
Ukrajnában 2024. április 1-jétől 8000 hrivnyára emelkedett a minimálbér. A 2025-ös állami költségvetés nem irányoz elő minimálbér-emelést. A kormány 2024 júniusában fogadta el a 2025–2027-es költségvetési nyilatkozatot, amelyben a minimálbér és a létminimum ezekre az évekre történő emelésétől való tartózkodást javasol.
A jogszabály szerint „2025–2027-ben a minimálbér 8000 hrivnya lesz, ami a 2024-es jelentős emelést is figyelembe véve biztosítja az elért garanciaszintet”.
A költségvetési alkalmazottak javadalmazása az egységes tarifatábla 1. tarifakategóriájába tartozó munkavállaló 2024. decemberi szinten maradó hivatalos fizetése alapján történik.
Ugyanakkor az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2025. januári frissített makro előrejelzésében a minimálbér emelését engedélyezi. Az NBU arra számít, hogy az átlagos minimálbér 2026-ban 8000 hrivnyáról 8370 hrivnyára, 2027-ben pedig 8950 hrivnyára emelkedik.
A Portal már a tizedik bank, amely saját kezdeményezésére szüntette meg banki tevékenységét anélkül, hogy jogi személyét megszüntették volna.
Az ukrajnai bankok száma 60-ra csökkent. Ezt az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) sajtószolgálata közölte szerdán, március 26-án.
Az NBU visszavonta a banki engedélyt és törölte a Portal bank adatait az állami banki nyilvántartásból.
A Portal már a tizedik bank, amely saját kezdeményezésére szüntette meg banki tevékenységét anélkül, hogy jogi személyét megszüntették volna.
2025. február 1-jén a bank az eszközök mértéke alapján az utolsó helyet foglalta el – 268 millió hrivnyával. A banknak nem voltak pénzeszközei sem természetes, sem jogi személyek számára.
Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodott azon energetikai létesítmények listájáról, amelyek elleni támadásokat Oroszország leállítja a részleges tűzszünet keretében, ami ellentmond az orosz fél által nyilvánosságra hozott követeléseknek – számolt be az ukrán Energiaügyi Minisztérium sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
Az Energiaügyi Minisztérium megerősítette, hogy az Egyesült Államokat informálták Kijev az „energetikai fegyverszünetre” vonatkozó követeléseiről, és azokat egyeztették Washingtonnal. Ezzel párhuzamosan azonban Oroszország közzétette azon objektumok listáját, amelyekről eszerint megegyeztek az amerikai féllel, amit az amerikai fél egyelőre nem cáfolt.
„Ukrajna átadta és egyeztette az amerikai féllel az összes energetikai objektum tipológiáját a kölcsönös támadások leállítására vonatkozó megállapodás keretein belül. Ez a villamosenergia-, olaj- és gázkomplexumokra, a nukleáris és széniparra, energetikai berendezések gyártására vonatkozik”, közölte a tárca sajtószolgálata.
Ugyanakkor az orosz fél által az USA-val állítólag egyeztetett listán nem szerepelnek az ukrán olaj- és gázkitermelő létesítmények, amelyeket az utóbbi időben a legtöbb támadás ért.
Dánia kormánya bejelentette egy új program indítását, amelynek keretében 130 millió eurót fordítanak fegyverek előállítására Ukrajnának.
Erről Julia Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter számolt be.
Az új program szerint az állam a dán vállalatok ukrán védelmi iparágba történő befektetéseinek akár 70%-át is kompenzálja. Ez körülbelül 1 milliárd dán koronát jelent, ami hozzávetőlegesen 130 millió eurót tesz ki.
A dán gyártók számára ez lehetőség arra, hogy ukrán tapasztalatokat, innovációkat vonjanak be és a fegyvereket valós harci körülmények közötti teszteljék
Nagyon készülnek a légitársaságok az ukrajnai újraindulásra, ha elmúlnak a harcok, és ehhez előkészületekre van szükség. A Ryanair például olyan mértékben ugrásra készen áll, hogy az előkészületekre már két évvel ezelőtt javaslatot tett az ukránoknak. A válasz: rádiócsend – méltatlankodott kedden egy videóüzenetben Micheal O’Leary, a fapados légitársaság szókimondóságáról közismert vezérigazgatója.
A polgári légi közlekedés újraindítása gazdasági szempontból is létfontosságú Ukrajnának, de ez a folyamat nem fog megindulni, hacsak valaki nem billenti meg hátulról a repülőtereket – fogalmazott O’Leary a The Kyiv Independent ukrán lap tudósítása szerint az üzenetben, amit az „Ukrajnát építjük” elemzőközpont szervezte konferenciának küldött.
A kereskedelmi járatok 2022, az orosz invázió megindulása óta nem használhatják az ukrán légteret. A Flightradar európai légi járatokat élőben követő térképén azóta folyamatosan azt láthatjuk, hogy a kontinens egyéb részei felett nyüzsögnek a repülők, Ukrajna – és a szomszédos Moldova és Belarusz – felett azonban üres az égbolt, legfeljebb a civil portál látókörében nem szereplő harci gépek, rakéták és drónok röpködnek.
O’Leary: a Ryanair az első évben már ötmillió utast szállítana Ukrajnába a háború után
O’Leary visszaidézte: 2023 júliusában a Ryanair javaslatot juttatott el a nyugat-ukrajnai Lemberg repülőterének és a Kijev közelében fekvő boriszpili nemzetközi repülőtérnek, amelyben azt vetítette előre, hogy a légtér újranyitását követő egy évben a társaság ötmillió utast szállítana Ukrajnába, majd a következő öt esztendőben ez az évi szám akár meg is lenne duplázható.
De csalódást keltően nem hallottunk tőlük választ több mint két éve – mondta. (Az időpontok nem jönnek össze: vagy nem július volt az első kapcsolatfelvétel hónapja, vagy nem két évről van szó, de mindenesetre hosszú időről, miközben a béketárgyalások előkészítése már hetek óta folyik, ha a végük még nem is látszik.)
Kicsit el vagyok veszve, miért nem készülnek a repülőterek a járatok újraindulására és miért nem egyeznek meg a Ryanairrel – tette hozzá a vezérigazgató.
Azt is elmondta, miért van értelme az efféle sürgetésnek. Ha nincs költségegyezség a repülőterekkel, akkor a háborút követő egy évben ötmillió helyett csak 1-1,5 millió utas szállítására lehet számítani, a kijevi járatok száma pedig 50 helyett csak 20 lehetne.
Lembergi repülőtér: ők már tárgyalnak, csak nem a Ryanairrel
A helyzet azért nem reménytelen, a repülőterek vezetőivel ezen a héten találkoznak várhatóan Varsóban. A Ryanair számára az újraindulás feltétele
a költségegyezség megléte
és a civil utazás biztonságossága – mondta O’Leary.
Az ukrán lap idézi a lembergi (lvivi) nemzetközi repülőtér főigazgatóját, Tetjana Romanovszkát, aki korábban márciusban azt mondta, áprilisban vagy májusban már újraindulhatna a légi forgalom a kormányzat optimista jövőváltozata szerint. A járatok lehetséges újraindulásáról tárgyalásban vannak a következő légitársaságokkal:
A „civil óvóhelyek koalíciójának” létrehozása Finnországgal jelentősen megerősíti Ukrajna képességeit a menedékhelyek építésének területén.
Erről Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal beszélt a kormányülésen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finnországi látogatása során véglegesítettük a „civil óvóhelyek koalíciójának” létrehozásáról szóló megállapodásokat. Ez jelentősen megerősíti a lehetőségeinket ezen a területen
– mondta Smihal.
A miniszterelnök hozzátette, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a humanitárius aknamentesítésre is. Emlékeztetett arra, hogy a Világbank becslése szerint Ukrajna teljes területének aknamentesítése körülbelül 30 milliárd dollárt igényel.
Jelenleg elsődlegesen a mezőgazdasági területek aknamentesítésén dolgozunk. Tudjuk, milyen fontos ez az új vetési szezon szempontjából. Már több mint 80 tanúsított aknamentesítő operátorunk és több mint 200 aknamentesítő gépünk van
A geopolitikai változások következtében, Donald Trump amerikai elnök hatalomra jutásával, Észak-Írország több védelmi megrendelést kaphat.
A brit kormány megállapodott az ír Thales vállalattal több mint 5000 páncéltörő irányított rakéta gyártásáról Ukrajna számára – számol be a The Economist.
A lap megjegyzi, hogy ez a megállapodás remek hír a Thales számára, mivel az ilyen típusú megrendelés a vállalat növekedését jelzi.
A következő két évben a jelenlegi 850 dolgozó száma 1050-re nő, és a Thales harmadik üzemet nyit Észak-Írországban
– áll a cikkben.
Esmond Birney, az Ulsteri Egyetem közgazdásza szerint a Harland and Wolff, amely megépítette a Titanicot, szintén több szerződést kaphat, mivel „a belső belfasti hatalmas dokk stratégiai jelentőséggel bír”.
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről szóló törvényt, a cigarettaárak az elmúlt évekhez hasonlóan tovább emelkednek – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a 11090. számú törvényre hivatkozva, amelyet a Legfelső Tanács honlapján tettek közzé.
A jelentés szerint a törvény értelmében a füstszűrős és a nem füstszűrős cigaretták fajlagos jövedéki adója 23,4 %-kal – 1000 darabonként 47-ről 58 euróra – emelkedik. A jövedéki adó fizetési kötelezettségének minimuma 23,9 %-kal – 1000 darabonként 63,45-ről 78 euróra – emelkedik.
Szakértők azt jósolják, hogy az elmúlt évekhez hasonló ütemben emelkedik idén is a cigaretta ára. Jurij Hajdaj, a Gazdaságstratégiai Központ vezető közgazdásza megjegyezte: „Teljesen furcsa számokat látok röpködni, és senki sem ellenőrzi őket, ezért írok. A cigaretta jövőre a jövedéki adó emelése miatt nem 40 hrivnyával drágul csomagonként, hanem 20-25 hrivnyval áfával.”
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2024-ben a prémium cigaretták ára 23,4 %-kal (22,5 hrivnyával) nőtt csomagonként 118,7 hrivnyára. 2023-ban a prémium cigaretták ára 16,4 %-kal, csomagonként 96,2 hrivnyára emelkedett. 2022-ben a prémium cigaretták ára 23,4 %-kal, 82,6 hrivnyára nőtt dobozonként.
A cigaretta az ukránok fogyasztói kiadásainak 3,9 %-át teszi ki. Az ukránok 4,0 %-ot költenek alkoholra. Az alkohol minimális ára 2018 óta alig emelkedett, így az alkohol ára is alig emelkedett.
Amint azt a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata megjegyezte, 2018 óta Ukrajnában tervben van a dohánytermékek jövedéki adójának évi 20 %-os emelése. Ennek a tervnek biztosítania kell a jövedékiadó-kötelezettség minimumáról szóló EU-irányelv követelményeinek való megfelelést 2025-ben – 1000 db-onként legalább 90 eurót.
„De különösen a háború okozta inflációs folyamatok miatt 2025-ben a cigaretta jövedéki adója csak a 70 eurót éri el. Vagyis a jelenlegi ütemterv nem teszi lehetővé az EU-ban megállapított adómérték elérését, ezért szükség van a jövedéki adókulcsok felülvizsgálatára azzal a céllal, hogy 2028-ra fokozatosan a minimális szint elérése érdekében kerüljön sor” – írta a jelentés.
A törvény a cigaretták jövedékiadó-kulcsainak fokozatos, 4 év alatt történő emelését írja elő, amíg el nem érik a 2011/64/EU irányelvben meghatározott minimumszintet, figyelembe véve Ukrajna európai integrációs kötelezettségeit. Emellett a dohánytermékek jövedéki adóját euróban határozzák meg.
2024 szeptembere és októbere között a válaszadók 27 %-a nyilatkozott úgy, hogy dohány- vagy nikotinterméket fogyaszt (naponta vagy nem naponta). A dohány- vagy nikotintermékek használata továbbra is lényegesen gyakoribb a férfiak, mint a nők körében. A férfiak 39,5 %-a, a nők 17 %-a használ ilyen termékeket.
Ez a hozzájárulás fontos szerepet játszik a felújítási kampányban, amely már folyamatban van, és amely az elkövetkező fűtési szezonra való felkészülés részeként zajlik.
A holland kormány 65 millió eurót juttat Ukrajna Energetikai Támogatási Alapjába.
„Ez jelentős támogatás számunkra, és fontos hozzájárulás lesz a javítási kampányhoz, amely már folyamatban van a következő fűtési szezon előkészítése keretében. Ezen források segítségével részben fedezni tudjuk a sürgős szükségleteket. Az energiaellátás stabilitása alapvető feltétele a gazdaság, a kritikus infrastruktúra, a társadalmi és egyéb életbeli szektorok működésének Ukrajnában. Őszintén hálásak vagyunk ezért a segítségért” – mondta Roman Andarak energiaügyi miniszterhelyettes.
A felek megvitatták Ukrajna energiaszektora felszerelési szükségleteit, különös tekintettel a gázkitermelő iparágra, amely az utóbbi időszakban rendszeresen orosz támadásoknak van kitéve. Megállapodtak abban, hogy részletesebben is megvizsgálják az együttműködés lehetőségeit ezen a területen.