Az Európai Unió további 18 millió eurót utal ki Örményországnak a kereskedelem megerősítése és diverzifikálása érdekében, valamint autonóm kereskedelmi intézkedések alkalmazását javasolja, amelyek az EU-ba irányuló örmény export mintegy 80%-át liberalizálják.
A Jevropejszka Pravda arról számolt be, hogy ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be jereváni látogatása során, tájékoztatott a News.am.
Von der Leyen elmondta, hogy a 18 millió euró az Örményországnak korábban bejelentett 52 millió eurós költségvetési támogatási csomag utolsó része. Ezeket az alapokat többek között egy exportösztönző ügynökség létrehozására lehetne felhasználni. Elmondása szerint Brüsszel autonóm kereskedelmi intézkedések alkalmazását javasolja az örmény termékekre.
„Ez liberalizálja az Európai Unióba irányuló örmény export mintegy 80%-át. Így a velünk folytatott kereskedelem mintegy 80%-ára már nem vonatkoznak vámok” – mondta.
Az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy ezek az intézkedések megnyitják az európai piacot Örményország friss mezőgazdasági termékeinek – beleértve a zöldségeket, gyümölcsöket és egyéb növényi termékeket – közel 99%-a, valamint az italok és alkoholos italok exportjának több mint 90%-a előtt.
Von der Leyen egyben bejelentette, hogy július közepén európai szakértőkből álló csoport érkezik az országba, hogy együttműködjenek az örmény termelőkkel, exportőrökkel és vállalkozásokkal. Emellett az Európai Bizottság elnöke bejelentette a Global Gateway kezdeményezés keretében nyújtott új, 200 millió eurós támogatási csomagot a régió összekapcsoltságának fejlesztése érdekében.
Elmondása szerint európai pénzügyi intézményekkel együttműködve akár 2 milliárd eurót is terveznek mozgósítani közlekedési, energetikai és digitális projektekre a Dél-Kaukázusban, beleértve az örményországi határ- és közúti infrastruktúra korszerűsítését. Emellett von der Leyen bejelentette egy 20 millió eurós béketámogatási program elindítását az örményországi határ menti közösségek számára. A forrásokat a helyi gazdaság fejlesztésére, a kisvállalkozások támogatására, a modern mezőgazdasági technológiákra és a vízgazdálkodásra fordítják.
Brüsszelben egyre nagyobb aggodalom övezi az Egyesült Államok és az Európai Unió között újra fellángoló vámháborút, miközben párhuzamosan zajlanak a tárgyalások Ukrajnával a Szén-dioxid Határmentesítési Mechanizmus (CBAM) esetleges eltörléséről.
Mindkét folyamat közvetlenül érinti az európai acélipart, amely egyszerre szorul ki az amerikai piacról és szembesül a keleti konkurencia fenyegetésével.
Az Európai Bizottság előzetes számításai szerint az EU acél és alumínium exportjának csaknem fele veszélybe kerülhet Donald Trump, amerikai elnök legújabb vámreformja miatt. Az április elején bevezetett új szabályozás a teljes termékérték alapján számítja a vámokat a fémek tartalma helyett.
Bár az új szabályozás szerint a vám által érintett uniós export éves értéke 67 milliárdról 52 milliárd euróra csökkent. Ebből az 52 milliárdból azonban mintegy 23 milliárd eurónyi export olyan „kevert” kategóriába esik, ahol a vámok tovább emelkedhetnek – közölték európai tisztségviselők a Politicóval.
Tehát jelenleg az uniós acélexport mintegy felét veszélyezteti a magasabb amerikai vámok.
A változás oka az volt, hogy a származékos termékek (pl. háztartási gépek, légkondicionálók) fém-tartalmának megállapítása túlságosan bonyolulttá vált. Az új rendszer három sávot vezet be:
50 százalékos vám a tiszta fémtermékekre,
25 százalékos vám a jelentős fém-tartalmú származékos termékekre,
és 10 százalékos vám azokra, amelyek amerikai eredetű fémet használnak.
A 15 százalék alatti fém-tartalmú termékek mentesülnek.
Miközben az európai acélipart éppen kiszorítják az amerikai piacról, addig Brüsszel és Kijev arról egyeztet hogy Ukrajna mentesüljön az EU szigorú klímavédelmi szabályai alól, ezzel hozva versenyelőnybe az ukrán termelőket az európai piacon is.
Ha Brüsszel kivételt tenne Ukrajnával, az gyakorlatilag megsemmisítené az európai acélipart – figyelmeztetnek szakértők. Az ukrán acélipar ugyanis a háború ellenére hatalmas kapacitással rendelkezik, és lényegesen alacsonyabb környezeti költségekkel termel, mint európai versenytársai.
Ha az EU-piacra vámmentesen áramlana be ez az ukrán acél, az európai gyárak nem tudnák felvenni a versenyt a magas előállítási költségek miatt.
Az európai acélipar jövője most azon múlik, hogy sikerül-e megtalálni az egyensúlyt a klímavédelem, a stratégiai autonómia és a geopolitikai szolidaritás között. Egyelőre azonban úgy tűnik, Brüsszel egyre távolabb kerül ettől az egyensúlytól.
Donald Trump a Fox Newsnak adott interjújában figyelmeztette Kínát és más országokat, hogy 50%-os vámot vet ki abban az esetben, ha fegyvert szállítanak vagy katonai segély nyújtanak Iránnak. Elmondta, hogy az intézkedések közvetlen válaszok lennének Teherán katonai képességeinek kiépítésére irányuló erőfeszítésekre.
Az elnök hangsúlyozta, hogy bár bizonyos kapcsolatokat ápol Pekinggel, és kétségei vannak a kínai MANPADS folyamatos szállításával kapcsolatban, bármilyen észlelt jogsértés azonnali gazdasági szankciókhoz vezet.
Trump az 50%-os vámot „kolosszális összegnek” nevezte, amelynek elrettentő erővel kell bírnia minden olyan ország számára, amely támogatja az iráni rezsimet. Ez a kijelentés az Egyesült Államok Hormuzi-szoros teljes blokádjára irányuló erőfeszítéseinek és Irán Washington feltételeinek elfogadására irányuló kísérleteinek hátterében hangzott el. Jelenleg az amerikai kormányzat fokozza a nemzetközi kereskedelmi útvonalak megfigyelését, hogy felderítse a szankciók megkerülésének lehetséges eseteit. A szakértők szerint az ilyen „vámnyomás” politikája Trump tágabb stratégiájának része, amelynek célja az USA ellenfeleinek gazdasági elszigetelése.
A technológiai vállalatok beperelték az amerikai kormányt, és azt követelik, hogy térítsék vissza a Legfelsőbb Bíróság által nemrégiben jogellenesnek ítélt vámokat, írja a The Register.
A Nintendo of America a múlt héten panaszt nyújtott be, a Legfelsőbb Bíróság február 20-i, Learning Resources, Inc. kontra Trump ügyben hozott ítéletére hivatkozva. A bíróság kimondta, hogy a kormányzat nem használhatja fel a Nemzetközi Vészhelyzeti Gazdasági Hatalmi Törvényt (IEEPA) vámok kivetésére. A döntés felveti annak lehetőségét, hogy a kormánynak vissza kell térítenie a pénzt az importőröknek, akik kifizették ezeket a vámtarifákat.
Újságírók áttekintették az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságának – amely vámvitákkal foglalkozik – iratait, és számos olyan peranyagot találtak, amelyekben technológiai vállalatok a Legfelsőbb Bíróság által jogellenesnek ítélt vámok visszatérítését kérték. A Lenovo keresete február 20-án kelt – a Legfelsőbb Bíróság döntésének napján –, de az alsóbb fokú bírósági ítéleteken alapul.
További, újságírók által feltárt kereseteket azután nyújtottak be, hogy a Legfelsőbb Bíróság megakadályozta a kormányzatot abban, hogy az IEEPA-t vámok kivetésére használják. A felperesek között van a porszívógyártó Dyson, a fitneszkövetőket gyártó Whoop, az otthoni biztonsági kamerákat gyártó Wyze, valamint a nyomtatókat és kellékeket gyártó Epson Portland Inc.
A keresetek mindegyike hasonló felépítésű: a felperesek importőrnek állítják magukat, a Learning Resources ügyben hozott döntésre hivatkoznak, és azzal érvelnek, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak nincs hatásköre közvetlenül visszatérítést elrendelni. A vállalatok ezért az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságától kérik, hogy állapítsa meg, hogy jogosultak a vámok és azok kamatainak visszatérítésére. A felperesek perköltségeket és kiadásokat is követelnek.
Egyik kereset sem részletezi, hogy a vállalatok mit terveznek az esetleges visszatérítésekkel. Ez egy vitatott kérdés, mivel a vámok bevezetése után egyes vállalatok emelték az árakat vagy megváltoztatták árképzési politikájukat, aminek következtében a fogyasztók többet fizettek.
Az Egyesült Államok szombattól megszüntette az Indiára az orosz kőolaj importja miatt korábban kivetett büntetővámot.
Az intézkedést Donald Trump amerikai elnök pénteken aláírt rendelete részletezte, amelynek értelmében szombattól nem kell megfizetni a tavaly augusztusban kirótt 25 százalékos vámot, mert annak kiváltó okaira India választ adott.
Az indoklás szerint India elkötelezte magát az orosz forrásból származó kőolaj közvetlen és közvetett importjának megszüntetése mellett, és vállalta, hogy a jövőben az Egyesült Államokból szerez be energiahordozókat, valamint további 10 évvel meghosszabbította védelmi együttműködését az Egyesült Államokkal.
A Fehér Ház szintén pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok és India véglegesítette a két ország átmeneti kereskedelmi megállapodását. A közleményből kiderül, hogy az egyezség értelmében az Egyesült Államok 25-ről 18 százalékra mérsékli az Indiából származó termékek után fizetendő vámot, és külön kedvezményes vámot alkalmaz majd bizonyos járműalkatrészek importjára.
India a megállapodás részeként azt vállalta, hogy fokozatosan eltörli vagy csökkenti minden amerikai iparcikk vámját, valamint az Egyesült Államokból származó élelmiszerek és mezőgazdasági áruk széles körére is vámmentességet vagy alacsonyabb vámot vállalt.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke szombaton bejelentette, hogy 100%-os vámot vet ki minden kanadai importra a Kínával kötött kereskedelmi megállapodás miatt. Az amerikai elnök erről a Truth Social közösségi oldalán írt, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Bejegyzésében Trump lekicsinylően „kormányzónak” nevezte Mark Carney kanadai miniszterelnököt, és óva intett egy Pekinggel kötendő kereskedelmi megállapodástól.
„Ha Carney kormányzó azt hiszi, hogy Kanadát a Kína által az Egyesült Államokba küldött áruk és termékek „kirakodóhelyévé” teszi, akkor mélyen téved. Kína élve megeszi Kanadát, teljesen elnyeli, ami az ország vállalkozásainak, társadalmi szövetének és életmódjának pusztulásához vezet” – írta Trump.
Az amerikai elnök elmondása szerint, ha Kanada megállapodást köt Kínával, „azonnal 100%-os vámot kap az Egyesült Államokba importált összes kanadai árura és termékre”.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy 2026. február 1-jétől 10%-os vámot vezet be a Dániából és hét másik európai országból származó árukra a Grönlanddal kapcsolatos helyzettel kapcsolatos álláspontjuk miatt. Erről az amerikai elnök közösségi oldalán, a Truth Social-on írt.
A Fehér Ház vezetője elmondása szerint a következő hónaptól kezdve Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Finnország 10%-os vám alá esik minden, az Egyesült Államokba exportált összes termék esetében.
Trump ugyanakkor hozzátette, hogy június 1-jétől a vámtarifa 25%-ra emelkedik. Hangsúlyozta, hogy „ez a vámtarifa addig marad érvényben, amíg megállapodás nem születik Grönland teljes megszerzéséről”.
„Sok éven át támogattuk Dániát, az összes Európai Uniós országot és más országokat anélkül, hogy vámot vagy bármilyen más kompenzációt vetettünk volna ki rájuk. Most, egy évszázaddal később, itt az ideje, hogy Dánia viszonozza a szívességet – a világbéke forog kockán” – mondta Trump.
Az amerikai elnök emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok több mint 150 éve próbálja végrehajtani ezt a megállapodást, de Dánia mindig is elutasította.
„Kína és Oroszország is Grönlandot akarja, Dánia pedig semmit sem tehet ez ellen… Csak az Egyesült Államok játszhatja ezt a játékot Trump elnöksége alatt – és nagyon sikeresen! Senki sem fogja elvenni ezt a szent földdarabot, különösen azt tekintve, hogy az Egyesült Államok és az egész világ nemzetbiztonsága forog kockán” – írta a Fehér Ház vezetője. Az amerikai elnök ugyanakkor a Grönland körüli helyzetet veszélyesnek nevezte a globális biztonságra nézve, és azt mondta, hogy számos megnevezett európai ország „ismeretlen célokkal ment Grönlandra”.
„Ezek az országok nagyon veszélyes játékot játszanak… Ezért a globális béke és biztonság védelme érdekében rendkívül fontos határozott intézkedéseket hozni, hogy ez a potenciálisan veszélyes helyzet gyorsan és kérdés nélkül véget érjen” – tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy 2026. február 1-jétől 10%-os vámot vezet be a Dániából és hét másik európai országból származó árukra a Grönlanddal kapcsolatos helyzettel kapcsolatos álláspontjuk miatt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768759740
[modified] => 1768747345
)
[title] => Trump megemeli a vámtarifákat Dánia és számos EU-tagállam esetében a Grönland körül kialakult helyzet miatt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=67342&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 67342
[uk] => 67331
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 67332
[image] => Array
(
[id] => 67332
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134.png
[original_lng] => 908762
[original_w] => 1140
[original_h] => 642
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134-768x433.png
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134-1024x577.png
[width] => 1024
[height] => 577
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134.png
[width] => 1140
[height] => 642
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134.png
[width] => 1140
[height] => 642
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134.png
[width] => 1140
[height] => 642
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1768740148:12
[_thumbnail_id] => 67332
[_edit_last] => 12
[views_count] => 864
[_algolia_sync] => 689092314000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2710
[1] => 179
[2] => 22895
[3] => 17401
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Dánia
[1] => Európai Unió
[2] => Grönland
[3] => vámok
)
)
[7] => Array
(
[id] => 67337
[content] =>
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja bejelentette, hogy akár 100%-os vámot is kivethet bizonyos dél-koreai és tajvani vállalatok importjára, amennyiben azok nem fektetnek be mikroáramkörök gyártásába amerikai területen, jelentette be Howard Lutnick, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere.
A Trump-adminisztráció a gazdasági protekcionizmus fokozására és a kulcsfontosságú partnerekkel, különösen az ázsiai országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok újratárgyalására összpontosít. A Fehér Házban úgy vélik, hogy az Egyesült Államok régóta fennálló függősége a chipek importjától komoly kockázatot jelent a gazdasági stabilitásra és a nemzetbiztonságra nézve.
Ezért Washington határozottan ösztönözni kívánja a stratégiailag fontos high-tech termelés USA-ba történő áthelyezését. Lutnick megjegyezte, hogy azok a vállalatok, amelyek nem hajlandók részt venni az amerikai termelési létesítmények fejlesztésében, elveszíthetik jelenlegi hozzáférésüket az amerikai piachoz, vagy jelentős tarifaemeléssel nézhetnek szembe.
Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek már jelentős beruházásokat jelentettek be, vagy gyárak indítását tervezik az Egyesült Államokban, elkerülhetik a szigorú kereskedelmi korlátozásokat. Az Egyesült Államok és Tajvan korábban megállapodást kötött a félvezetőgyártás nagymértékű bővítéséről, az ezen megállapodások szerinti beruházások teljes összege több százmilliárd dollárra becsülhető.
„A 100 százalékos vámok esetleges bevezetése jelentősen befolyásolhatja a globális félvezetőpiacot, súlyosbíthatja az Egyesült Államok és az ázsiai országok közötti kereskedelmi feszültségeket, valamint a beruházások átcsoportosításához és áremelkedéshez vezethet a high-tech ellátási láncokban” – vélik a szakértők.
Elina Valtonen finn külügyminiszter kijelentette, hogy Finnország és Svédország vámot javasol kivetni az Oroszországból importált összes árura és szolgáltatásra – számolt be a Yle, írta a Jevropejszka Pravda.
Valtonen erről egy biztonsági konferencián beszélt a svédországi Selen városában. Elmondása szerint az orosz fenyegetés hosszú távú lesz.
„Ez azt jelenti, hogy fenntartanunk kell a nyomást egy esetleges fegyverszünet vagy békemegállapodás ellenére”, jelentette ki Valtonen.
Elina Valtonen finn külügyminiszter kijelentette, hogy Finnország Svédországgal együtt támogatja az Oroszországból érkező összes áru és szolgáltatás importjára kivetett vámok kivetését.
Ezenkívül az országok új exportkorlátozásokat javasolnak Oroszországgal szemben. Többek között az orosz műtrágyák Európai Unióba történő importjának teljes tilalmát, valamint a luxuscikkek Európából Oroszországba történő exportjának teljes tilalmát támogatják.
Finnország és Svédország azt is javasolja, hogy az orosz kikötőkből olajat, gázt vagy szenet szállító hajók esetében teljes mértékben betiltsák az EU kikötőiben azok kiszolgálását.
Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lesz képes háborút indítani energiabevételek nélkül. Elmondása szerint az új szankciókat az EU huszadik oroszellenes szankciócsomagjába kívánják beépíteni.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy csökkenteni fogja az Indiából érkező importra vonatkozó vámtarifákat, miután az ország csökkentette az orosz olaj beszerzését. A Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva Trump megjegyezte, hogy ez a lépés Washington válasza lesz Új-Delhi energiapolitikájának változására.
„India számára a vámtarifák most nagyon magasak az orosz kőolaj miatt, és ők leállították az orosz olaj importját. Jelentősen csökkentették. Igen, mi is csökkenteni fogjuk a vámokat” – mondta az amerikai elnök.
Eközben Andrej Rudenko orosz külügyminiszterhelyettes kijelentette, hogy India nem függesztette fel az orosz kőolaj beszerzését.
„Elmondhatom, hogy India továbbra is vásárol orosz kőolajat” – mondta moszkvai újságíróknak Donald Trump amerikai elnök azon kijelentésére reagálva, miszerint India állítólag szinte teljesen leállította az orosz kőolaj vásárlását.
