Olyan vagonokat szerzett be a magyar–ukrán határ közelében működő East-West Gate, amelyekkel akár 15 százalékkal is gazdaságosabb lehet a szállítás. A társaság most Ukrajnából nyers étolajat és gabonát továbbít magyar területen át külföldre.
Teljessé vált, és állandóan úton van az East-Wes Gate (EWG) környezetkímélő tartályvagonflottája, akár 15 százalékkal is gazdaságosabbak az új vagonok a korábbi típusoknál. Az új szállítóeszközök Ukrajnából érkező nyers étolajat szállítanak tovább.
A Wascosától lízingelt, már használatba is vett vagonokat a társaság közleménye hatékonynak és környezetbarátnak írja. A green tank car környezetbarát volta részben abból adódik, hogy zöldtermékek szállításához használható. A vagonok a régebbi típusoknál könnyebbek, így gazdaságosabb szállítást tesznek lehetővé. Az első visszajelzések alapján akár 15 százalékkal több áru szállítható velük, mint egyes jelenleg is használt, korábbi típusokkal. Az EWG kizárólag mezőgazdasági termékek fuvarozására használja a vagonokat, elsősorban ukrán nyers étolaj szállítására Dél-Európába.
Az EWG összesen százhúsz új vagont rendelt, hatvanat gabona, másik hatvanat pedig nyers étolaj fuvarozására.
A gabonaszállító vagonok tavasszal, a tartálykocsik a nyáron érkeztek, az utolsó részlet augusztusban. A green tank carral fosszilis áru nem szállítható.
Az EWG által üzemeltetett tartályvagonok 98 köbméter térfogatúak, és kevesebb mint huszonkét tonna önsúlyúak. A régebbi típusú kocsiknál könnyebbek, ezért több árut, akár 68 tonnát is tudnak szállítani, így olcsóbb velük a fuvarozás, mert ugyanakkora költségért több árut lehet szállítani.
Olasz üzemek dolgozzák fel az ukrán importot
A vagonok Európában mindenütt tudnak közlekedni, ahol a vasúthálózat normál nyomtávú. A most üzembe állt tartályvagonokkal elsősorban Olaszországba visznek ukrán nyers étolajat, jellemzően ottani feldolgozásra.
„Az East-West Gate csoportnál élen járunk az innovációk alkalmazásában, a hatékony és környezetbarát fuvarozás elterjesztésében. A Wascosa tehervagonjaival gazdaságosabb szállítást tudunk kínálni a partnereinknek. Az első visszajelzések kifejezetten pozitívak, van olyan szállítmányozó ügyfelünk, aki a sajátjai helyett használja az EWG vagonjait, mert jobban megéri” – idézi a közlemény Vinar Romant, az East-West Gate vezérigazgatóját.
Az EWG a maga nemében a legnagyobb létesítmény Európában
Az ukrán–magyar határ közelében, a magyarországi Fényeslitkén működő East-West Gate (EWG) intermodális terminál a normál és a széles vasúti nyomtáv találkozásánál található, 2022-ben kezdte meg működését. Évente akár egymillió darab 20 lábas konténert (TEU) is tud kezelni, elméleti kapacitását és területét tekintve is a legnagyobb ilyen létesítmény Európában. Az EWG a legmodernebb technológiával működik, itt irányítják Európában elsőként távolról a darukat, valamint az EWG digitális ikertestvére (Digital Twin) valós időben, 3D-ben követi a logisztikai központ folyamatait és működését, energiaellátásában nagy teljesítményű napelempark és hőszivattyú is részt vesz.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajna a közeljövőben újabb szárazföldi vasúti folyosó megnyitását tervezi az ukrán gabonexport számára. A hírt Dmitro Kuleba közölte az Interfax-Ukrajnának adott interjúban.
„Most nyitottunk egy alternatív gabonafolyosót, és teszteljük. Egy másik vasúti földi folyosót is nyitunk. Vagyis az, hogy tovább növeljük az összes folyosó teherbíró képességét együtt, abszolút realitás” – mondta a Külügyminisztérium vezetője.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a fekete-tengeri gabonakezdeményezés működésének témája továbbra is aktuális-e, Kuleba azt mondta, hogy „a remény hal meg utoljára”.
Athén európai uniós (EU) pénzügyi támogatást kér a görög vasúti közlekedés biztonságának sürgős fejlesztéséhez – jelentette be a görög kormány hétfőn.
Eközben egyre szélesebb körű munkabeszüntetéseket terveznek a görög közalkalmazottak, köztük a vasutasok, akik a balkáni ország történetének legsúlyosabb, 57 halálos áldozatot követelő múlt keddi vonatszerencsétlensége miatt tiltakoznak.
A szakszervezetek szerint a görög vasúthálózatot jelentősen meggyengítette a költségcsökkentés és az elégtelen beruházási szint, amely a Görögországot 2010 és 2018 között megbénító adósságválság következménye.
Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök elismerte, hogy a több évtizedes hanyag üzemelés hozzájárulhatott a február 28-i tömegszerencsétlenséghez.
„Ahogy a kormányfő fogalmazott: nem tudunk, nem akarunk és nem is fogunk emberi hibák mögé bújni” – szögezte le Jannisz Oikonomu kormányszóvivő egy hétfői sajtótájékoztatón.
A szóvivő megerősítette, hogy a görög kormányfő újabb EU-s pénzügyi támogatást fog kérni a meglévő görög vasúthálózat fenntartásához és gyors korszerűsítéséhez. Hozzátette: Athén vasúti biztonságtechnikai know-how átadását is kérte EU-s partnerországoktól.
A görög kormányszóvivő nem adott bővebb tájékoztatást a részletekről vagy arról, hogy Athén pontosan mekkora EU-s támogatást szeretne igényelni.
Az EU technikai segítséget nyújt Görögországnak vasúthálózata korszerűsítéséhez és a vasútbiztonság növeléséhez – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében hétfőn, miután megbeszélést folytatott Micotakisszal.
„A vasúti közlekedés biztonsága kiemelt fontosságú” – fogalmazott von der Leyen, anélkül, hogy említést tett volna további pénzügyi támogatásról.
A február 28-i vasúti szerencsétlenség idején szolgálatban lévő görög állomásfőnök hatósági őrizetben várja a bírósági büntetőper megkezdését.
Görögországban több városban is kormányellenes tüntetések robbantak ki és munkabeszüntetések kezdődtek az ország történetének legsúlyosabb vasúti tömegbalesetét követően, beleértve a görög vasúti dolgozók gördülősztrájkját is, amelynek következtében leállt az ország vasúti közlekedése.
A munkabeszüntetéshez szerdán egynapos általános sztrájk keretében csatlakoznak a kormányzati dolgozók, a tanárok és az egyetemi hallgatók is – jelentették be az érintett szakszervezetek.
Hétfőn a tüntetők üres székeket és vörös szegfűket helyeztek a görög közlekedési minisztérium épülete elé, valamint „Számít az életünk” és „Gyilkosok” feliratú transzparenseket tartottak a magasba.
A görög vasúti dolgozók szakszervezete és a mozdonyvezetők legalább szerdáig meghosszabbították a munkabeszüntetésüket, és kijelentették, hogy a görög vasúti biztonsági rendszerek évek óta elavultak.
A több százezer munkavállalót képviselő Adedy érdekvédelmi ernyőszervezet „gyilkos bűncselekménynek” nevezte a vasúti balesetet, és a privatizációs döntések visszavonását, valamint a balesetért felelős vezetők megbüntetését követelte.
Görögország 2017-ben privatizálta a görög államvasutakat a nemzetközi pénzügyi mentőcsomagban vállalt kötelezettségei részeként, a vevő az olasz államvasutak (FSI) volt. A jelenleg Hellenic Train néven működő vállalat a személy- és teherfuvarozást végzi, míg a vasúti pálya, az állomások és egyéb infrastruktúra fenntartója és üzemeltetője az OSE nevű görög állami tulajdonú nagyvállalat.
A görög hatóságok a tömegszerencsétlenség részleteinek kivizsgálása és a nyomozás idejére felfüggesztették a vasúti közlekedést az Athén-Thesszaloniki útvonalon.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
A Belgrádot a dél-szerbiai Nissel összekötő vasút fejlesztésére Szerbia 598 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól; az erről szóló szerződést kedden írták alá egy Belgrádból dél felé tartó vonaton.
Az úgynevezett 10-es vasúti folyosó kiépítése kiemelten fontos Szerbia számára. Ennek lesz a része a Belgrádot Budapesttel összekötő gyorsvasút, illetve ez a vasútvonal köti majd össze Szerbiát Észak-Macedóniával, Albániával és Görögországgal.
Az óránkénti 200 kilométeres sebességet is lehetővé tevő vasúti vonal megkönnyíti és felgyorsítja majd a teher- és személyforgalmat, és közvetlen kapcsolatot biztosít a déli és nyugati európai uniós országok között. A várakozások szerint a Belgrád-Nis vasútvonalat évente 2,3 millió ember fogja használni.
A 2,7 milliárd eurós projektet az EU 598 millió euróval támogatja, a szerb költségvetésből 525 millió eurót fordítanak rá, míg a fennmaradt összeget az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedvezményes hiteleiből finanszírozzák.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a támogatásról szóló szerződés aláírását követően kijelentette: ez a valaha volt legnagyobb projektje Szerbiának.
A szerződés aláírásán részt vett Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is, aki közölte: fontos vasúti projektről van szó, amely új munkahelyeket teremt, hozzájárul Dél-Szerbia fejlesztéséhez, és széleskörű kereskedelmi útvonalat hoz létre.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Belgrádot a dél-szerbiai Nissel összekötő vasút fejlesztésére Szerbia 598 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól; az erről szóló szerződést kedden írták alá egy Belgrádból dél felé tartó vonaton.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1677706560
[modified] => 1677698140
)
[title] => Az EU hatalmas összeggel támogatja Szerbia vasúti fejlesztését
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=35572&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35572
[uk] => 35542
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 1314
[image] => Array
(
[id] => 1314
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg
[original_lng] => 61032
[original_w] => 940
[original_h] => 529
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1677690941:12
[_thumbnail_id] => 1314
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2456
[_oembed_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] =>
Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO
A román sajtó tette közzé a hírt, miszerint helyreállították a Valea Vișeului–Berlebash közötti, Kárpátalja felé vezető széles nyomtávú vasutat – írja a Paszazsirszkij transzport.
Az Ukrzaliznicja augusztusban végzett felújítási munkálatokat Rahótól a román határig. A román oldalon a CFR Cluj végezte a felújítást, a továbbiakban a munkálatokat újabb szakaszon (Valea Vișeului–Hosszúmező) folytatják, mely szintén Ukrajna felé vezet.
A projekt befejezése lehetővé teszi, hogy tranzit vasúti összeköttetést hozzanak létre Kárpátaljával, a vonatok Ungvárról és Csapról, Aknaszlatinán és Rahón keresztül közlekedhetnek majd.
A nagysebességű vasúti összeköttetések előkészítésének felgyorsításáról, összehangolásáról és az ukrán gabonaexport hathatósabb elősegítéséről állapodtak meg a visegrádi államok (V4) közlekedési miniszterhelyettesei, államtitkárai Budapesten – közölte a magyar Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).
„Az európai vasúti kapacitások nem elégségesek ahhoz, hogy a korábban a Fekete-tengeren át kiszállított ukrán gabonát a megfelelő ütemben eljuttassák nyugatra. Pedig idén márciusról májusra Záhonynál kocsiban és tonnában számítva egyaránt megduplázódott, Eperjeskénél ötven-hatvanszorosára nőtt a belépő gabonaforgalom. Az egyeztetésen elhangzottak szerint minden visegrádi ország mindent megtesz azért, hogy segíteni tudja Ukrajnát és a termékeikre váró Afrikát és Ázsiát. A felek új együttműködéseket keresnek a kapacitások bővítése érdekében az uniós határátmenetekben, de akár a dunai szállítási lehetőségek feltérképezésében is” – mondta el a közlemény szerint Vitézy Dávid, a TIM államtitkára.
A TIM a következő időszak kiemelt ágazati céljai közé sorolja a magyar vasúthálózat nemzetközi beágyazottságának javítását, a jó kapcsolatok kialakítását a határon túli területekkel. Jelenleg is több beruházás zajlik a szomszédos országokba vezető szakaszok korszerűsítése, kapacitásbővítése érdekében Budapest és Kelebia, Szeged és Röszke, Békéscsaba és Lőkösháza között.
Készül a varsói gyors
„A visegrádi országok mindegyike dolgozik a fővárosaikat felfűző varsói gyorsvasút előkészítésén. Magyarországon akár már egy éven belül rendelkezésre állhat a környezetvédelmi engedély a Budapesttől a Vértes elkerülésével Győr felé tartó nyomvonalra. Szlovákia is a nyomvonal meghatározásánál, míg a csehek és a lengyelek már a részletes tervezésnél tartanak. Az eddiginél szorosabb, gyakoribb egyeztetésekre tettem javaslatot, hogy a nagysebességű vonalak azonos technológiával és műszaki paraméterekkel tíz éven belül elkészülhessenek, közvetlen kapcsolattal Bécs és Berlin irányába” – fejtette ki Vitézy Dávid.
A gyorsvasúton Budapestről a szomszédos fővárosokba kevesebb mint két, Prágába három és fél, Varsóba öt és fél óra alatt vonatozhatnánk, egyes szakaszokon akár 320 km/órás tempóval. A beruházás rengeteg kapacitást szabadítana fel a meglévő vasútvonalakon is, és akár évi 400 ezer tonnával csökkenthetné a hazai szén-dioxid-kibocsátást.
A total of 165 ships with 3.7 million tonnes of agricultural products on board have left #Ukraine under a deal brokered by the United Nations and Turkey to unblock Ukrainian sea ports, the Ukrainian infrastructure ministry said https://t.co/rHmDQOwWfJ
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
Ukrajna megkezdi a keskeny, európai vasúti vágány szakaszos építését, amely biztosítja a zökkenőmentes vasúti összeköttetést Európával – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a keddi kormányülésen, adta hírül az Ekonomicsna Pravda hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy eleinte a nagy vasúti csomópontokat és a nagyvárosokat kötik össze keskeny nyomtávval Európával, majd fokozatosan az egész országot. Mint jelezte, a vonatok Ukrajnában a volt Szovjetunióban elterjedt széles nyomtávú vasúti pályán (1520 mm) közlekednek. Litvánia, Lettország és Észtország, valamint Fehéroroszország ugyanezt a pályát használja. A legtöbb EU-tagország (Spanyolország és Portugália kivételével) viszont keskeny (1435 mm) nyomtávot használ.
Korábban az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások során Vjacseszlav Jerjomin, az Ukrzaliznica műveleti igazgatója jelezte, hogy a nyomtáv megváltoztatása „költséges, hosszú és nehéz, de szükséges”. Elmondása szerint a következő szakaszokat helyezik előnybe: Lemberg-Kijev, Lemberg-Odessza, Lemberg-Krivvij Rih.
Smihal szerint Ukrajna a közeljövőben „vámvízummentességi” megállapodás aláírását tervezi, azaz csatlakozik a közös árutovábbítási eljárásról szóló egyezményhez. Ez a dokumentum – emlékeztetett – az EU-tagállamok közötti áruforgalom alapja. Technikailag Ukrajna készen áll erre – biztosított.
„Egy ilyen csatlakozás jelentősen felgyorsítja a vámkezelés folyamatát és az áruk áthaladását. Ez a legjobb vámminőség, és új távlatokat nyit az ukrán üzleti élet számára” – tette hozzá a miniszterelnök. Elmondása szerint készül a közúti árufuvarozás liberalizációjáról szóló megállapodás is az EU-val. Shmihal szerint az Európai Bizottság már javasolta a tagállamoknak, hogy liberalizálják az ilyen jellegű szállítást Ukrajnával, és javában zajlik az ezirányú munka.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Európa legnagyobb közlekedési infrastrukturális fejlesztése kezdődhet meg Észak-Németország és Dánia között: a 18 kilométer hosszú, kétvágányú vasútvonalat és négysávos utat a tenger alatt, egy alagútban vezetik majd.
A világ leghosszabb kombinált vasúti és közúti alagútját engedélyezték a német bíróságok a napokban. A létesítmény Németország északi részét köti össze Dániával egy 18 kilométeres tenger alatti alagúttal. A fejlesztés, amelynek befejezését 2029-re teszik, Európa egyik legnagyobb infrastrukturális projektje, amely azonban évekre elakadt az ellene indított perek miatt. Most azonban a bíróság döntése reményt ad arra, hogy a létesítmény építése hamarosan megkezdődjön.
A Fehmarn-szoros vasúti és közúti összeköttetését először több mint harminc évvel ezelőtt kezdeményezték az észak-német partok és Dánia között, de akkor még hídként képzelték el. Az évek során azonban a fejlesztők egyre nagyobb célokat tűztek maguk elé, és úgy döntöttek, hogy víz alatti alagútban kell vezetni a vasútvonalat és az autópályát.
A jelenlegi tervek szerint az építmény a németországi Puttgarden kikötőjét a dán Rodbyval köti össze, és így a jelenleg csaknem egyórás komputat az elkészült alagútban a járművek tíz perc alatt teszik majd meg. Ez jelentős költség- és menetidő-csökkentést jelent, ami javítja a hatékonyságot. A mintegy 7,1 milliárd eurós fejlesztés eredményeképpen kétszer két sávnyi közút és a kétvágányú villamosított vasútvonal jön létre Koppenhága és Hamburg között, és a most ötórás utazás akár háromórásra is csökkenhet. A kezdeményező kormányok szerint a közúti-vasúti alagút megépítése fontos lépés a párizsi egyezmény által is elvárt karbonsemlegesség eléréséhez.
Dán oldalon már elkezdődtek a munkálatok. A német cégek késésben vannak, mivel a bírósági ügyek megakadályozták őket az építkezés megkezdésében. A pereket részben az alagút elkészülte után sok bevételt veszítő kompüzemeltető társaságok indították, másfelől a környezetvédők (Naturschutzbund, Nabu) kezdeményezték a lipcsei szövetségi közigazgatási bíróságon. Az érvényes építési engedélyekkel rendelkező projektet a helyi civil szerveződés bepanaszolta: a természetvédők szerint a disznódelfinek és tengeri récék védelme nem biztosított megfelelően. A beadványokat azonban mostanra mind elutasították, ezzel megnyílt a pálya a kivitelezők előtt a munka megkezdésére.
A jogi eljárások nem értek véget, számos panaszt nyújtanak be még mindig az Európai Bíróságnál, de ezek várhatóan nem érintik a projekt megvalósítását, így az elkészülhet a tervezett időpontig. A mostani bírósági döntés azonban csak a nemzetközi szakaszra vonatkozik, a Schleswig-Holstein területén fekvő Lübeck–Puttgarden szakasz ugyancsak vitatott, ezért majd egy másik bírósági eljárást kell lefolytatni. Az EU ugyanakkor kitart álláspontja mellett, hogy a kötöttpályás infrastruktúra fejlesztése prioritás, mert ennek révén lehet teljesíteni a kitűzött klímacélokat.
A német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn (DB) sajtószóvivői irodáján keresztül cáfolta Olekszij Honcsaruk miniszterelnök csütörtök reggel a svájci Davosban tett bejelentését, miszerint Ukrajna 10 évre a német vasútvállalat kezelésébe adja államvasútját, az Ukrzaliznicát – adta hírül az unn.com.ua
A DB közlése
szerint az infrastrukturális, mobilitási és szállítmányozási kérdésekkel
foglalkozó tanácsadó cége, a DB Engineering & Consulting fogja tanácsokkal
ellátni és támogatni az Ukrzaliznicát vállalati és technikai kérdésekben. Erről
van szó a davosi Világgazdasági Fórumon szerdán (az ukrán részről Vladiszlav
Kriklij infrastrukturális miniszter által – vb.) aláírt előzetes
megállapodásban – állította a német fél.
A DB jelezte,
február elején Kijevbe látogat Ronald Pofalla, a vasúttársaság igazgató
tanácsának infrastrukturális fejlesztésekért felelős tagja, aki az ukrán
kormány képviselőivel egyetértési memorandumot ír alá az Ukrzalinicával
folytatandó együttműködés feltételeiről.
Hamarosan gyorsvasutak kötik össze Kijevet a szomszédos országok fővárosaival és az ukrán nagyvárosokkal, miáltal három óra alatt lehet majd eljutni Budapestre vagy Varsóba, míg Odesszáig alig másfél órát megy majd a vonat a mostani 7–8 órás zötykölődés helyett – közölte Vladiszlav Kriklij infrastrukturális miniszter tárcája mtu.gov.ua hivatalos honlapján.
A grandiózus
szándékot Kriklij annak kapcsán jelentette be, hogy az Ukrzaliznica
vasúttársaság együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a vasútfejlesztéssel
foglalkozó kínai CRCC vállalattal. Ukrán remények szerint a kínaiak valósággal
önteni fogják a pénzt az egyre lerobbantabb állapotba kerülő ukrán vasutak fejlesztésébe,
és befektetésekkel halmozzák majd el a sorozatos korrupciós botrányoktól hangos
ukrán állami vasúttársaságot.
A miniszter
nagyra törő elképzelése szerint a kínaiak nemcsak a milliós ukrán nagyvárosok
közötti vasúti infrastruktúra kiépítésébe ölik majd bele a pénzüket, hanem
lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy az ország európai integrációs törekvését
segítve, az Európai Unióval kötött társulási szerződés keretében – szó szerint
– vasúton gördüljön be Ukrajna az EU-ba. Mint Kriklij vizionálta, nemsokára 3–3
óra alatt lehet vonattal eljutni Kijevből Budapestre, Varsóba és Bukarestbe,
míg a jelenlegi 7–8 órás zötykölődés helyett az utasok röpke 1,5 óra múlva már
Odesszában csodálhatják a Fekete-tenger hullámait.
Kriklij egyébként
nem rí ki a valóságtól előszeretettel elrugaszkodó (magyarán – szélhámos. vb)
miniszterek sorából. Elődje, az angol állampolgársággal is rendelkező, lembergi
illetőségű Volodimir Omeljan 2018 novemberében nagy csinnadrattával jelentette
be, hogy az ukránok 5–10 éven belül az Elon Musk, amerikai mérnök-üzletember
által tervezett hyperloopon, azaz csővasúton száguldhatnak majd keresztül-kasul
az országban, 600 kilométeres sebességgel. Omeljan agyömléséhez az apropót akkor
az szolgáltatta, hogy az Ukrán Infrastrukturális Minisztérium együttműködési
szándéknyilatkozatot írt alá a Hyperloop Transportation Technologies (HTT)
vállalattal. Azóta se cső, se vasút, ráadásul Omeljan is szabadlábon van. De nem
adja alább fantázia tekintetében Volodimir Zelenszkij elnök sem, aki közvetlenül
megválasztása után kijelentette, az ő vezetése alatt korszakalkotó előnnyé lesz
kovácsolva, hogy Ukrajnában nincsenek utak, csak irányok, mert drónok fogják
szállítani az utasokat és rakományokat, az egész ukrán állam pedig elfér majd
egy okostelefonban.
