2023 kilenc hónapja alatt Ukrajna több német gyártmányú fegyvert vásárolt, mint az elmúlt évben. A német fegyverimport összértéke elérte a 3,3 milliárd eurót. A hírt a Spiegel közölte.
A német Gazdasági Minisztérium adatai szerint az idei év első három negyedévében a szövetségi kormány 3,3 milliárd euró értékben engedélyezte katonai felszerelés exportját Ukrajnába, amellyel Kijev a legnagyobb német fegyvervásárló.
„A fegyverexport volumene egyértelműen tükrözi a németek változatlan támogatását, amely ellenzi az orosz agressziót” – mondta a Gazdasági Minisztérium államtitkára.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn ismertetett jelentéséből kiderült, hogy a világ vezető fegyverexportőrei továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország. Az utóbbi öt évben globálisan eladott fegyverek 37 százaléka az Egyesült Államokból származik, ami aláhúzza Washington szerepét a világ első számú fegyvereladójaként. Az USA 2016– 2020 között 96 országnak értékesített fegyvereket, a szállítmányok nagyjából fele közel-keleti államokba ment.
A SIPRI ugyanakkor megjegyezte, hogy a fegyvereladások globális mennyisége lényegében nem változott a megelőző, 2011 és 2015 közötti időszakhoz képest.
Oroszország a világ második legnagyobb fegyverexportőreként a globális fegyvereladások ötödét bonyolítja le. Mindazonáltal Moszkva fegyvereladásai 22 százalékkal zsugorodtak a 2011–2015-ös időszakhoz képest, jórészt mivel India újabban kevesebb védelmi felszerelést importált.
Franciaország harmadikként nyolc százalékkal részesedik a globális fegyvereladásokból. A SIPRI szerint Párizs több nagyobb védelmi megállapodást kötött egyebek mellett Indiával, Katarral és Egyiptommal. A világ vezető fegyverexportőreit felsoroló lista negyedik és ötödik helyén Németország és Kína áll. A vizsgált utóbbi ötéves időszakban Szaúd-Arábia volt a világ legnagyobb fegyverimportőre 11 százalékos részesedéssel a globális fegyvervásárlásokból. Szintén jelentős mennyiségben vásárolt fegyvert India, Egyiptom, Ausztrália és Kína.
A SIPRI beszámolója nem foglalja magában a kézifegyvereket. A svéd intézet nyilvánosan hozzáférhető adatokra alapozza a jelentését: helyi és nemzetközi szaklapokat, kormányzati és ipari forrásokat vesz figyelembe.
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
A fegyvergyártás és -kereskedelem óriási üzlet, hatalmas verseny van az ágazatban tevékenykedő cégek között. Egyik legnagyobb felvásárlópiac Afrika, a maga erőskezű államvezetőivel. Nem meglepő módon, Kína mindenhol építi fel kereskedelmi bázisait, már letaszította a dobogó második helyéről az oroszokat, és egyértelműen az élre tör.
Kína állami pénzekkel kipárnázott hadiipari vállalatai nagy sebességgel jönnek fel, gyors tempóban erősödnek – derül ki a Növekedés.hu elemzéséből. Egyelőre az USA még szilárdan, nagy fölénnyel tartja az első helyet a világ hadiiparában,
ám ha ilyen tempóban jön fel a kínai gazdaság hátterében Peking hadiipara, nem kell hozzá egy emberöltő, hogy Kína legyen a világelső a fegyvergyártásban, és az exportban is. Már ma három kínai van a világ tíz legnagyobb fegyvergyártó vállalata között, de igen jelentős a használt fegyverek kereskedelme is.
Ma még az USA a világ legnagyobb fegyvergyártó műhelye
Az Egyesült Államok kezdetben nyomasztó, majd napjainkra csökkenő világgazdasági dominanciájára, a második világháborúban játszott ellátó szerepére építve tartja mozgásban hadiiparát. Máig arra alapoznak, hogy a második világháborúban az USA volt a világ fegyverműhelye, elképesztő nagyságú ipari kapacitásokat kiépítve.
Napjainkban Szaúd-Arábia az amerikai fegyverrendszerek legnagyobb vásárlója, egyben a világ legnagyobb fegyverimportőre. Ugyanakkor a szaúdiak híresek arról, hogy hajlamosak megafegyverüzleteket kötni, aztán amikor megvalósítani kellene a szerződéseket, ilyen-olyan indokkal kihátrálnak a teljesítés, a vásárlási kötelezettség alól.
Ami a globális képet illeti, Amerikának a franciákkal és másokkal együtt sikerült visszaszorítania az orosz cégeket Indiában, a világ második számú fegyverimportőrénél. Az USA fegyverexportjának a felét a Közel-Kelet vette fel az elmúlt öt esztendőben – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, a SIPRI tanulmányából.
Észak-Afrikában a kép vegyesebb. Algéria, amely a szomszédos Marokkóval áll vitában, hatalmas tempóban vásárolja a fegyvereket – nem keveset belőlük Moszkvától. A másik nagy regionális importőr Egyiptom, amely katonailag Jemenben és a szomszédos Líbiában is érdekelt – és déli szomszédjánál, Szudánban sem nyugodt a helyzet. Egyiptom az utóbbi fél évtizedben a világ harmadik legnagyobb fegyverzetimportőrévé vált.
Ami Afrika egészét illeti, 2000 óta vizsgálva, a SIPRI adatai alapján Moszkva volt a legnagyobb fegyverszállító a kontinensre. 2018-ig csaknem kétszer annyi fegyvert adott itt el, mint a második helyezett Egyesült Államok, vagy a csaknem az amerikaiakéhoz hasonló mennyiségű-értékű fegyvert szállító Németország.
Felgyorsult a kínai fegyverexport
Oroszország belső gazdasági gondjait tükrözve azonban az ország fegyverkivitele is csaknem ötödével visszaesett, eközben Kínáé felgyorsult.
Nemcsak Afrikában, hanem a másik nagy piacon, Latin-Amerikában is egyre gyakrabban szorították meg kínai versenytársaik az oroszországi és az egyesült államokbeli fegyverkereskedőket. A Kínai Népköztársaság a többiekétől teljes mértékben eltérő üzleti-politikai filozófiára építi latin-amerikai térnyerését, így fegyverexportját is.
Élve a hatalmas, az oroszországinál csaknem egy nagyságrenddel erősebb gazdasági hátterével, Kína hitelekkel, az adott ország katonai-biztonsági struktúráiba beszállító helyi vállalatok támogatásával igyekszik megágyazni fegyverkivitelének, politikai-gazdasági-katonai befolyása növelésének.
Az Egyesült Államok Kongresszusi Kutató Szolgálata (CRS) adatai szerint Kína 2005 és 2019 között több mint 137 milliárd dollárt fektetett be Latin-Amerika országaiba. Ezek egy része kedvező feltételekkel nyújtott, támogatott hitel. Négy országra összpontosított: Venezuelára (62,2 milliárd dollár), Brazíliára (28,9 milliárd), Ecuadorra (18,4 milliárd) és Argentínára (17,1 milliárd).
Különleges filozófiát érvényesít Kína a fegyverpiacon
Kína a fegyverexportban is érvényesíti az „ezeréves horizont”, a rendkívül hosszú időre előre tervezés hagyományos politikáját. Mint az amerikai hadsereg folyóirata, a Military Review megjegyzi, ennek jegyében például magas rangú venezuelai tiszteket látnak vendégül Kínában és jelentős számú venezuelai kadét tanul kínai felsőoktatási intézményekben.
Ami kiváltképpen aggasztja az amerikaiakat, azok a kínai katonai-biztonsági szuper-technológiai (high-tech) eszközök, például az 5G (majd tervben a 6G) távközlési, IT berendezések szállítása, amelynek révén belehallgathatnak-beleláthatnak az amerikai hadsereg hasonló rendszereibe.
A statisztikai adatok is alátámasztják az amerikai aggályokat, hiszen tavaly az e tekintetben világelső Kína több mint 654 milliárd dolláros összértékkel jóval több high-tech berendezést exportált a világba (így Latin-Amerikába is), mint amennyit az utána következő három ország, Németország (209,6 milliárd dollár), Dél-Korea (192,8 milliárd) és az Egyesült Államok (156,4 milliárd) együttvéve.
A SIPRI adataira való hivatkozással, a Japan Times is arról számolt be, hogy a hihetetlen léptekkel bővülő kínai hadiipar már a második helyre lépett elő globális szinten. Ez azért is jelentős fejlemény – teszik hozzá -, mert egy évtizeddel ezelőtt Kína még importra szorult ezen a téren.
2019-ben bő 60 százalékát amerikai cégek uralták a világ fegyver- és hadfelszerelés-piacának, a 25 legjelentősebb vállalat eladásai 361 milliárd dollárt tettek ki, 8,5 százalékkal többet tavalyelőtthöz képest – jelentette a svéd Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn.
A globális kockázati elemző és biztonságkutató intézet adatai szerint az első öt legnagyobb fegyvergyártó vállalat amerikai, és továbbra is a Lockheed Martin – az F-35-ös harci repülők gyártója – a legelső az eladásokat tekintve.
A 25-ös toplistában 12 amerikai, hat nyugat-európai, négy kínai és két orosz vállalat szerepel, továbbá most először egy közel-keleti is: az EDGE, központja az emírségekben van.
Noha az amerikai fölény nem új, Kína feltörése azt tükrözi, hogy az ázsiai ország 2015-ben jelentős haderőreformot indított el. Ennek megvalósítását az tette lehetővé, hogy az azóta eltelt időszakban évi átlagban csaknem ötszázalékos gazdasági növekedést produkált az ország – mondta Lucie Béraud-Sudreau, aki a fegyverkezési kutatások vezetője a SIPRI-nél.
Ugyan az európai cégek lemaradni látszanak, külföldi eladásaik továbbra is jelentősek. A páneurópai Airbus és a francia Thales 24-24 külföldi országban van jelen, ezzel megelőzik a második legnagyobb amerikait, a Boeing vállalatot.
Ennek oka, hogy ezek transznacionális cégek – tette hozzá. Béraud-Sudreau szerint az orosz cégek azért maradnak le, mert lassul az orosz hadsereg eszközeinek modernizációs programja, amelyet néhány évvel ezelőtt elkezdtek. Ennek pedig az Oroszország elleni nyugati szankciók és az energiaárak drasztikus csökkenése az oka – állapította meg.
Az emírségekbeli EDGE azért kerülhetett be a legjelentősebb 25-be – a 22. lett -, mert 25 cég fúziójából jött létre. A SIPRI egy másik kutatója, Pieter Wezeman elmondta: az EDGE sikere annak köszönhető, hogy találkozott a katonai eszközök és szolgáltatások iránti hazai igény és a külföldi szállítóktól való függetlenedés vágya.
