Ukrajna és az Egyesült Arab Emírségek a hétfőn kiadott közös közlemény szerint befejezte a piacra jutást kölcsönösen megkönnyítő kétoldalú kereskedelmi megállapodás aláírását előkészítő tárgyalásokat.
A CEPA (Comprehensive Economic Partnership Agreement) átfogó gazdasági partnerségi megállapodás számos áru és termék vámját megszünteti vagy csökkenti, a kereskedelmi akadályokat felszámolja, és mindkét fél exportőrei számára megkönnyíti a piacra jutást – áll a közleményben az MTI szerint.
A CEPA emellett „támogatja Ukrajna talpra állását, valamint a kulcsfontosságú iparágak és az infrastruktúra újjáépítését, ugyanakkor hozzájárul a (közel-keleti és észak-afrikai) régióba irányuló szállítási láncok megerősítéséhez az olyan fő exporttermékei területén, mint a gabonafélék, a gépek és a fémek”.
Az Egyesült Arab Emírségek hosszú távon gondolkodik, és készen akar állni Ukrajna következő korszakára – mondta Thani al Zeyoudi, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi minisztere a Reuters hírügynökségnek, hozzátéve, hogy „Ukrajnán keresztül egy újabb kapu nyílik meg számukra Európába”.
A külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a megállapodás nemcsak az áruk, hanem a szolgáltatások számára is potenciális piacra jutási lehetőséget biztosít, és lehetővé teszi az Egyesült Arab Emírségek vállalatai számára, hogy kiépítsék az Európai Unióval való kapcsolatukat, „ha és amikor Ukrajna csatlakozik a blokkhoz”.
Ukrajna visszautasította Oroszország azon ajánlatát, miszerint csak 60 nappal hosszabbítsák meg a gabonakivitelről szóló megállapodást – adta hírül a Bloomberg.
Orosz és ENSZ-tisztviselők hétfőn Genfben tárgyaltak, miközben a gabonakereskedők arra várnak, hogy a paktum továbbra is érvényben marad-e. Míg Oroszország azt mondta, hogy nyitott a korlátozott meghosszabbításra, addig Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter a Twitteren közölte, hogy a javaslat ellentmond a megállapodás feltételeinek, amely legalább 120 napos meghosszabbítást tesz csak lehetővé. A jelenlegi időszak március 18-án ér véget. A búza határidős jegyzései hétfőn emelkedtek, de továbbra is egyéves mélypont közelében tartózkodnak.
ENSZ: Mindent megteszünk az alku megőrzésére Az ENSZ később közleményben közölte, hogy tudomásul vette Oroszország javaslatát a kezdeményezés 60 napos meghosszabbítására, és „mindent megtesz” az alku integritásának megőrzése és folytonosságának biztosítása érdekében.
Aleksandar Vučić államfő szombat délelőtti jelentette be, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel megállapodtak abban, hogy kőolajvezetéket építenek Magyarország felé.
Az új olajvezeték lehetővé tenné, hogy a Barátság kőolajvezetékhez csatlakozva, olcsóbb urali kőolajjal látják el Szerbiát. Az ország kőolajellátását nagy részben a Horvátországon keresztül haladó vezetéken keresztül oldották meg eddig, de ez a szankciók miatt valószínűleg nem lesz lehetséges a jövőben.
A szerb kőolajipari vállalat, a NIS, jelenleg a JANAF vezetéken keresztül egy horvát terminálról kapja a tankereken odaszállított orosz kőolajat. Már korábban is felvetették a lehetőséget, hogy annak érdekében, hogy ne függjenek a Horvátországon keresztüli tengeri-vezetékes kőolajszállítástól, Magyarország felől is hoznának olajat a szerbek. Ehhez előbb vezetékkel kell összekötni a két államot. A szerb elnök szerint megszületett a megállapodás és legfeljebb két év alatt meg is építenék a 128 kilométeres vezetéket, mely feltehetően Újvidék és Algyő között húzódna.
A beruházás becsült értéke 100 millió euró. A szerb elnök azt is bejelentette, hogy egy Észak-Macedónián keresztül húzódó, és az albániai Durresig futó vezetéket is szeretnék megépíteni. Jelenleg az államilag meghatározott üzemanyagár-jegyzék alapján a benzin literje 175 dinár, a dízelért 216 dinárt kell fizetni.
Az energiahelyzetről szólva elmondta még, hogy a következő hat évben 12 milliárd euró értékben hajtanak végre infrastrukturális beruházásokat.
A gázellátásról szólva kiemelte, hogy soha nem volt ennyi gáztartaléka az országnak, mint most, és ha két hónapig egyetlen köbméter se érkezne az országba, akkor is lenne két hónapra elegendő gáz. Azt is hozzátette, hogy áramot 10 napja nem kellett importálni.
A gáz ára belátható időn belül nem fog emelkedni, az áram árát is csak kis mértékben tervezik korrigálni.
Országa pénzügyi helyzetével kapcsolatosan elmondta: több mint 2 milliárd euró van az ország számláján, megítélése szerint a helyzet jó és stabil, az IMF-el pedig folyamatban vannak a tárgyalások a készenléti hitelről.
Aki eddig kizárólag a szenes erőműveivel küzdő, lemaradó európai szereplőt látta Lengyelországban, igencsak meglepődhet: az Európai Unió legmozgalmasabb zöldenergiás beruházásainak helyszínévé válik a balti tengeri terület. És ebből a hódításból az Iberdola biztosan nem akar kimaradni.
A spanyol multinacionális energetikai társaság, az Iberdola bejelentette: megállapodást kötött Lengyelországgal, hogy a legnagyobb tengeri szél (offshore) áramtermelő projektjének válik központi szereplőjévé. A hírt a napokban a Power Engineering International tette közzé. E szerint a spanyolok 50 százalékos részesedést szereztek abban a Sea Wind nevű fejlesztői projektben, melynek végén akár 7300 MW szélenergiatermelő potenciált is a lengyel áramhálózathoz csatlakoztathatnak majd.
Az elképzelés összesen hét építési tervet tartalmaz, és a végleges formája még – ahogy mondani szokás – „alakulóban van”, de az Iberdola nem akart kimaradni belőle. A német, a brit, az amerikai, a francia, a japán és a svéd offshore hódításainak sorába így azonban már a lengyel partvidéket is felvette. Amellett, hogy a cég a további növekedésének is kellően nagy területű, és jelentős növekedési lehetőséggel kecsegtető területre talált, Lengyelország éppen azt reméli a spanyoloktól, hogy a beruházásaikkal belátható időn belül, drámai módon elősegítik majd a zöldenergiás üzletágak erősödését az országban.
Lengyelország, ahol hagyományosan arról szóltak eddig az energetikai-energiapolitikai hírek, hogy az ország a végsőkig kitart-e a szénbányái és szénerőművei mellett, hogy lehe-e minden előzmény nélkül Lengyelországban akár hat reaktroblokkból álló atomerőművet építeni, az utóbbi fél évben az is kiderült, hogy a 40 milliós lakosú országban is felrobbant a napelempiac olyannyira, hogy tavaly év végén, hónapok alatt képessé váltak arra is, hogy az egész éves magyaroroszági napelemes termelési potenciálnövekedést felülmúlják. A napelemek terjedése mellett azonban – éppen a méret, a teljesítmény és a diverzifikáltság okán – a szél munkára fogása is központi témává vált. Az EU által megkívánt károsanyag kibocsátási szintek elérése, és az áramtermelési technológiaváltás szükségessége ugyanis a szélenergia negligálását nem is teszi lehetővé.
Lengyelország energetikai dekarbonizációs stratégiája 2030-ig legfeljebb 8 GW offshore szélkapacitás megépítését tartalmazza, ám az utóbbi időben a lengyeleknél is előfordult, hogy korábbi céldátumokat és célszámokat is felülvizsgáltak. Ahogyan az tavaly év végén kiderült: akár öt évvel közelebb húzhatják magukhoz a napelemes céldátumukat, úgy a befogott szélkapacitások nagysága is változhat. Pláne, hogy a 93 gigawattnyi Balti-tenger tengeri szélenergia-potenciálból 28 GW a lengyel vizeken található.
Az Iberdrola, mely éppen azon dolgozik, hogy 2022-re megépítse az első 10 MW teljesítményű tengeri szélturbináját, és ezzel megnyithassák az utat a 40 eurós egységárnál olcsóbban termelni képes konstrukciók előtt, a nemzeközi vizeken jelenleg összesen több mint 20 GW offshore „flottát” birtokol és üzemeltet. A lengyel megállapodás ezt jelentősen megnöveli majd, ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a Balti-tengeren létrehozzanak egy tengeri szélcsomópontot, amely a cég német, lengyel és svéd területen működő offshore projektjeit hangolja össze az optimálisabb szolgáltatás érdekében.
Had a productive conversation with ?? #DefMin Margarita Robles. Grateful for your support & for being the 1st to provide Hawk systems to make our skies safer. Look forward to the new military aid package that will arrive soon. Our cooperation will result in our common victory!
A brit kormány és az Európai Bizottság vasárnapi közös közleménye szerint folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeiről.
„A több mint egy éve tartó tárgyalássorozat okozta kimerültség, az eredmény nélkül lejárt új és még újabb határidők ellenére úgy gondoljuk: jelenleg az a felelősségteljes megoldás, ha megtesszük a még szükséges lépéseket” – fogalmaz a közlemény.
Ennek érdekében Johnson és von der Leyen arra utasította a két tárgyalóküldöttséget, hogy folytassák a tárgyalásokat, és igyekezzenek feltérképezni, hogy még ebben a késői időszakban is elérhető-e a megállapodás.
A Downing Street és az Európai Bizottság közös vasárnapi közleményében nem szerepel újabb határidő.
The EU is providing a first tranche of €500 million to help refugees, and we made sure this week that they get residency rights in the EU for at least a year.
Refugees from Ukraine deserve our solidarity and support, and so do the countries that welcome them. pic.twitter.com/gHuuBQNsJw
Grateful to @vonderleyen ?? for an important decision to give immediately residency rights in the EU to Ukrainians flowing to Europe because of Russian aggression. The first tranche of EUR 500 million provided by EU would help Ukrainians to ensure decent living conditions.
Hatályba lép augusztus 1-jén az Európai Unió (EU) és Vietnam közötti kereskedelmi megállapodás, miszerint a Vietnamba irányuló uniós export után kevesebb vámot kell fizetni – ismerteti az EU hivatalos portáljához tartozó weboldal, a https://ec.europa.eu.
A közlemény kiemeli: ezzel könnyebbé válik a Vietnamban folytatott üzleti tevékenység is az európai vállalatok számára. Mostantól a helyi versenytársaikkal egyenlő esélyeik lesznek a beruházások és a kormányzati szerződések elnyerése terén. Az új megállapodás – a fenntartható fejlődésre vonatkozó határozott, jogilag kötelező erejű és végrehajtható rendelkezések révén – a gazdasági haszon mellett garantálja a munkavállalói jogok, a környezetvédelem és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás tiszteletben tartását.
Ismertették: az EU-Vietnam megállapodás a legátfogóbb kereskedelmi megállapodás, amelyet az EU egy fejlődő országgal kötött. Teljes mértékben figyelembe veszi Vietnam fejlesztési szükségleteit azáltal, hogy hosszabb, tízéves időszakot biztosít számára az uniós importra kivetett vámok eltörlésére. Mindazonáltal számos fontos uniós exporttermék – ideértve a gyógyszereket, a vegyi anyagokat és a gépeket – már a hatálybalépéstől vámmentességet élvez majd.
Az agrár-élelmiszeripari termékek, például a marhahús vagy az olívaolaj vámmentessége három év múlva, míg a tejtermékek, gyümölcsök és zöldségek vámmentessége legfeljebb öt év múlva lép életbe. Az egészségügyi és növényegészségügyi együttműködésre vonatkozó átfogó rendelkezések átláthatóbb és gyorsabb eljárások révén segítik elő az uniós vállalkozások piacra jutását. Emellett a megállapodás konkrét rendelkezéseket tartalmaz az uniós autóexport szabályozási akadályainak kezelésére, és védelmet biztosít a földrajzi jelzéssel ellátott 169 hagyományos európai élelmiszer- és italtermék hamisítása ellen – fűzték hozzá.
Közölték: Vietnam Szingapúr után az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségében (ASEAN): az EU és Vietnam közötti árukereskedelem éves értéke 2019-ben 45,5 milliárd euró volt, a szolgáltatás-kereskedelemé pedig nagyjából 4 milliárd euró 2018-ban. Az EU legnagyobb mértékben csúcstechnológiai termékeket exportál Vietnamba, ideértve az elektromos gépeket és berendezéseket, a repülőgépeket, a járműveket és a gyógyszerkészítményeket. Vietnam elsősorban elektronikai termékeket, lábbeliket, textíliákat és ruházati cikkeket, valamint kávét, rizst, tengeri eredetű élelmiszereket és bútorokat szállít az EU-ba.
Az EU Vietnam egyik legnagyobb külföldi befektetője, mintegy 7,4 milliárd euró értékű külföldi közvetlen befektetési állománnyal a 2018. évi adat szerint.
