Ukrajnának jelentős veszteségei lesznek a mezőgazdasági termékeinek a szomszédos EU-tagországokba történő exportjára vonatkozó embargó miatt, és ezek a veszteségek jelentősen növekedni fognak az átmeneti tranzittilalom és a „szolidaritás útjainak” de facto blokkolása esetén – közölte hétfőn Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev azt írta: „Ez a két ország (Magyarország, Lengyelország – a szerk.), amelyek az ukrán termékek széles körének behozatalára ideiglenes embargót vezettek be, 2023 első negyedévében az összes mezőgazdasági export 14%-át (ebből a gabona és étolaj 12%-át) adta.” Szerinte az exportveszteség nagyobb lesz, ha más határ menti országok is csatlakoznak a tilalomhoz, mindenekelőtt Románia, amely 2022-ben a második ország lett Lengyelország után az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának értékét tekintve és az első gabonaexportot tekintve.
„Elsősorban a tavalyi év eredményei szerint közel 700-szorosára nőtt a gabonakivitel Romániába, az általunk exportált gabona 1/7-ét maga az ország importálta” – tette hozzá Hetmancev. Úgy vélte, Szlovákia már bejelentette, hogy csatlakozni kíván az ukrán gabona kivitelének tilalmához. Románia és Bulgária is közös levelet küldött az Európai Unió vezetésének.
Az Ukrán Állami Vámszolgálat adatai szerint a mezőgazdasági termékek exportja (a világ összes országába) 2023 első negyedévében 6,75 milliárd dollárt tett ki, ezen belül a gabonafélék és hüvelyesek, magvak, liszt (10-12. csoport) – 4,05 milliárd dollárt, olaj, növényi zsírok, margarin (15. csoport) – 1,47 milliárd dollárt. A mezőgazdasági termékek exportja Lengyelországba ebben az időszakban 652 millió dollárt tett ki, ebből 423 millió dollárt a 10-12., 15. csoport, a Magyarországra irányuló export értéke 268, illetve 225 millió dollár volt. 2023 első negyedévében négy határmenti ország (Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az összes ukrán mezőgazdasági export 28%-át, ezen belül a gabona- és olajexport 27%-át adta.
Jelenleg országszerte zajlik a második háborús vetési kampány, minden régióban több mint 500 ezer hektáron már elvetettek a gazdák – közölte kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt írta: „Általánosságban azt reméljük, hogy idén több mint 13 millió hektárt vethetünk be. Azonban sok termékeny ukrán föld nem alkalmas a megművelésre – tette hozzá, megjegyezve, hogy veszélyesek a gazdákra. Ugyanakkor az ezekről a területekről származó termés több mint 80 millió ember élelmezését biztosíthatná szerte a világon, de főként az éhező országokban – mutatott rá. Ezért minden, az aknamentesítéssel és a gazdálkodóknak nyújtott segítséggel kapcsolatos munka prioritást élvez – hangsúlyozta Denisz Smihal.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a 2023-as vetési kampányra való felkészülést sok tekintetben megnehezítette a teljes körű háború. Az ukrán gazdáknak sok új kihívással kellett szembenézniük. Közülük a legfontosabb a vetésre alkalmas terület csökkenése. Az ukrán területek nagy része részben el van aknásítva, és jelenleg is aknásítják, másik részét pedig ideiglenesen Oroszország foglalta el. Ehhez a problémahalmazhoz adódik még a logisztika megnehezülése, a gabonafolyosó lezárása, a fogyóeszközök (vetőmag, műtrágya, üzemanyag) drágulása.
Az Egyesült Államok három új partnerséget jelent be Ukrajna mezőgazdasági ágazatának fellendítése és az ország gabonával való világszintű ellátása érdekében – közölték a USAID tisztviselői a CNN-nel.
A bejelentés részét képezi a Biden-adminisztráció tudatos erőfeszítése Ukrajna gazdaságának újjáépítésére, a globális élelmezésbiztonsági válság enyhítésére, mely Oroszország ukrajnai invázióját követően súlyosbodott.
Ukrajnát a világ kulcsfontosságú kenyereskosarának tekintik, ez a jellemző pedig az ország mezőgazdaságára támaszkodik. Az agrárium az ország összes exportbevételének több mint negyven százalékát termeli meg.
A kijevi gazdasági minisztérium szerint az ország gazdasága több mint harminc százalékkal zsugorodott 2022-ben, miután Oroszország brutális inváziója tönkretette az infrastruktúrát, súlyos károkat okozott a vállalkozásoknak és megzavarta a mindennapi életet.
Az Egyesült Államok három új partnerséget jelent be csütörtökön Ukrajna mezőgazdasági ágazatának fellendítése és az ország gabonával való világszintű ellátása érdekében.
Hová kerül a pénz, és mire költik el?
Az USAID a Grain Alliance-szel, a Kernellel és Nibulonnal kötött új partnerségeket, melyek az előrejelzések szerint képesek lesznek évente több mint három millió tonnával növelni Ukrajna gabonaszállítási kapacitását. Az összes szerződő vállalat és szervezet hosszú múltra tekinthet vissza Ukrajnában.
A USAID és az említett szervezetek együttműködésében negyvennégy millió dollárt terveznek befektetni az ukrajnai mezőgazdasági szektor tárolási kapacitásának és infrastruktúrájának bővítését támogatandó.
Mindez azt követően látott napvilágot, hogy a USAID több különböző kezdeményezést jelentett be Ukrajna mezőgazdasági ágazatának támogatására, beleértve a kifejezetten az ukrán gazdálkodókat célzó programokat is. Még az idei esztendő elején kiváló minőségű zöldségmagot adományoztak ukrán gazdálkodóknak, hogy ezzel segítsenek kezelni az orosz invázió miatt kialakult válságot.
Az előrejelzések szerint képesek lesznek évente több mint három millió tonnával növelni Ukrajna gabonaszállítási kapacitását.
„Az AGRI-Ukraine révén Ukrajna regisztrált gazdálkodóinak közel harminc százaléka részesült vetőmagokból, műtrágyákból, növényvédő szerekből, raktározásból, finanszírozásból és egyéb szolgáltatásokból, ami több mint tizenháromezer hatszáz gazdálkodónak segített az idei betakarításban és a vetésben” – mondta el az USAID szóvivője. A most megújítás előtt álló fekete-tengeri gabonaüzlet azt is lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termékeket szállító ukrán hajók elhagyják az országot, ami az Oroszországgal vívott háború első napjaiban még jelentős kihívást jelentett, akadályozva a hajók távozását.
Csökkenő élelmiszerárak
„Jórészt Guterres ENSZ-főtitkárnak és Törökországnak köszönhetően a Fekete-tengeri gabona-megállapodás kezdeményezés képes volt feloldani Oroszország Ukrajna kikötőit fojtogató blokádját, így több mint huszonkét millió tonna gabona és egyéb élelmiszer – ami nyolc milliárd vekni kenyérnek felel meg – távozhatott az országból. Ukrajna a globális piacokért küzd, és ez mindenhol csökkentette az élelmiszerek árát a fogyasztók számára” – vélekedett Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Újdelhiben, aki teljesen egyértelműen nem végzett egyetlen nagybevásárlást sem Magyarországon. A külügyminiszter a G20-ak külügyminisztereinek találkozóján tette a fenti nyilatkozatot.
Blinken figyelmeztetett rá, hogy a jelenlegi megállapodás március 18-án lejár, és Oroszország nem járult hozzá a létfontosságú megállapodás meghosszabbításához.
A USAID és partnerei a most bejelentett új beruházásokkal több terminált is megcéloznak – az ukrajnai Izmailt és Renit (mindkettő a Duna-partján található), illetve Čierna nad Tisou nevű terminált Szlovákiában – és természetszerűleg az összes említett helyen a gabonaexport növekedésére számítanak. A fejlesztések a hajók berakodási területeinek felújítását is tartalmazzák. A szlovákiai beruházások menedzselésének érdekében a Grain Alliance átrakodó tárolót is vásárol az országban. A USAID finanszírozását gabonaátrakodó berendezések, ideiglenes tárolók és ukrajnai használatra felújított mozdonyok beszerzésére használják fel.
Ukrajna a globális piacokért küzd, és ez mindenhol csökkentette az élelmiszerek árát az emberek számára.
Pénz, paripa, fegyver
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nemrég Kijevbe látogatott, és több találkozón és megbeszélésen vett részt, többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy megerősítse az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatását, és bejelentsen egy 1,25 milliárd dollár (530 milliárd forint) gazdasági és költségvetési támogatást, melyet a közelmúltban át is utaltak.
Yellen szerint az ukrán gazdaság növekedése gyengébb lesz, mivel az ország sorban elveszíti a külföldi befektetéseket, és kifut tartalékaiból, ami azt jelenti, hogy az ukrán mezőgazdasági szektorba történő befektetések biztosítása még fontosabbá vált.
„Az orosz gazdaság egyre nehezebb pályán halad, egyre komolyabb terheket kell elbírnia az idő múlásával. Az a képességük, hogy pótolják az Ukrajna elleni támadásaik során megsemmisült katonai felszerelést, nagy veszélybe került” – mondta Yellen.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Európát február közepéig sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány, ami tavasszal okozhat gondot, amikor megindul a növények fejlődése és több nedvességre lenne szükségük.
A magyar Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi agrometeorológiai elemzése szerint Európában a január 1. és február 17. közötti időszakot sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány.
Az átlagosnál akár 50 százalékkal is kevesebb csapadék hullott
a Pireneusi-félsziget egyes részein, Franciaország déli, Olaszország északnyugati részén és Németországban.
A Fekete-tenger térségében szintén csapadékhiány van, csakúgy mint Törökországban, annak is főleg a nyugati részén.
Ukrajnában és Oroszország európai területének középső és déli területein is a csapadékhiány a jellemző.
A gond majd tavasszal jelentkezhet, amikor megindul a növények fejlődése és több nedvességre lenne szükségük.
Az északi területek hóhiánnyal is szembesülnek, ami miatt tavasszal és nyáron lehet, hogy nem lesz elegendő víz az öntözéshez.
Ezzel szemben az átlagos mennyiséget több mint 50 százalékkal meghaladta a lehullott csapadék a Kárpát-medencében, Horvátországban és Szlovéniában.
Az átlagosnál 8 fokkal melegebb volt a tél
Összességében az átlagosnál enyhébb volt a tél Európában, a szokásosnál jóval kevesebb volt a hideg napok száma is.
Az átlagosnál 2-4 fokkal volt enyhébb időjárás ebben az időszakban Hollandiában, Németországban, Közép-Európában, Romániában, Bulgáriában, Kelet-Európa nagy részén, Skandináviában és Törökország keleti részén.
A hőmérséklet helyenként 4-6, néhol akár 6-8 fokkal is meghaladta ebben az időszakban a sok éves átlagot.
Oroszország európai részének északi területein volt a legnagyobb eltérés, arrafelé nyolc fokkal volt enyhébb a tél ezen szakasza az átlagosnál.
Ezzel szemben az átlagosnál kicsit hűvösebb időjárás uralkodott mínusz 0,5-2 fokkal a sok éves átlag alatt a Pireneusi-félszigeten, Franciaország délnyugati, Olaszország déli és Törökország délnyugati részén, valamint Oroszország európai területének keleti vidékén.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Németország az év végéig 9 millió eurót biztosít az ukrán agrárszektornak, a forrásokat generátorok vásárlására, valamint a háború sújtotta gazdaságok helyreállítására fordítják.
A hírt az Agrárpolitikai Minisztérium sajtószolgálata közölte Mikola Szolszki ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter és Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszte találkozóját követően.
Németország további 5 millió eurós projekttel készül a hazai kertészet fejlesztésére.
Emellett a miniszterek megvitatták a Grain from Ukraine (Gabona Ukrajnából) kezdeményezés megvalósításában való együttműködés megerősítését. Mikola Szolszki megköszönte Németországnak, hogy az elsők között csatlakozott ehhez a humanitárius programhoz, és finanszírozta egy gabonával megrakodott hajó Ukrajnából Etiópiába való szállítását.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Szinte az egész északi féltekét, Európát, Kínát és az Egyesült Államokat is tartós hőség és aszály sújtja, kritikus szintre süllyedt a folyók, például a Rajna vízszintje. Sokan kerestek menedéket a meleg ellen egy adag alkoholos italban, és úgy tűnik, hogy a növényeknek is pontosan erre lenne szükségük. A Plant and Cell Physiology című szaklapban megjelent tanulmány legalábbis azt sugallja, hogy az etanol – vagy alkohol – akár két hétig is segít túlélni a növényeknek víz nélkül.
A növények természetes módon termelnek egyértékű alkoholt, vagyis etanolt, ha nem kapnak elég vizet. Bár ennek az oka egyelőre nem ismert, a tény vezette arra a feltételezésre a japán Riken kutatóintézet fenntartható erőforrások kutatásával foglalkozó munkatársait, hogy az alkohol megvédheti őket a kiszáradástól. „A felfedezésre olyan vegyületek keresése során jutottunk, amelyek ellenállóvá teszik a növényeket a stresszel szemben” – nyilatkozta a CNN-nek Szeki Motoaki, a tanulmány vezető szerzője.
Az eredmény nem csupán a kertészek számára fontos, hanem azoknak a nagy gazdaságoknak is, amelyek olyan létfontosságú élelmezési cikkeket termesztenek, mint a rizs és a búza. A szárazságnak ellenálló gabona elterjedése ugyanis segít garantálni az élelmiszer-biztonságot, ami kiemelt jelentőségű a világ sok részén, különösen most, amikor a szélsőséges időjárás okozta ellátási nehézségeket tovább fokozza az ukrajnai háború.
A kutatók szerint az etanol hasznos és egyszerű mód a termés növelésére az egész világon aszály vagy vízhiány esetén, ráadásul a legolcsóbb megoldás is, mivel nincs szükség genetikai módosításra.
A vizsgálatok során búzát és rizst vetettek, rendszeresen öntözték a növényeket, aztán a terület egy részén három napon keresztül etanolt juttattak a földbe. Ezután két hétig egyik területet sem öntözték, és kiderült, hogy a „részeg” növények jobban bírták, mint a „józanok”.
Az etanollal kezelt búza és rizs 75 százaléka túlélte, miután újra öntözni kezdték, míg a másik csoportból ez csak 5 százalékra volt igaz.
Szeki azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az etanolt módjával szabad csak használni, mert a magasabb koncentráció gátolja a növények növekedését. Más szóval ne próbálják ki otthon!
A kutatás során azt is megfigyelték, hogyan védi az etanol a növényeket. A kis termetű, kísérleteknél gyakran használt lúdfűnél felfedezték, hogy amikor megvonták a vizet, és etanollal kezelték, a gázcserenyílások bezáródtak, így megőrizték a nedvességet. Szeki és kollégái tanulmányozták a lúdfű génexpresszióját is, vagyis azt a folyamatot, amely egy fehérjét szintetizál az információ felhasználásával egy génben, és megállapították, hogy az etanollal kezelt növények már akkor úgy kezdtek viselkedni, mintha szárazság érte volna őket, mielőtt ténylegesen megvonták volna tőlük a vizet. Ez a génexpresszió előnyt ad a növényeknek a szárazságra való felkészülésben – magyarázta Szeki, hozzátéve, hogy az etanolt a növények az energiatermeléshez szükséges cukrok előállítására is felhasználják. A kutató és csapata hamarosan megkezdi az etanol tesztelését valódi szántóföldeken vetett növényeken.
Kárpátalján befejeződött az új gabonatermés betakarítása, ami egészen jónak bizonyult. A mezőgazdasági kultúrák jó áttelelésének köszönhetően magasabbak voltak a terméssel kapcsolatos elvárások. A váltakozó hőmérséklet azonban nagyban befolyásolta a növények fejlődését. A háborús körülmények, a szélsőséges időjárás, a technikai erőforrások drágulásának ellenére a termelők szervezett munkájának köszönhetően nem veszett el a gabona. A betakarítás nagy része a régióban marad, hogy kielégítse a szükségleteket. A termelők abban reménykednek, hogy az őszi vetést már békésebb körülmények között hajthatják végre.
Bár már zajlik az aratás Ukrajnában, az orosz invázió továbbra is pusztító hatást gyakorol az ukrán mezőgazdaságra – derül ki a brit védelmi minisztérium napi helyzetértékeléséből.
A háború jelentős fennakadásokat okozott a vetőmag- és műtrágyaellátási láncokban, ezek pedig kulcsfontosságúak az ukrán földművesek számára. Emellett Odessza orosz blokádja továbbra is súlyosan korlátozza Ukrajna gabonaexportját. Emiatt Ukrajna mezőgazdasági kivitele 2022-ben valószínűleg nem fogja meghaladni a 2021-es teljes mennyiség 35 százalékát.
Liszicsanszk volt az utolsó megmaradt nagyobb lakossági központ Luhanszk megyében, amely ukrán ellenőrzés alatt állt. Oroszország fókusza most már szinte biztosan átáll a Donyecki terület elfoglalására, amelynek nagy része továbbra is az ukrán erők kezén van. A Donbaszért folytatott harc eddig is kíméletlen és kimerítő volt, és ez nagy valószínűséggel nem fog változni az elkövetkező hetekben sem – írja a brit védelmi tárca.
Ukrajna elvesztette szántóterületeinek negyedét a teljes körű orosz invázió miatt, elsősorban a déli és keleti régiókban – közölte Tarasz Viszockij mezőgazdasági miniszter-helyettes egy lapinterjúban, adta hírül kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Viszockij a The Guardian című brit lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Ukrajna lakosságának élelmezésbiztonságát közvetlenül semmi nem fenyegeti. „A szántóterületek 25%-ának elvesztése ellenére az idei termés több mint elegendő lesz, a vetésterületek jelenlegi állapota olyan, hogy nincs veszélyben Ukrajna élelmezésbiztonsága” – mutatott rá. „Az ukrán gazdálkodóknak sikerült viszonylag jól felkészülniük a vetésre a háború ellenére” – tette hozzá.
„Ráadásul Ukrajnában csökkent a belső fogyasztás szintje a háború miatti tömeges menekülés és emigráció következtében” – jelezte Tarasz Viszockij.
A hírportál emlékeztetett rá, Denisz Smihal miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy az előzetes adatok szerint Ukrajnában akár 10-15 millió tonna termés is betakaríthatnak az idén. Októberben azonban raktározási problémák adódhatnak a raktározási lehetőségek hiánya miatt – figyelmeztetett. Mint hangsúlyozta, Oroszország szándékosan rombolja a mezőgazdasági létesítményeket, így Ukrajna második legnagyobb gabonaterminálját Mikolajivban.
Az OTP Bank idén fokozza az ukrajnai gazdáknak nyújtott hitelezést egy Kijev által támogatott program keretében, hogy segítse őket az orosz invázió okozta finanszírozási problémák leküzdésében – mondta a Reutersnek a magyar pénzintézet egyik vezetője.
Az új ukrajnai hitelek, amelyek az OTP várakozásai szerint nagyjából 1 milliárd hrivnyát tesznek ki és a vetési szezon végéig kibocsátott hitelállománynak körülbelül az ötödét képezik, a korábban nagy konglomerátumok által finanszírozott kisvállalkozásokhoz kerülnek majd.
„A piac egy része a háború miatt befagyott” – mondta a Reutersnek Kuharszki András, az OTP ukrajnai egységének felügyelőbizottsági elnöke. Ez az egység mezőgazdasági gépeket is lízingel. „A háború új helyzetet teremtett, ami miatt kiegészítő finanszírozásra volt szüksége ennek az ügyfélcsoportnak, hogy az első láncszemnél ne omoljon össze az egész lánc.”
Kuharszki elmondta, hogy a nagy ukrán bankok, mint például a vezető hitelező PrivatBank és az állami Oscsadbank valószínűleg uralni fogják az állami garanciával támogatott programot, de az OTP számára is új üzleti lehetőséget nyitott. „Több ügyféllel működünk, de nálunk kisebb a kockázatitőke-befektetők által nyújtott finanszírozás mértéke, mint sok versenytársunknál” – mondta, hozzátéve, hogy az OTP a közép- és nyugat-ukrajnai gazdákra összpontosít, távol a háborús frontvonalaktól.
Az OTP-re nyomás nehezedett, hogy adja el oroszországi érdekeltségeit, többek között egy olyan ukrán törvényjavaslat miatt, amely az Oroszországban tevékenykedő cégeket magasabb adókulccsal célozza. Beszélt arról is, hogy nem érzékel „aggályokat az OTP-vel szemben” Ukrajnában, részben annak köszönhetően, hogy a bank a háború alatt is fenntartotta tevékenységét.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
