A német Knauf építőanyag-gyártó vállalat több mint 30 évnyi oroszországi tevékenység után teljesen leállítja működését az országban – írja a Deutsche Welle.
Megjegyzik, hogy a vállalat nem nevezte meg az Oroszországból való kivonulás konkrét okait, csupán annyit közöltek, hogy ez az „aktuális események” hátterében történik.
A vállalat közleményében azt írta: a több mint 4 ezer alkalmazott munkahelyének megőrzése érdekében úgy döntött, hogy a teljes üzletágat, beleértve a nyersanyag-kitermelést, a gyártást és az értékesítést is, helyi irányítás alá helyezi. Az üzlet átruházásának folyamatát azonban az orosz kormánynak még jóvá kell hagynia.
A közelmúltban a Knauf, amely 2022-ben 15,4 milliárd eurós forgalmat bonyolított le, ismét tűz alá került oroszországi, valamint az Oroszország által megszállt ukrajnai Mariupolban folytatott tevékenysége miatt.
Az Európai Központi Bank készen áll arra, hogy utasítsa az olasz UniCreditet: csökkentse az Oroszországgal folytatott üzleti tevékenységét – értesült a Reuters. A következő lépésben már szankciót alkalmazhat a felügyelet.
A második legnagyobb oroszországi európai bankkal szemben támasztott követelések hasonlóak lennének ahhoz, amit az EKB az osztrák Raiffeisen Bank Internationaltól (RBI), az Oroszországban működő legnagyobb nyugati banktól követel. Az EKB és az UniCredit nem kívánt nyilatkozni az ügyről.
Hónapok óta tartó tárgyalások után az EKB jogilag kötelező érvényű utasítást fog küldeni az UniCreditnek – mondták a források –, ami jelentősen növeli a nyomást az oroszországi üzletágának leépítésére. Ez az utolsó előtti lépés lenne, mielőtt az EKB szankciókat, például bírságot szabhat ki.
Andrea Orcel, az UniCredit vezérigazgatója februárban azt mondta, hogy a bank Oroszországgal kapcsolatos stratégiája változatlan, és hogy a bank folytatja orosz tevékenységének a leépítését. Az orosz leánybank tavaly 890 millió eurós adózás előtti nyereséget ért el, ami a csoporton belül 7,7%-os arányt jelentett. A leánybank hitelállománya egy év alatt megfeleződött, az alkalmazottak száma mintegy 8%-kal, 3150 főre csökkent, a bevételek azonban 17%-kal nőttek.
A Reuters jelentése szerint orosz és kínai cégek a magas adók és vámok, valamint a nyugati szankciók elkerülése érdekében hulladéknak álcázva több ezer tonna rezet csempésztek át a határon, feltehetőleg a hatóságok együttműködésével.
A valószínűleg tavaly év végén elindított trükk a két ország vámrendszere közti különbségekre épül, amelyek segítségével a csalók minimális feldolgozási költségek mellett tetemes profitot termelhetnek, miközben a hatóságok figyelmét is elkerülik.
A rézrúdra kivetett orosz exportvám jelenleg 7 százalék, ami alacsonyabb, mint a rézhulladékra kivetett 10 százalékos vám – ezzel szemben a tiszta fém behozatala 4 százalékos adót von maga után, míg a törmelékimport nem jár pluszköltségekkel.
Emiatt a hivatalos orosz adatok alapján több ezer tonna rezet szállítottak Kínába, míg az ottani vámjelentések ugyanekkora mennyiségű ócskavasat írnak.
Ezzel szemben az orosz rézhulladék exportja, valamint a kínai tiszta fém importja elhanyagolható volt.
A rézhuzalokat a gyanú szerint Hszincsiang tartományban dolgozzák fel, ahova a szállítmányok a laza határellenőrzéseknek köszönhetően észrevétlenül jutnak el. Az itt elvégzett darabolás után már lehetetlen megkülönböztetni a rezet a fémhulladéktól, és a vámjegyzékekbe is így kerül be.
Ez a titkos kereskedelem azonban akkora méretűre duzzadt, hogy már a kormányzati adatokban is látszik. 2021-ben és 2022-ben havonta átlagosan 95,3, illetve 125 tonna orosz rézhulladékot adtak el Kínába – csak idén februárban azonban ez a mennyiség már 11 ezer tonnára ugrott.
Az adók elkerülésének pénzügyi ösztönzője mellett a felaprított fémet nehezebb azonosítani és nyomon követni, ugyanis így könnyebb eladni a kínai gyártóknak, akik attól tartanak, hogy a jövőben ezeket a termékeket is érinteni fogják nyugati szankciók. Korábban ugyanis az EU és az USA már kivetett tilalmakat kínai vállalatokra, amiért azok „az orosz hadigépezetet támogatták”.
Az amerikai pénzügyminisztérium egyik hivatala több amerikai és külföldi vállalat ellen is vizsgálatot indított olyan katonai célú chipek szállítása miatt, amelyek végül Oroszországba kerülnek – közölte a Bloomberg hírügynökség egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva.
Az orosz hadsereg a rakéták, drónok és egyéb katonai eszközök gyártásához is használ chipeket. A Bloomberg hozzájutott az orosz vámhatóságok korábbi adataihoz is ezzel kapcsolatban, amelyekből kiderült: 2023 első 9 hónapjában több mint 1 milliárd dollár összértékben importáltak fejlett chipeket európai és amerikai vállalatoktól.
Ez lehet a hátterében annak, hogy az amerikai pénzügyminisztérium, valamint a külügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium is azzal a kéréssel fordult az amerikai chipgyártókhoz, hogy állítsák le az Oroszországba irányuló szállításokat.
Ezenkívül a pénzügyminisztérium szankciós ügyekért is felelős hivatala egy vizsgálatot is indított azzal kapcsolatban, hogy bármely vállalat kereskedik-e közvetlen olyan orosz személyekkel vagy intézményekkel, amelyek már a szankciók hatálya alá esnek.
Első alkalommal vált a rubel Oroszország külkereskedelmi elszámolásainak fő fizetőeszközévé – derült ki a Bank Rosszii hétfőn közzétett adataiból.
Az orosz jegybank szerint a rubel részesedése februárban az orosz exportelszámolásban 2023 augusztusa óta a legmagasabbra, 41,6 százalékra, az importban rekordszintű 38,1 százalékra emelkedett, miközben a kínai jüan fajlagos súlya a külkereskedelmi tranzakciókban csökkent.
Februárban mind az export, mind az import volumenének csökkenése közepette a jüan aránya az exportbevételekben 30,2 százalékra csökkent (januárban 40,7 százalék volt), az import elszámolásaiban pedig 32,3 százalékra süllyedt (januárban 38,5 százalék volt) – írta a szabályozó hatóság.
Értékben kifejezve februárban az exportbevételek 9,3 milliárd dollárt értek el, illetve 7,1 milliárd dollár értékű, jüanban történő importelszámolások voltak – adta hírül az MTI.
Februárban a rubelben denominált tranzakciók aránya az exportbevételekben 8,6 százalékponttal 41,6 százalékra, az importelszámolásokban pedig 6,9 százalékponttal 38,1 százalékra nőtt. Ezt megelőzően a nyilvános adatok szerint a rubel részesedése az importban nem érte el az egyharmadot sem.
Oroszország márciusban megnövelte a fehéroroszországi benzinimportját, hogy kezelje a hazai piacon a dróntámadásokat követően a finomítókban végrehajtott előre nem tervezett javítások miatti hiány kockázatát. A hírt a Reuters közölte.
Az Oroszországi Föderáció általában nettó üzemanyag-exportőr és szállítója a nemzetközi piacoknak, de az olajfinomítás meghibásodása arra kényszerítette az olajtársaságokat, hogy importálják azt.
A hivatal megjegyzi, hogy Oroszország általában nagyon kevés üzemanyagot importál Fehéroroszországból, de már tavaly augusztus-októberben is kért ilyen segítséget, amikor hiányba ütközött.
Oroszország idén ismét növelte a fehéroroszországi benzinimportot, és ez március első felében már csaknem 3000 tonnát ért el – mondták el a Reutersnek a statisztikákat ismerő források.
Iparági források szerint tárgyalások folynak a kormányok és az olajtársaságok között a további importról.
Az Európai Unió vámok bevezetését tervezi az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonaimportra. Ez lesz az első élelmiszeripari korlátozás az Oroszországi Föderáció Ukrajnába való teljes körű inváziója után. Erről a Financial Times számolt be.
Mint megjegyeztük, Brüsszel régóta ellenáll a Lengyelország és a balti államok nyomásának, hogy korlátozzák az orosz és fehérorosz importot, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés megzavarhatja a globális élelmiszerpiacokat és károsíthatja a fejlődő országokat. A terveket ismerők szerint azonban az Európai Bizottság a következő napokban tonnánként 95 eurós vámot vezet be az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonára.
A kiadvány beszélgetőpartnerei szerint ez legalább 50%-os áremelkedéshez vezet, és tönkreteszi a keresletet. 50%-os vámot vetnek ki az olajos magvakra és feldolgozási termékeikre is.
Az érintett termékek – gabonafélék, olajos magvak és származékaik – Oroszországból származó uniós importja 2023-ban rekordszintet, 4 millió tonnát ért el, ami a teljes uniós felhasználás 1%-a.
Csehország a jövő héten az Európai Tanács ülésén javasolni fogja az orosz és fehérorosz gabona behozatalának betiltását az Európai Unióba.
Ezt Marek Vyborny, Csehország mezőgazdasági minisztere nyilatkozta a Cseh Televízió adásában – írja a Novinky.
„Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a gabona és az olajos növények szerepeljenek a szankciók listáján, és ne kerüljenek be Európába” – mondta Vyborny.
Petr Fiala miniszterelnök az Európai Tanács ülésén ismerteti Csehország álláspontját.
Az Eurostat adatai szerint tavaly 1,5 millió tonna gabonát importáltak Oroszországból az EU-ba, ami több, mint az ukrajnai háború előtt. Például Spanyolország, ahol terméskiesés volt, sokszorosan többet importált.
„Nincs ok arra, hogy az agresszort azzal támogassuk, hogy orosz gabonát vásárolunk Európában” – hangsúlyozta Vyborny.
A miniszter szerint nem áll fenn annak a veszélye, hogy az orosz gabonaimport esetleges betiltása után alapvetően megemelkedjenek az élelmiszerek árai.
„Csehországnak exportfeleslegei vannak, az egész világon voltak többletek” – tette hozzá a miniszter.
Margita Balashtikova, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja, az ANO ellenzéki mozgalom tagja támogatná a betiltást, de szerinte nehéz lenne betartatni.
Oroszország csaknem háromszor több tüzérségi lőszert gyárt, mint amennyit az Egyesült Államok és Európa szállítani tud Kijevnek, ami kulcsfontosságú előnyt jelent az új orosz offenzíva előtt – közölte hétfőn a CNN amerikai hírtelevízió, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az Ukrajna felfegyverzésére tett nyugati erőfeszítéseket ismerő források által szolgáltatott NATO-hírszerzési becslések szerint Oroszország havonta 250 000 darab tüzérségi lőszert állít elő, vagyis körülbelül 3 milliót évente. Összességében az Egyesült Államok és Európa évente csak körülbelül 1,2 millió lőszert képes legyártani és Kijevbe szállítani – mondta a CNN-nek egy magas rangú európai hírszerzési tisztviselő.
Az amerikai hadsereg azt tűzte ki célul, hogy 2025 végéig havi 100 000 tüzérségi lövedéket állít elő, ami kevesebb, mint a fele Oroszország havi termelésének, és még ez a szám is elérhetetlen, mert az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros finanszírozás elakadt a Kongresszusban – mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő a tévécsatornának.
„Amit most vívunk, az egy termelési háború” – fogalmazott egy magas rangú NATO-tisztviselő a CNN-nek. Ukrajnában az eredmény attól függ, hogy mindegyik fél mennyire felkészült erre a háborúra – tette hozzá. A tisztviselők szerint Oroszország jelenleg körülbelül 10 000 lövedéket gyárt naponta, míg az ukrán fél csak 2 000 darabot állít elő naponta. Az európai hírszerzés munkatársa szerint az ezer kilométeres fronton helyenként még rosszabb ez az arány.
Amint a CNN megjegyzi, a hiány a legveszélyesebb pillanatban jelentkezik Ukrajna hadműveletei számára azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta az országot. Az Ukrajna felfegyverzésére szánt amerikai pénzek elfogytak, a Kongresszus republikánus ellenzéke pedig gyakorlatilag blokkolta a források elosztását. „Az első számú probléma, amit most látunk, a lőszer” – mondta a NATO képviselője, hozzátéve, hogy Oroszország valóban jelentős lőszertermelési és jelentős harctéri előnyhöz jut.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország csaknem háromszor több tüzérségi lőszert gyárt, mint amennyit az Egyesült Államok és Európa szállítani tud Kijevnek, ami kulcsfontosságú előnyt jelent az új orosz offenzíva előtt – közölte hétfőn a CNN amerikai hírtelevízió.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1710232380
[modified] => 1710189772
)
[title] => Oroszország háromszor több lőszert gyárt az Ukrajna elleni háborúhoz, mint az Egyesült Államok és Európa – CNN
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46812&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46812
[uk] => 46814
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 34665
[image] => Array
(
[id] => 34665
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg
[original_lng] => 67994
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1710190458:2
[_thumbnail_id] => 34665
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1295
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 152105
[1] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => lőszergyártás
[1] => Oroszország
)
)
[9] => Array
(
[id] => 46756
[content] =>
Két évvel azután, hogy Oroszország teljeskörű háborús agressziót indított Ukrajna ellen, Kijev katonailag még mindig tartja magát, sőt az ország gazdaságilag is kezd talpra állni. Bármennyire is szeretné Vlagyimir Putyin, hogy a világ azt higgye, megóvta az orosz gazdaságot a visszaeséstől, a közelmúltbeli pénzügyi és gazdasági fejlemények mást mutatnak.
Két évvel a teljeskörű háborús agresszió elindítása után Oroszország továbbra is támadja Ukrajna termelő iparát és infrastruktúráját, Ukrajna pedig – hatalmas katonai és gazdasági veszteségek mellett – továbbra is bizonyítja ellenállóképességét.
2022 végére Ukrajna GDP-je mintegy 30%-kal csökkent, az infláció pedig 10%-ról 26,6%-ra ugrott.
Több mint tízmillió ukránnak kellett elhagynia lakhelyét,
a munkanélküliségi ráta pedig elérte a 24,5%-ot
Az Ukrán Nemzeti Bank pedig a dollárral szembeni 29 hrivnyáról 36,57 hrivnyára értékelte le a nemzeti valutát.
E sötét kiindulópont óta azonban az ukrán gazdaság az ellenállóképesség és a fellendülés jeleit mutatja. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2023 decemberében megállapította, hogy a számtalan kihívás ellenére Ukrajna makrogazdasági mutatói „a vártnál erősebbek”. Az IMF a 2023-as ukrán GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését 2%-ról 4,5%-ra javította, továbbá az infláció tekintetében arra számít, hogy a drágulás üteme 5,5%-ra csökken. Az infláció lassulásával az Ukrán Nemzeti Bank a rögzített árfolyamot „irányított rugalmas” árfolyamra cserélte. A kamatok 15% körüli szintre csökkentek a 2023 eleji 25%-os szintről.
Mindeközben Oroszország gazdaságában a nehézségek jeleit mutatkoznak. Az amerikai pénzügyminisztérium jelentése szerint Oroszország gazdasága 5%-kal kisebb annál, mint amekkora lenne akkor, ha Vlagyimir Putyin elnök nem támadta volna meg Ukrajnát. Ugyanez a jelentés megjegyzi, hogy a szankciók valóban korlátozták az orosz gazdaság növekedését, ami magas kamatokat (2023 decemberében 16%-os rátát) és a rubel gyengülését okozta. A rubel dollárral szembeni árfolyama 2023 eleje és tavaly október között a 69-es szintről a 100-as szintre gyengült.
Az utóbbi időben a rubel dollárral szembeni árfolyama a 88-93-as sávba esett vissza, ami az orosz jegybanknak a valuta erősítését célzó – a tőkemozgások korlátozásának bevezetésével elért – erőfeszítéseinek köszönhető. 43 iparágban az orosz exportőröknek a jelenlegi szabályok szerint a kapott külföldi deviza 90%-át rubelre kell átváltaniuk. Az ilyen drasztikus – sietve bevetett – intézkedések arra utalnak, hogy a bizonytalanság továbbra is árnyékot vet az orosz pénzügyi rendszerre, ami az árfolyam további destabilizációjával fenyeget.
Ukrajna és Oroszország gazdasági kihívásainak közvetlen okai nagyban különböznek, bár végső soron Putyinnak a háború elindítására vonatkozó személyes döntéséből erednek.
Ukrajna számára a döntő tényezőt az jelenti, hogy a harcok szinte kizárólag a saját területén zajlanak, Oroszország közvetlenül a termelő létesítményeket, a közlekedési útvonalakat, az oktatási intézményeket és a polgári infrastruktúrát támadja. Az ukrán energetikai infrastruktúrában az orosz légicsapások által 2022 telén okozott károk messze túlmutatnak a megsemmisített eszközökön. A 8,8 milliárd dolláros közvetlen veszteség mellett a kisvállalkozások is károkat szenvedtek el, amely cégek közül sok kénytelen volt abbahagyni tevékenységét vagy jelentősen megváltoztatni működését. Az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke szerint ezen károk messzemenő makrogazdasági következményeket okoztak, mivel a gazdaságot minden egyes nap, amikor áramszünet volt, „több mint 200 millió dolláros veszteség fenyegette”.
Akkoriban Ukrajna kitartott, azóta a lerombolt hőerőművek legalább 62%-át, a vízerőművek 68%-át és a távvezetékek 80%-át helyreállította. Az orosz légicsapások azonban továbbra is súlyos fenyegetést jelentenek az ország azon részein, ahol nincs megfelelő légvédelem. Az orosz támadások Ukrajna exporttevékenységet is súlyosan akadályozzák. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaszállítója, gabonaexportja átlagosan az éves GDP-jének mintegy 10%-át teszi ki. 2022 februárja után az orosz haditengerészet megakadályozta, hogy 20 millió tonna gabonát szállítsanak el a Fekete-tengeren keresztül, és megsemmisített több ezer tonna – ukrán kikötőkben tárolt – gabonát.
Miután azonban Oroszország 2023 júliusában kilépett az ENSZ által támogatott fekete-tengeri megállapodásból, Ukrajnának a következő hónapban sikerült új hajózási korridort létrehoznia. Bridget A. Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete arról számolt be, hogy január közepéig már 16,5 millió tonna gabonát szállítottak ezen az útvonalon, míg az ENSZ által tető alá hozott, de már be nem tartott megállapodás eredményeként egy év alatt csak 33 millió tonnát szállítottak. Ukrajna gazdasági kilátásai továbbra is kedvezőek, annak ellenére, hogy Oroszország igyekszik beárnyékolni azokat.
Oroszország esetében pedig a gazdasági veszteségek nagy része saját gazdaságpolitikájának és a nyugati szankcióknak az eredménye.
Elemzők szerint a katonai veszteségek és a sorozás elől menekülők elvándorlása miatt Oroszország „demográfiai válsággal” néz szembe. Emellett gazdaságát meggyengítették a csökkenő olaj- és gázbevételek, valamint a nyugati gyártású alkatrészek és eszközök széleskörben jelentkező bénító hiánya. A gazdasági szankciók következtében ugyan nem ért véget a háború, de azok jelentős problémát okoztak az orosz gazdaság számára. Oroszország természetesen mindezeket a problémákat saját magának köszönheti.
Egészen biztosan nem nyeri meg a háborút sem katonai, sem gazdasági téren.
Ukrajna kezd kilábalni a kezdeti sokkból, és ha a jelentős mértékű külföldi támogatás folytatódik, akkor a felőrlő háborúban fölénybe kerülhet.
Az azonban egyértelmű, hogy Ukrajnának sürgetően szüksége van erősebb katonai képességekre, hogy megvédje polgárait és gazdaságát az orosz légicsapásoktól. Az Egyesült Államok, Norvégia, Németország és más országok által biztosított légvédelem létfontosságú szerepet játszott az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások semlegesítésében a mostani téli időszakban. Továbbá Ukrajnának nagyobb képességekre van szüksége ahhoz, hogy az orosz légicsapások intenzitásának csökkentése érdekében csapást mérhessen Oroszország saját katonai-ipari komplexumára.
A Nyugatnak a maga részéről továbbra is pénzügyi és katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, és tovább kell szigorítania a gazdasági szankciókat, hogy Oroszországot megfossza a háborús agresszióhoz szükséges forrásoktól. A másodlagos szankciók központi szerepet játszhatnak az orosz kereskedelemre és pénzügyekre kivetett meglévő korlátozások érvényesítésében.
Mindezek nemcsak megvalósítható lehetőségek, hanem sürgősen szükségesek is annak elősegítésében, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát.
