Oroszország hat hónapra betiltotta a benzinexportot március 1-től – jelentette be Alekszandr Novak energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes szóvivője kedden.
Oroszország korábban hasonló tilalmat léptetett életbe tavaly szeptember 21. és november 17. között a magas belföldi árak visszaszorítása és az üzemanyaghiány megszűntetése érdekében. A tilalom feloldásáról azután döntöttek, hogy helyreállt a kínálat a belföldi üzemanyagpiacon, sőt ellátási többlet keletkezett.
Akkor négy volt szovjet tagköztársaság, Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán mentesült a döntés alól, amelyek Oroszország mellett az Eurázsiai Gazdasági Unió alapítói.
Az idén márciustól életbe lépő intézkedés nem vonatkozik az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaira, Mongóliára, Üzbegisztánra, továbbá Grúzia két, Oroszország által támogatott szakadár régiójára – Dél-Oszétiára és Abháziára.
Az orosz használtautó-piac egyik legmarkánsabb tendenciája 2023-ban, hogy azok, akik korábban lecsaptak a kínai új autókra, most tömegesen akarják eladni őket.
Az orosz használtautó-piac 2023-ban jelentős fellendülésen ment keresztül, 21,2%-os növekedéssel, ami lenyűgöző, 6,64 millió eladott darabot jelent. Ez a figyelemre méltó növekedés a használt autók szegmensének újjáéledését jelzi, és a vásárlók számára számos lehetőséget kínál a másodlagos piacon.
Ami egyik oldalról pozitívum, az a másik oldalról az orosz piac betegségeinek markáns tünete. A használt piac megélénkülésének egyik fő oka ugyanis, hogy a nagy nyugati márkák bojkottja miatt alig van minőségi új autó a piacon.
Ennek tükrében kell helyére tenni a kínai autók másodpiaci értékesítésének jelentős növekedését, amely elérte a mellbevágó 45%-ot. A tendencia kétségtelenül összefügg az autóvásárlók preferenciáinak változásával, és a Kínából származó autóimport mennyiségének növekedésével. Piaci szereplők jelezték: a vásárlók tömegesen adják el a korábbi években beszerzett kínai autóikat, ami kiugró trendet teremtett az iparágban.
Elemzők hangsúlyozzák, hogy a kínai autók másodpiaci eladásainak megugrása nemcsak a változó preferenciáknak, hanem a Kínából érkező autóimport növekedésének is köszönhető. A fogyasztók ízlésének gyors változásai az import növekedésével együtt új helyzetet teremtenek ebben a piaci szegmensben.
A hazai Lada ugyanakkor továbbra is őrzi vezető pozícióját a másodlagos piacon: a márkából összesen 1,57 millió használt autót értékesítettek Oroszországban. A nagy számok törvénye alapján a tendencia kézenfekvő. A legkedveltebb használtautó-márkák a Lada után a Renault, a Chevrolet, a Ford és a Skoda.
Az olyan kínai autómárkák esetében, mint például a LiXiang, a Hongqi és az Omoda, a másodpiaci értékesítés eléri a 40 százalékos, döbbenetes arányt. Ez azt jelzi, hogy a vásárlók tömegei viszonylag rövid időn belül túl akarnak adni a kínai autókon.
Ez vonatkozik a JAC és a Kaiyi márkákra is, amelyek értékesítése 30 százalékkal nőtt egy év alatt a használt piacon. A számok azt jelzik, hogy a gazdagabb oroszok túl akarnak adni a kínai márkákon, a szerényebb jövedelmű rétegeknek viszont – alternatíva híján – csak erre futja.
A teljes használtautó-piacot figyelembe véve 2023 a kínai autók oroszországi értékesítésének markáns felfutásával, 45%-os növekedéssel zárult. Szakértők azt jósolják, hogy ez a tendencia 2024-ben is folytatódik.
A kínai autóknak az elmúlt években Oroszországban is rossz volt a reputációja. Még manapság is nehezen tudják levetni magukról a kínai tömegtermékekkel párosított negatív jelzőket. Ám az elmúlt években a minőségük észrevehetően javult, és ez különösen érződik a kínai autóipar példáján. Az autók megbízhatóbbak, kényelmesebbek és technológiailag fejlettebbek lettek. Legalábbis a propaganda szintjén. A kínai termékekkel szembeni szemléletváltásra Putyinéknak is nagy szükségük van, hiszen az Ukrajna ellen indított agresszió következményeként nyugati cégek tömegesen hagyták el az orosz piacot. Helyükbe lépnének most a kínaiak.
A kommunista Kínából származó modellek áradata özönlik folyamatosan az orosz piacra. Autós szakértők januárban összeállítottak egy tízes listát a 2024-ben az orosz piacra kerülő modellekből.
Íme:
Changan CS75FL – A crossover elsőkerék-hajtású platformon készül, keresztirányú motorral és egyszínű karosszériával.
DFM Dongfeng 580 – A sporthaszonjármű (SUV) többgyermekes városi családokat céloz meg.
Chery Tiggo 7 Pro – Oroszországban az elsőkerék-hajtású crossover három változatban kerül bemutatásra: Luxury, Elite és Prestige. Mindegyikük benzines turbómotorral szerelt.
FAW Bestune T77 – A kompakt elsőkerék-hajtású crossover a modern technológiát a sportos dizájnnal ötvözi.
GAC GS5 – A frissített crossover karosszériája az Alfa Romeo 166 platformra épül.
Geely Tugella – Az összkerékhajtású crossover kupé a Volvo és a Geely vállalat által közösen kifejlesztett CMA moduláris platformra épül.
Great Wall Poer – A pickup-ot Oroszországba a Great Wall által kifejlesztett kétliteres 4D20M turbódízellel szállítják.
Haval Jolion – Az új crossover az innovatív L.E.M.O.N. intelligens platformra épül.
JAC J7 – a liftback elsőkerék-hajtású platformra van szerelve. Maximális sebessége 170 km/h.
Orosz szempontból a Kínával, Törökországgal és az Egyesült Arab Emirátusokkal való pénzügyi elszámolás egyre bonyolultabb. Ennek oka, hogy az amerikaiak bekeményítettek.
A három legnagyobb kínai bank beszüntette a fizetések elfogadását orosz pénzügyi szervezetektől – erről az Izvesztyija számolt be. Az orosz lapnak Alekszej Porosin, a First Group JSC vezérigazgatója, illetve Alekszej Razumovszkij, az Impaya Rus kereskedelmi igazgatója és Alekszandr Linnikov, a Nemzeti Fizetési Tanács igazgatótanácsának elnöke nyilatkozott a témában.
A cikk szerint a lépés súlyos, ugyanis olyan kínai bankok tiltották be a dolláralapú orosz utalásokat, mint az
Industrial and Commercial Bank of China (ICBC),
a China Construction Bank (CCB)
és a Bank of China.
A nemzeti valuta alapú elszámolások a hírek szerint még zavartalanok, de úgy tűnik, további kínai bankok is szankciókat vezetnek be. Például a Zhejiang Chouzhou Commercial Bank bejelentette, hogy blokkolja az orosz tranzakciókat.
Miért vetettek ki szankciót kínai bankok Oroszországra?
Bankóriásokról van szó, amelyek ott vannak Kína legnagyobb pénzintézetei között. Ezek már 2024 eleje óta nem fogadnak be fizetési ügyleteket orosz hitelintézetektől, amelyeket nyugati szankciók érintenek. Ennek oka, hogy 2023 decemberének második felében hatályba lépett az Oroszországi Föderáció elleni 12. szankciócsomag. Ezt követően pedig megerősödött az amerikai hatóságok ellenőrzése. A kínaiak attól félnek, hogy amennyiben nem szankcionálják az orosz bankokat, az USA rájuk nézve is tiltásokat vezethet be, mivel továbbra is kapcsolatban állnak tiltólistás orosz bankokkal és oroszországi vállalatokkal. Kína logikusan a kisebbik rosszat választotta, miután a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi mérleg jócskán meghaladja a Kína és Oroszország között fennálló volument.
A kínai bankok által alkalmazott gyakorlat totális.
Az ICBC, a CCB és a Bank of China is elutasítja az összes orosz szankcionált pénzintézettől kapott kifizetést, függetlenül attól, hogy azok melyik pénzügyi rendszeren mennek keresztül: az európai SWIFT-en, az orosz SPFS-en vagy a kínai CIPS-en.
Egyre nehezebb Oroszországból utalni
Ennek hatása jelentős, ugyanis az Oroszországból érkező kifizetések közel 40 százalékát jelenleg Kínába, valamint Törökországba indítják. Tavaly december óta a török bankok szinte teljesen beszüntették az érintett orosz pénzintézeti műveletek elfogadását. Hasonló lépések történtek az Egyesült Arab Emírségek bankjainál is, ezek már meg is kezdték cégek és magánszemélyek számláinak lezárását.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy más orosz és kínai bankokon keresztül egyelőre továbbra is lebonyolíthatók az utalások. Ráadásul néhány nagy orosz bank már megnyitotta irodáit Kínában, ami nagyban megkönnyíti a tranzakciók teljesítését. Az is igaz viszont, hogy orosz szempontból a Kínával, Törökországgal és az Egyesült Arab Emirátusokkal való pénzügyi elszámolás egyre bonyolultabb, ha maradtak is még fenn fizetési lehetőségek.
Egy holland bíróság elutasította kedden azt a fellebbezést, amelyet Oroszország nyújtott be a Jukosz csődbe ment olajvállalat korábbi részvényeseinek járó 50 milliárd dollár megfizetéséről szóló 2014-es választottbírósági ítélet ellen.
A hágai székhelyű Állandó Választottbíróság 2014-ben döntött úgy, hogy az olajvállalat kisajátítása miatt az orosz államnak a GDP-je 2,5 százalékát kitevő 50 milliárd dollárt kell megfizetnie a részvényeseknek. Az eljárást a vállalat korábbi részvényesei, a Cipruson bejegyzett Hulley Enterprises, a Man szigeti Yukos Universal, valamint a szintén ciprusi Veteran Petroleum kezdeményezte Oroszországgal szemben.
Oroszország fellebbezett a döntés ellen, csalással vádolta a korábbi részvényeseket.
A hágai kerületi bíróság hatályon kívül helyezte a választottbírósági határozatot, azonban később a fellebbviteli bíróság helybenhagyta azt.
2021-ben a holland legfelsőbb bíróság ismét érvénytelenítette a végzést, arra hivatkozva, hogy az állítólagos csalásról szóló érvelést a hágai bíróság helytelenül hagyta figyelmen kívül, és az ügyet visszautalta az amszterdami fellebbviteli bíróságnak.
Az amszterdami törvényszék keddi határozatában úgy ítélte meg, hogy Oroszország csak a fellebbezési eljárás során hivatkozott arra, hogy a részvényesek csalást követtek el, miközben ezt az érvet az eredeti választottbírósági eljárás keretében is fel kellett volna vetni.
A hivatkozás túl későn történt, és a tisztességes eljárással ellentétes, hogy ezt Oroszország csak a fellebbezés során tette meg – magyarázta a döntését a törvényszék. A fellebbviteli bíróság ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy ha Oroszország időben élt volna a csalásra hivatkozással, akkor a választottbírósági ítéleteket helybenhagyták volna.
A Jukosz olajtársaság Oroszország egyik legnagyobb energiaipari vállalata volt.
Főrészvényesét, Mihail Hodorszkovszkijt 2003-ban letartóztatták, majd 2005-ben nyolc évi szabadságvesztésre ítélték pénzmosásért, sikkasztásért és csalásért. Vlagyimir Putyin orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette, ezután Hodorkovszkij külföldre távozott.
Oroszország valószínűleg 211 milliárd dollárt költött arra, hogy felszerelje, telepítse és fenntartsa haderejét az Ukrajna elleni háborúban, számolt be a Reuters egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva – írta az Ukrinform.
„Sokat hallanak arról, hogy milyen fontos, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa további finanszírozást hagyjon jóvá, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát. De azt hiszem, nem beszéltünk annyit azokról a költségekről, amelyeket Oroszországban már elköltött és továbbra is fog” – mondta a tisztviselő újságíróknak.
Hozzátette, hogy az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországban nem regisztrálták a várt 1300 milliárd dollárnyi gazdasági növekedést 2026-ig, illetve körülbelül 315 000 orosz katona meghalt vagy megsebesült.
Elmondása szerint Moszkva több mint 10 milliárd dollárt veszített fegyverei eladási szerződéseinek felmondása vagy elhalasztása miatt.
Az arab országokból érkező beszállítók mindent elhoznak az oroszoknak, ami a Starlink terminálok működéséhez szükséges.
Az orosz agresszorok a Starlinket az arab országokban vásárolják. Egy készlet ára 200 ezer rubel (2,2 ezer dollár – szerk.), jelentette be az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága.
„Az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága arról tájékoztatott, hogy az agresszor állam, Oroszország kommunikációs eszközöket, köztük Starlink műholdas internetterminálokat vásárol az arab országokban a háborúban való használatra” – áll a közleményben.
A hírszerzésnél megjegyezték, egy közelmúltbeli lehallgatott rádiós beszélgetés során az oroszok a Starlink műholdas kommunikációs terminál megszerzésének lehetőségét tárgyalták.
Az egyik megszálló elmondása szerint „az arabok mindent hoznak: vezetékeket, Wi-Fi-t, routert…”, a Starlink készülék vételára pedig 200 ezer rubel.
A Siemens AG Systems LLC (korábban Siemens LLC) orosz struktúrája 2024 februárjában önkéntes felszámolási eljárás megindítását tervezi, számolt be az Interfax a társaság 2023-as eredményeiről szóló jelentésére hivatkozva.
Az önkéntes felszámolás oka – nincs lehetőség az Oroszországi Föderációba irányuló áruimporttal kapcsolatos szokásos tevékenység folytatására.
2023-ban a Systems LLC bevétele 278,8 millió rubelt (több mint 3 millió dollárt) tett ki, szemben az egy évvel korábbi 6,32 milliárd rubel (66 millió dollár) bevételével. Nettó veszteség – 279,6 millió rubel.
„A társaság mérlegén szinte semmilyen eszköz nem maradt, kivéve a tartozásokat és 843,6 millió rubelt. A cég emlékeztetett arra, hogy az Oroszország elleni uniós szankciókkal összefüggésben a Siemens AG 2022 márciusában felfüggesztette az új megrendeléseket és szállításokat az országba” – áll a közleményben.
A Siemens a 19. század közepén kezdett dolgozni Oroszországban, az együttműködés nem szűnt meg, többek között a Szovjetunió idején.
2023 végén 18, a Siemens AG-hoz kapcsolódó struktúrát regisztráltak Oroszországban. Egy részüket már bezárták, vagy felszámolás alatt áll, egy részük tulajdonost cserélt.
A Siemens AG többek között az ipar automatizálása és digitalizálása, az intelligens infrastruktúra, a közlekedés és az elosztott energiarendszerek területén tevékenykedik.
A globálisan elszigetelt Észak-Korea jelentősen növelte kereskedelmi fogalmát és kiterjesztette a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal – közölte a dpa német hírügynökség egy ENSZ-jelentésre hivatkozva pénteken.
„A 2023-as évben mért kereskedelmi forgalom jelentősen meghaladta a 2022-es év forgalmát, ami kiegészül számos külföldi vásárlói tétel újbóli megjelenésével, amelyek egy része luxuscikknek minősülhet” – derült ki az ENSZ szakértők által készített bizalmas jelentéséből.
Luxustermékek exportja elvileg tilos Észak-Koreába, és az ország kereskedelme a koronavírus miatti lezárások alatt szinte teljesen leállt. A jelentés szerint viszont 2023 szeptemberében az import 1,4 milliárd dollárral nőtt, ami jelentős növekedést mutat a 2022-es 991 millió dollár egész éves összeghez képest, valamint a nyugati luxusimport volumene is emelkedett. A jelentésből az is kiderül, hogy Phenjan legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is Kína.
A jelentés szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető és a magasrangú tisztviselők is nyugati luxusautókat használnak, és a nyugati luxusmárkák divattermékeinek használata is megemelkedett a kommunista vezetés körében.
A szankciókkal sújtott termékeken kívül 28 millió dollár (10 milliárd forint) értékben kereskedett Oroszország és Észak-Korea, mely magába foglalja a Moszkvának szállított fegyvereket is – szerepel a jelentésben.
Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin orosz elnök még tavaly októberben tartott megbeszélést Oroszországban a két ország közötti „minden területre kiterjedő együttműködés kiterjesztéséről, ami után érzékelhetően megnövekedett a felek közti kooperáció. Az ENSZ jelentés egy magasrangú állami tisztviselőre és lehetséges bizonyítékokra hivatkozva igazolja a szállítmányok meglétét, ugyanakkor a szakértők hangsúlyozták, hogy nem tudják megerősíteni, pontosan miből állhatott a szállítmány.
Nukleáris fegyverkezése miatt Észak-Koreát számtalanszor sújtotta már szankciókkal az ENSZ, a világszervezet idén két jelentést is tervez közölni Phenjanról. A dpa által idézett első jelentést még a múlt héten továbbították az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
A Rosszilhoszpnadzor arra kérte az ecuadori mezőgazdasági minisztériumot, hogy február 5-től függesszék fel öt ecuadori cég banánengedélyét állítólagos veszélyes kártevő észlelése miatt. A banánexport leállításáról szóló döntés az orosz külügyminisztérium fenyegetései és Ecuador azon döntése után született, hogy orosz gyártású technikát szállít az Egyesült Államokba – írja a LigaBusinessInform.
A múlt hónapban az ecuadori kormány bejelentette, hogy elfogadja Washington ajánlatát, miszerint az Orosz Föderációban és Ukrajnában gyártott fegyvereket 200 millió dollár értékben modern amerikai felszerelésre cseréli.
Az Egyesült Államok közölte, hogy az Ecuadortól kapott fegyvereket Ukrajnába küldik, hogy „segítsék megerősíteni az ukrán fegyveres erőket az Oroszország elleni harcokban”.
Ezt követően az orosz külügyminisztérium képviselője, Maria Zaharova letámadta Ecuadort az orosz technika az Egyesült Államokba való szállítása miatt. Elmondása szerint Ecuador „komoly külső nyomásra” hozta meg ezt a döntést.
Az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI) az ígéretei szerint hamarosan elhagyhatja az orosz piacot – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a Raiffeisen Bank elnöke, Johannes Strobl kijelentette, hogy eladás vagy akár kiválás formájában szüntethetik meg orosz pénzintézeteket. A 2023-as üzleti mutatók nem érték el a kívánt eredményt, valamint 2022 második negyedéve óta az oroszországi hitelezés volumene 56 százalékkal csökkent.
Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség tavaly decemberben az egyeztetések idejéig levette a Raiffeisen Bankot a háborút támogató cégek feketelistájáról.
