Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToyNDY7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 48616
[content] =>
Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja bejelentette a vámok emelését a kínai áruk széles körére, beleértve az elektromos autókat, alkatrészeket, akkumulátorokat, napelemeket és ásványi nyersanyagokat – számol be az Interfax-Ukrajna.
Általánosságban elmondható, hogy a 2024-2026-os vámemelés körülbelül évi 18 milliárd dollár értékű kínai exportra vonatkozik a Fehér Ház szerint.
A legjelentősebb emeli a kínai elektromos autók behozatalára kivetett vámokat. 2024-ben a jelenlegi 25%-ról 100%-ra emelkednek.
A kínai félvezető alkatrészek tarifáit 2025-ben 25%-ról 50%-ra emelik.
Washington 2024-ben 7,5%-ról 25%-ra emeli az elektromos járművek kínai lítium-ion akkumulátoraira kivetett vámokat, az egyéb felhasználásra szánt lítium-ion akkumulátorok vámjának 2026-ban hasonló emeléssel kell szembenézni.
A Kínából az Egyesült Államokba szállított acél- és alumíniumtermékek tarifái a jelenlegi 0-7,5%-ról idén 25%-ra emelkednek.
[type] => post
[excerpt] => Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja bejelentette a vámok emelését a kínai áruk széles körére, beleértve az elektromos autókat, alkatrészeket, akkumulátorokat, napelemeket és ásványi nyersanyagokat.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1715858820
[modified] => 1715801931
)
[title] => Az Egyesült Államok bejelentette a kínai árukra kivetett vámok jelentős emelését
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48616&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48616
[uk] => 48594
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 48595
[image] => Array
(
[id] => 48595
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/port-2ceed.jpg
[original_lng] => 246789
[original_w] => 665
[original_h] => 397
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/port-2ceed-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/port-2ceed-300x179.jpg
[width] => 300
[height] => 179
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/port-2ceed.jpg
[width] => 665
[height] => 397
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/port-2ceed.jpg
[width] => 665
[height] => 397
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/port-2ceed.jpg
[width] => 665
[height] => 397
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/port-2ceed.jpg
[width] => 665
[height] => 397
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/port-2ceed.jpg
[width] => 665
[height] => 397
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1715791132:5
[_thumbnail_id] => 48595
[_edit_last] => 5
[views_count] => 558
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3071
[1] => 259
[2] => 246
[3] => 5480
)
[tags_name] => Array
(
[0] => áremelés
[1] => Kína
[2] => USA
[3] => vám
)
)
[1] => Array
(
[id] => 48570
[content] =>
Súlyos összegeket kell fizetnie annak, aki kínai elektromos autót exportálna az Egyesült Államokba. A kínai e-autók védővámja ugyanis nagyobb lehet, mint maga a jármű értéke. Joe Biden kormányzata durván szigorítana több kínai termék bevitelével kapcsolatban.
Megduplázná, sőt, egyes Kínából érkező termékekre megnégyszerezné a védővámot az Egyesült Államok. A Fehér Ház a kulcsfontosságú ágazatokban a napokban bevezetendő új vámtarifákat az amerikai munkaerőpiac védelmével indokolja.
Rá kell fizetni, ha kínai e-autót importálnak Amerikába
A Biden-kormányzat „a régóta aggodalomra okot adó ágazatokra összpontosít. A cél, hogy kezeljünk bizonyos tevékenységeket és kockázatokat, elkerüljük az eszkalációt, és hogy fenntartsuk kapcsolatunkat Kínával” – értékelte Greta Peisch, az Egyesült Államok kereskedelmi ügynökségének volt vezető jogásza.
A kínai elektromos járművekre kivetett vám 27,5 százalékról 102,5 százalékra emelkedhet – tudta meg a Bloomberg bennfentesektől, akik szerint az illetékes bizottságban konszenzussal állapították meg az új vámmértékeket és vámokat. A villanyautókra kivetett vámemelés célja, hogy megvédje az Egyesült Államokat a kínai autók dömpingjétől. A kínai acél- és alumíniumtermékek, valamint autók egyelőre az amerikai kínálat kis részét adják.
Milyen kulcsfontosságú ágazatokban emelik a vámokat?
A hírügynökség forrásai szerint az elektromos járművek, az akkumulátorok, a napelemek, az acél és alumínium területén mindenképpen vámemelésre kell számítani. Egyes acél- és alumíniumipari termékekre Biden már korábban bejelentette, hogy 25 százalékra emeli a vámokat a jelenlegi 7,5 százalékról vagy vámmentességről.
A kínai félvezetőkre és a napenergiával kapcsolatos termékekre az új vámszabályokat és tarifákat várhatóan kedden jelentik be. A Kínában gyártott orvosi felszerelésekre, például a fecskendőkre és az egyéni védőfelszerelésekre is további vámokat fognak kivetni – jelezte az Equilor a hétfői befektetői hírlevélben.
Miért emelnek ekkorát a védővámokon?
Az amerikai elnök a vámemelésekkel szeretné aláásni kihívója, Donald Trump politikáját, aki protekcionista intézkedések ígéreteivel kampányol.
Biden riválisa egy New Jersey-i kampányrendezvényen már reagált is a hírre: „Azt mondja, hogy 100 százalékos vámot fog kivetni minden kínai elektromos járműre. Hát nem szép? Bidennek ezt már négy évvel ezelőtt meg kellett volna tennie.”
Trump szerint Kína megpróbálhatja majd kijátszani az intézkedéseket Mexikón keresztül. Éppen ezért ő a Mexikóban gyártott kínai autókra 200 százalékos vámot vetne ki. Ezen kívül a republikánus elnökjelölt-aspiráns általánosan 60 százalékos vámot alkalmazna minden kínai árura.
Ez utóbbit Biden nem licitálja felül, mivel a csapata szerint az ilyen lépés jócskán megdobná az inflációt.
Mindenesetre a republikánusok és a demokraták abban egyetértenek, hogy a kínai áruktól meg kell védeniük az amerikai piacot, így a protekcionista politika és a kereskedelmi háború várhatóan mindenképpen tovább marad az amerikai elnökválasztás után is.
Mekkora a kínai autótermelés és autóeladás mértéke?
Kínában 2,4 millió új autót adtak el áprilisban, ami 9,3 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest. A járműgyártás eközben 12,8 százalékkal, 2,4 millióra emelkedett – írta meg az MTI a kínai járműgyártók szakmai képviseleti szervezete, a China Association of Automobile Manufacturers (CAAM) közleménye alapján.
A világ legnagyobb újautó-piacán a teljesen elektromos autókat és különböző hibrideket is magában foglaló alternatív hajtású járművek áprilisi értékesítése 33,5 százalékkal, 850 ezerre ugrott, a termelésük pedig 35,9 százalékkal, 870 ezerre emelkedett éves szinten.
Az április végével záródott idei első négy hónapban ezek az eladások 32,3 százalékkal, 2,94 millióra nőttek, gyártásuk pedig 30,3 százalékkal, 2,985 millióra emelkedett.
Kína áprilisban 504 ezer járművet exportált, 34 százalékkal többet, mint tavaly áprilisban, míg az idei első négy hónapban 1,539 milliót szállított külföldre, 34,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
[type] => post
[excerpt] => Súlyos összegeket kell fizetnie annak, aki kínai elektromos autót exportálna az Egyesült Államokba. A kínai e-autók védővámja ugyanis nagyobb lehet, mint maga a jármű értéke. Joe Biden kormányzata durván szigorítana több kínai termék bevitelével k...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715722200
[modified] => 1715646868
)
[title] => Joe Biden szigorít, brutális védővámokat eszelt ki
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48570&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48570
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48571
[image] => Array
(
[id] => 48571
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-1.jpg
[original_lng] => 119326
[original_w] => 1200
[original_h] => 762
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-1-300x191.jpg
[width] => 300
[height] => 191
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-1-768x488.jpg
[width] => 768
[height] => 488
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-1-1024x650.jpg
[width] => 1024
[height] => 650
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 762
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 762
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 762
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1715636068:12
[_thumbnail_id] => 48571
[_edit_last] => 12
[views_count] => 570
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 190272
[1] => 246
[2] => 35881
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kínai autók
[1] => USA
[2] => védővám
)
)
[2] => Array
(
[id] => 48472
[content] =>
A USAID több mint 190 millió dollárt biztosít a Saving Power, Resilience, and Connectivity (SPARC) projekthez, amely öt éven keresztül vészhelyzeti energiasegélyt nyújt Ukrajna kormányának.
„Ez a projekt az ukrajnai villamosenergia-, földgáz- és távhőágazat ellenálló képességének, megbízhatóságának, megfizethetőségének és biztonságának növelésére fog összpontosítani, és kritikus technikai segítséget, reformtámogatást, valamint berendezéseket és szolgáltatásokat nyújt az energiaellátás támogatásához” – olvasható a USAID honlapján.
A USAID a teljes körű invázió kezdete óta közel egymilliárd dollár energiaügyi segélyt nyújtott Ukrajnának, beleértve az elmúlt két tél több mint 475 millió dolláros sürgősségi támogatását az energiainfrastruktúra helyreállítására.
[type] => post
[excerpt] => A USAID több mint 190 millió dollárt biztosít a Saving Power, Resilience, and Connectivity (SPARC) projekthez, amely öt éven keresztül vészhelyzeti energiasegélyt nyújt Ukrajna kormányának.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1715364780
[modified] => 1715347467
)
[title] => Az Egyesült Államok több mint 190 millió dollárt fordít Ukrajna energiaszektorának támogatására öt év alatt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48472&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48472
[uk] => 48427
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 48428
[image] => Array
(
[id] => 48428
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/c-pvd9aj6pai.jpg
[original_lng] => 57659
[original_w] => 640
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/c-pvd9aj6pai-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/c-pvd9aj6pai-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/c-pvd9aj6pai.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/c-pvd9aj6pai.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/c-pvd9aj6pai.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/c-pvd9aj6pai.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/c-pvd9aj6pai.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1715336667:5
[_thumbnail_id] => 48428
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1252
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 257555
[1] => 161
[2] => 120
[3] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => energia szektor
[1] => támogatás
[2] => Ukrajna
[3] => USA
)
)
[3] => Array
(
[id] => 48449
[content] =>
A Biden-adminisztráció 37 kínai szervezetet vett fel a kereskedelmi korlátozásokat tartalmazó listájára, mivel tevékenységük ellentétes az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeivel. A kormány ezzel nehezíti az amerikai beszállítók számára az érintett szervezetekkel való kereskedelmet.
Ez a döntés a Federal Register csütörtöki kiadásából vált ismertté.
Az intézkedés indoklása szerint ezek a szervezetek olyan tevékenységeket folytattak, amelyek ellentétben állnak az Egyesült Államok érdekeivel.
A kereskedelmi minisztérium által kezelt lista célja, hogy szabályozza és korlátozza bizonyos vállalatokhoz való technológiai áramlást, különös tekintettel Kínára.
Az aggodalmak középpontjában Peking áll, mivel fennáll a veszélye annak, hogy a technológiai transzfereket saját katonai képességeinek fejlesztésére használhatja fel.
[type] => post
[excerpt] => A Biden-adminisztráció 37 kínai szervezetet vett fel a kereskedelmi korlátozásokat tartalmazó listájára, mivel tevékenységük ellentétes az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeivel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715346780
[modified] => 1715296523
)
[title] => Újabb kínai cégek kerültek tiltólistára
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48449&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48449
[uk] => 48496
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48450
[image] => Array
(
[id] => 48450
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina-technologia-varos-582666.jpg
[original_lng] => 667752
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina-technologia-varos-582666-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina-technologia-varos-582666-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina-technologia-varos-582666-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina-technologia-varos-582666-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina-technologia-varos-582666-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina-technologia-varos-582666.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina-technologia-varos-582666.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1715417878:2
[_thumbnail_id] => 48450
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 587
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 594
[1] => 259
[2] => 257296
[3] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kereskedelem
[1] => Kína
[2] => sznakciók
[3] => USA
)
)
[4] => Array
(
[id] => 47787
[content] =>
Az Egyesült Államok legnagyobb ellensége nem Kína vagy Oroszország, hanem a 35 billió dolláros adósságállomány – hangsúlyozta elemzésében a The National Interest, a Center for the National Interest politikai agytröszt.
Az idei 1,6 billió dolláros deficit, a 35 billió dolláros teljes adósság és az idei 1 billió dolláros kamatfizetés mellett, ha az amerikai dollár már nem az elsődleges globális tartalékvaluta lesz, és amennyiben egy valódi riválisa lép színre az amerikai valutának, akkor az egész amerikai pénzügyi rendszer összeomlik – olvasható a jelentésben.
Az anyagban az MTI összefoglalója szerint többek között olyan figyelmeztetések szerepelnek, miszerint Washington hozzászokott ahhoz, hogy belpolitikájában „olyan pazarlóan költekezzen, amennyire csak akar”, és külpolitikájában „pusztító pénzügyi fegyverként vessen be szankciókat azon országok ellen, amelyekkel problémái vannak”. Az anyag szerint Washington „visszaél gazdasági dominanciájával”.
Rámutatnak, hogy „Mind a Trump-, mind a Biden-kormányzat Amerika történetének legfelelőtlenebb mértékű deficitnövelő költekezésébe bocsátkozott, először a járványvédelmi zárlatok okozta gazdasági visszaesés leküzdésére, majd a gyengélkedő gazdaság élénkítésére”, ami növekvő inflációt és a kamatlábak emelkedését eredményezett az Egyesült Államokban.
A borús amerikai gazdasági kilátások, valamint a Washington által „fegyverként bevetett dollár” önkényes alkalmazásától való aggodalom arra késztette a Globális Dél országait, hogy fedezetet keressenek a lehetséges kockázatok ellen – mutat rá a dokumentum, hozzátéve, hogy mindezek tükrében a Wall Street által sokáig lekicsinyelt BRICS az Egyesült Államok vezette gazdasági rendszer szívének szegezett „pénzügyi tőrré” nőtte ki magát.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok legnagyobb ellensége nem Kína vagy Oroszország, hanem a 35 billió dolláros adósságállomány – hangsúlyozta elemzésében a The National Interest, a Center for the National Interest politikai agytröszt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713128640
[modified] => 1713120217
)
[title] => A nyakig eladósodottság a legnagyobb ellenfele az Egyesült Államoknak
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=47787&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47787
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47788
[image] => Array
(
[id] => 47788
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/feher-haz-zaszlo-washington-dc-amerikai-egyesult-allamok-668529.jpg
[original_lng] => 341663
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/feher-haz-zaszlo-washington-dc-amerikai-egyesult-allamok-668529-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/feher-haz-zaszlo-washington-dc-amerikai-egyesult-allamok-668529-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/feher-haz-zaszlo-washington-dc-amerikai-egyesult-allamok-668529-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/feher-haz-zaszlo-washington-dc-amerikai-egyesult-allamok-668529-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/feher-haz-zaszlo-washington-dc-amerikai-egyesult-allamok-668529-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/feher-haz-zaszlo-washington-dc-amerikai-egyesult-allamok-668529.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/feher-haz-zaszlo-washington-dc-amerikai-egyesult-allamok-668529.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1713109417:12
[_thumbnail_id] => 47788
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 559
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 7387
[1] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => eladósodás
[1] => USA
)
)
[5] => Array
(
[id] => 47767
[content] =>
Az amerikai pénzügyminisztérium egyik hivatala több amerikai és külföldi vállalat ellen is vizsgálatot indított olyan katonai célú chipek szállítása miatt, amelyek végül Oroszországba kerülnek – közölte a Bloomberg hírügynökség egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva.
Az orosz hadsereg a rakéták, drónok és egyéb katonai eszközök gyártásához is használ chipeket. A Bloomberg hozzájutott az orosz vámhatóságok korábbi adataihoz is ezzel kapcsolatban, amelyekből kiderült: 2023 első 9 hónapjában több mint 1 milliárd dollár összértékben importáltak fejlett chipeket európai és amerikai vállalatoktól.
Ez lehet a hátterében annak, hogy az amerikai pénzügyminisztérium, valamint a külügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium is azzal a kéréssel fordult az amerikai chipgyártókhoz, hogy állítsák le az Oroszországba irányuló szállításokat.
Ezenkívül a pénzügyminisztérium szankciós ügyekért is felelős hivatala egy vizsgálatot is indított azzal kapcsolatban, hogy bármely vállalat kereskedik-e közvetlen olyan orosz személyekkel vagy intézményekkel, amelyek már a szankciók hatálya alá esnek.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai pénzügyminisztérium egyik hivatala több amerikai és külföldi vállalat ellen is vizsgálatot indított olyan katonai célú chipek szállítása miatt, amelyek végül Oroszországba kerülnek – közölte a Bloomberg hírügynökség egy meg nem nevezet...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713093900
[modified] => 1713051443
)
[title] => Az USA lépéseket tett az oroszokat segítő chipgyártók ellen
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=47767&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47767
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47768
[image] => Array
(
[id] => 47768
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/chip.jpg
[original_lng] => 85372
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/chip-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/chip-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/chip-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/chip-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/chip.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/chip.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/chip.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1713040643:12
[_thumbnail_id] => 47768
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 560
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 25530
[1] => 183
[2] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => chipgyártás
[1] => Oroszország
[2] => USA
)
)
[6] => Array
(
[id] => 47703
[content] =>
Georgieva szerint a magas alapkamat más országok gazdaságára is nyomást gyakorol. Az IMF vezetője ezért azt kéri Washingtontól, hogy hamarosan kezdjék el a csökkentést.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője csütörtökön azt mondta, hogy a magasabb amerikai alapkamat nem jó hír a világ többi részének, és aggodalomra adhat okot, ha hosszú ideig folytatódnak, de szerinte az amerikai jegybank prudens módon jár el – írta a Reuters.
Georgieva az Észak-atlanti Tanács által szervezett rendezvényen elmondta, hogy az amerikai kormány más intézkedéseket is megvizsgálhatna annak érdekében, hogy az amerikai gazdaság ne melegedjen túl.
A magasabb kamatszintek vonzóbbá teszik az Egyesült Államokat, így a pénzügyi áramlások ide érkeznek, és ez a világ többi részét némileg nehéz helyzetbe hozza – figyelmeztetett az IMF-vezér, aki szerint a Fednek sürgősen el kellene kezdenie a kamatcsökkentést.
[type] => post
[excerpt] => Georgieva szerint a magas alapkamat más országok gazdaságára is nyomást gyakorol. Az IMF vezetője ezért azt kéri Washingtontól, hogy hamarosan kezdjék el a csökkentést.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1712957580
[modified] => 1712938775
)
[title] => Az IMF-vezér szerint amerikai kamatcsökkentésre van szükség
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=47703&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47703
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47704
[image] => Array
(
[id] => 47704
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/georgieva.jpg
[original_lng] => 122487
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/georgieva-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/georgieva-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/georgieva-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/georgieva-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/georgieva.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/georgieva.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/georgieva.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1712927975:5
[_thumbnail_id] => 47704
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 468
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 808
[1] => 96684
[2] => 13764
[3] => 33650
[4] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kamatcsökkentés
[1] => kamatvágás
[2] => Kristalina Georgieva
[3] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[4] => USA
)
)
[7] => Array
(
[id] => 47700
[content] =>
Az Egyesült Államok több tízmilliárd eurós hitelfelvételt javasolt Ukrajnának, amelyet a nyugati országok által befagyasztott orosz állami vagyonból származó jövőbeli nyereséggel biztosítanának – közölte a Financial Times.
Az Egyesült Államok több tízmilliárd eurós adósságfelvételre tett javaslatot Ukrajna számára, amelyet a nyugati országok által befagyasztott orosz állami vagyonból származó jövőbeli nyereséggel biztosítanának.
A G7 országok megosztottak azzal kapcsolatban, hogy mit kellene kezdeni a 260 milliárd euró értékű zárolt orosz vagyonnal. Az Egyesült Államok javasolta a teljes vagyon elkobzását és Ukrajnának való átadását, viszont európai tisztviselők szerint ez sérti a nemzetközi jogot és destabilizálhatja a pénzügyi piacokat, így az uniós országok inkább csak a mögöttes eszközökön termelt profit Ukrajnának való átadását támogatnák.
Az orosz tartalékok Kijev megsegítésére való felhasználásának kérdése az elmúlt hónapokban egyre sürgetőbbé vált, mivel a háború immár harmadik éve tart, és az amerikai kongresszusban elakadt az Ukrajnának nyújtott további támogatás kérdése. Daleep Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese hangsúlyozta Kijevben, hogy minden lehetséges módot meg kell vizsgálniuk annak érdekében, hogy maximalizálják az Ukrajnának szánt tartalékok értékét.
Az amerikai javaslat szerint előrehoznák az immobilizált eszközök jövőbeli kamatbevételeinek jelenértékét kötvény vagy hitel formájában. Az európaiak már hajlandóságot mutattak arra, hogy a tartalékokból félévente kamatot utaljanak Ukrajnának.
Ahelyett, hogy csak a tartalékokból származó éves nyereséget utalnánk át, koncepcionálisan lehetséges a 10 éves nyereség vagy a 30 éves nyereség átutalása. Ezeknek a nyereségeknek a jelenértéke nagyon nagy számot tesz ki – mondta Singh.
A G7 pénzügyminiszterei a Világbank és IMF jövő heti washingtoni ülésén vitatják meg ezt a javaslatot, és Singh reméli, hogy a G7 vezetőinek júniusi csúcstalálkozóján döntés születhet az ügyben.
A befagyasztott orosz vagyon nagy része az EU-ban található, beleértve mintegy 190 milliárd eurót az Euroclear központi értéktárban. Ezek az eszközök már 3,85 milliárd euró nyereséget termeltek. Az uniós tagállamok egy még elfogadásra váró terv szerint a jövőbeli profitok nagy részét fegyverek vásárlására és Ukrajna újjáépítésére fordítanák.
Az amerikai javaslattal összekapcsolva egy lehetséges kompromisszum lehetne, hogy a nyereség egy része fegyvervásárlásra és újjáépítésre menjen, míg egy másik része adósságfinanszírozásra. Egy uniós diplomata szerint ez lehetőséget adna arra, hogy különböző célokra osszák el ezeket az összegeket. Az amerikai elképzelés egyik nagy előnye, hogy előre hozva több forrást teremtene Ukrajna számára.
Egy európai tisztviselő szerint egy kötvény az Euroclearben lévő orosz eszközök becsült nyeresége alapján a következő 10 évben 30-40 milliárd eurót, a következő 15-20 évben pedig 50-60 milliárd euró hozhatna. Figyelmeztett azonban arra, hogy ez nagymértékben függ a jövőbeli kamatlábaktól. Emellett az is kockázati faktort jelent, ha a háború néhány éven belül lezárul és a békeegyezmény értelmében fel kellene szabadítani a lefoglalt orosz eszközöket.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok több tízmilliárd eurós hitelfelvételt javasolt Ukrajnának, amelyet a nyugati országok által befagyasztott orosz állami vagyonból származó jövőbeli nyereséggel biztosítanának – közölte a Financial Times.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1712948400
[modified] => 1712930582
)
[title] => Az USA már csak hitelként adná az orosz vagyont
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=47700&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47700
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47701
[image] => Array
(
[id] => 47701
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-orosz-katona-stock-568000.jpg
[original_lng] => 506639
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-orosz-katona-stock-568000-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-orosz-katona-stock-568000-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-orosz-katona-stock-568000-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-orosz-katona-stock-568000-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-orosz-katona-stock-568000-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-orosz-katona-stock-568000.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-orosz-katona-stock-568000.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1712919782:12
[_thumbnail_id] => 47701
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 633
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 241121
[1] => 699
[2] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elkobzott orosz vagyon
[1] => hitel
[2] => USA
)
)
[8] => Array
(
[id] => 47639
[content] =>
Az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis szerint az uniós intézmények és az integrációs társulás tagjai összesen több mint 88 milliárd eurós támogatást nyújtottak Ukrajnának a teljes körű orosz invázió 2022. februári kezdete óta. Ez az információ kedden került nyilvánosságra.
Mint a politikus leszögezte, ebbe az összegbe politikai, pénzügyi, humanitárius és katonai segítségnyújtás is beletartozik.
Tommy Tuberville amerikai szenátor arról tájékoztatott, hogy az amerikai hatóságok 2014 óta összesen 300 milliárd dollárt költöttek Ukrajnára. Azt állította, hogy „jelenleg másodpercenként körülbelül 80 ezer dollárt, percenként 4,6 millió dollárt” adnak Kijevnek.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis szerint az uniós intézmények és az integrációs társulás tagjai összesen több mint 88 milliárd eurós támogatást nyújtottak Ukrajnának a teljes körű orosz invázió 2022. februári kezdete óta.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712777160
[modified] => 1712754672
)
[title] => Ennyi pénzt költött eddig az EU és az USA Ukrajnára
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=47639&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47639
[uk] => 47678
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 37813
[image] => Array
(
[id] => 37813
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-dollar-euro-penz-hitel.jpg
[original_lng] => 40962
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-dollar-euro-penz-hitel-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-dollar-euro-penz-hitel-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-dollar-euro-penz-hitel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-dollar-euro-penz-hitel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-dollar-euro-penz-hitel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-dollar-euro-penz-hitel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-dollar-euro-penz-hitel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1712845115:3
[_thumbnail_id] => 37813
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1086
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 161
[2] => 120
[3] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => támogatás
[2] => Ukrajna
[3] => USA
)
)
[9] => Array
(
[id] => 47562
[content] =>
Szankciókkal fenyegette meg az orosz háború finanszírozásában részt vevő kínai bankokat az amerikai pénzügyminiszter – írja a Bloomberg.
Janet Yellen a Moszkvához fűződő kapcsolatokra vonatkozó nyers figyelmeztetéssel fejezte be négynapos kínai útját. A kínai bankoknak és exportőröknek egyaránt üzent: ha segítenek Oroszország katonai kapacitásának megerősítésében, Washington el fog jönni önök után – fogalmazott. A vállalatok, beleértve a Kínai Népköztársaság vállalatait is, nem nyújthatnak anyagi támogatást Oroszország háborújához. Jelentős következményekkel kell szembenézniük, ha ezt megteszik – fogalmazott hétfőn az amerikai nagykövet pekingi rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján annak előkészítő anyaga szerint.
A Biden-kormányzat világszerte igyekszik leszámolni azokkal a cégekkel, amelyek segítenek Oroszországnak a szankciók megkerülésében. Bár Kína már korábban is célpontja volt a figyelmeztetéseknek, Yellen hétfői üzenete szokatlan a szankciókkal való közvetlen fenyegetés miatt – hívta fel a figyelmet a Bloomberg.
[type] => post
[excerpt] => Szankciókkal fenyegette meg az orosz háború finanszírozásában részt vevő kínai bankokat az amerikai pénzügyminiszter – írja a Bloomberg.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1712602980
[modified] => 1712578758
)
[title] => Janet Yellen megfenyegette a kínai bankokat az orosz–ukrán háború miatt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=47562&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47562
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47563
[image] => Array
(
[id] => 47563
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/janet-yellen-kina-669111.jpg
[original_lng] => 230739
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/janet-yellen-kina-669111-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/janet-yellen-kina-669111-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/janet-yellen-kina-669111-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/janet-yellen-kina-669111-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/janet-yellen-kina-669111.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/janet-yellen-kina-669111.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/janet-yellen-kina-669111.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1712567958:12
[_thumbnail_id] => 47563
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 403
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 34369
[1] => 259
[2] => 239861
[3] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fenyegetés
[1] => Kína
[2] => oroszok támogatása
[3] => USA
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 246
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 246
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
USA (1 Oldal)
