A teljes körű ukrajnai háború kezdete óta csaknem 19 000 cég települt át. Kijev és Kárpátalja volt a legnépszerűbb úti cél. A hírt az Opendatabot platform közölte.
Főként Kijev megyét választják áthelyezés szempontjából (546 áttelepülés). A Kijevből Kijev megyébe vezető útvonal lett a legnépszerűbb: 359 áthelyezés. Valójában a régióba történő áttelepülések 30%-a ezen az útvonalon történik.
Más útvonalak kevésbé voltak népszerűek. Például a Lembergből Kijev megyébe és Kijevből Kárpátaljára tartó útvonalak a második és harmadik helyen állnak 2,7%-kal, illetve 2,6%-kal (30-32 vállalkozás).
Leggyakrabban a nagykereskedelemmel foglalkozó cégek költöznek (344 áttelepülés – 29,3%), illetve a szállítási ágazat (92 költözés – 7,8%).
A 4 milliárd hrivnya feletti forgalmú Ukrolija lett a legnagyobb áthelyezett cég. A cég Kijevből Poltava megyébe költözött. A Kijev-Atlantik Ukrajna több mint 2 milliárd hrivnya forgalmú cég szintén elhagyta Kijev megyét, Cserkaszi régióba települt.
Csaknem 15 000 vállalkozó kapott támogatást vállalkozás indításához vagy fejlesztéséhez az eRobota kormányzati projekt keretében. Általánosságban elmondható, hogy az állam a projekt kezdete óta 7,3 milliárd hrivnyát fektetett be a vállalkozói tevékenységbe támogatások révén. Erről Ukrajna első miniszterelnök-helyettese, Ukrajna gazdasági minisztere, Julija Szviridenko számolt be.
A támogatásokat a következőképp osztották fel:
a Saját vállalkozás program keretében 13 618 mikrotámogatást adtak ki 3,2 milliárd hrivnya értékben;
feldolgozó vállalkozások fejlesztésére 635 támogatást adtak ki 3,2 milliárd hrivnya értékben;
177 támogatást adtak ki 778 millió hrivnya értékben kertészeti és üvegházi fejlesztésekre;
335 támogatást 144 millió hrivnya értékben adtak ki veteránoknak és családtagjaiknak.
Aktív vállalkozók és üzleti tapasztalattal nem rendelkezők egyaránt pályázhatnak támogatásra. A pályázatokat a Gyija portálon keresztül, üzleti tervvel együtt kell benyújtani.
A Saját vállalkozás program keretében nyújtott támogatás elnyerésével kapcsolatos információk a program honlapján találhatók: https://vlasnaspravagrant.com.ua.
Jelenleg Ukrajnában a vállalkozások 90%-a már újrakezdte a munkát, és visszatér a háború előtti kapacitásokhoz. Az építőipar, a mezőgazdaság, a belföldi kereskedelem és a feldolgozóipar mutatja a leggyorsabb megtérülést.
„Ukrajna stabilitása a két évig tartó teljes háború alatt védelmi erőink hősiességének és az ukrán vállalkozások önzetlen munkájának az eredménye” – jegyezte meg.
A kormányfő szerint az Oroszországi Föderáció teljes körű ukrajnai inváziója után a gazdaság 30 százalékkal esett vissza, és sok szakértő gazdasági katasztrófát jósolt, „de ahogy a harctéren a szakértők alábecsülték az ukrán hadsereget, alábecsülték az ukrán vállalkozókat is” – mondta el.
2023-ban Lengyelországban minden tizedik egyéni vállalkozást ukránok indították, és az ukrán állampolgárságú egyéni vállalkozók száma kétharmaddal több, mint 2022-ben. A hírt a Rzeczpospolita közölte.
A Központi Nyilvántartás adataiból az is kiderül, hogy a Lengyelországban ukránok által alapított cégek többsége – több mint 20 százaléka – az építőiparra koncentrálódik. Az informatikai tevékenységek és szolgáltatások is több százalékot tesznek ki, ezt követik a kereskedelmi cégek.
A bejegyzések számának folyamatos növekedése eredményeként a 2023-as évben 30 325 új ukrán egyéni vállalkozást jegyeztek be. Ez több mint 67%-kal haladja meg az előző évit, amikor 18 139-et regisztráltak.
2023-ban számos változás történt az adórendszerben. Kedvezmények eltörlése, ellenőrzések visszatérése – a háború alatt a vállalkozóknak meg kellett szokniuk az új körülményeket. Mire számíthatnak a vállalkozók 2024-ben?
Okmányellenőrzés
2023-ban Ukrajna az IMF kérésére törölte a kedvezményes adót és az adóellenőrzési moratóriumot. Emellett október 1-je óta bírságot szabtak ki a pénztárgép használatának elmulasztása miatt.
Az adóellenőrzések visszatérése után a fő figyelem a szerencsejáték üzletágra, a jövedéki termékek gyártóira, beszállítóira stb. terelődött. Ami a pénztárgép használatának elmulasztását illeti, az adóhivatal csak tényleges ellenőrzés után szabhatott ki bírságot.
Az okmányellenőrzés 2024-ben vissza tér, amikor az adóhivatal visszamenőleg ellenőrzi az „utalásokat” és csekkeket. Ezért a vállalkozóknak fel kell készülniük az adóhivatal látogatásaira, és meg kell győződniük arról, hogy minden rendben van a dokumentációval és a pénzügyi beszámolókkal.
Mely vállalkozókat ellenőrzik elsőként
Elsőként a 3. csoport vállalkozóinak kell felkészülniük az ellenőrzésekre, az 1. és 2. csoportba tartozó vállalkozókat 2024. augusztus 1-től ellenőrzik.
Érdemes megjegyezni, hogy az általában ütemezett okmányellenőrzések nagyobb cégeket és az általános áfa-adórendszeren belül dolgozókat érintik. Az egységes adó befizetőinek fel kell készülniük az adóellenőrzésre is.
Változatlan marad az, hogy azok a vállalkozók, akik olyan területen dolgoznak, ahol harci cselekmények folynak, vagy ideiglenesen elfoglalt területeken helyezkednek el, mentesülnek a bírság alól, ha nem alkalmazzák a pénztárgépet.
Megnő a minimálbér és az egységes szociális járulék
A 2024-es költségvetés értelmében Ukrajnában a minimálbér összege az alábbiak szerint változik:
január 1-től – 7100 UAH;
április 1-től – 8000 UAH.
A létminimum 3028 hrivnyára emelkedik. Emlékeztetőül, a vállalkozók minimálbéréhez számos fontos kifizetés a vállalkozók „kötődik”, beleértve az egységes társadalmi hozzájárulás összegét is. Ennek megfelelően az egységes társadalombiztosítási járulék összege a minimálbér növekedését követően az alábbiak szerint alakul:
január–március – 1562 UAH;
április és december között – 1760 UAH.
Emlékeztetőül, hogy a vállalkozók esetében az egységes társadalombiztosítási járulék összege a minimálbér összegének 22%-a.
Milyen mértékű lesz az egységes adó?
Az egységes társadalmi járulékkal ellentétben az egységes adó összege 2024. január 1-től fix. 2024-ben a vállalkozók az alábbi összegben fizetnek egységes adót:
1. csoport – 302 UAH havonta;
2. csoport – 1420 UAH havonta;
3. csoport – a forgalom 5%-a.
Az 1. és 2. csoportba tartozó vállalkozók, amelyek ideiglenesen megszállt területeken vagy olyan területeken vannak bejegyezve, ahol harci cselekmények folynak, önkéntes alapon fizethetik az egységes adót.
Kedvezményes egységes társadalombiztosítási járulék
A hadiállapot ideje alatt és annak lejártát követő 12 hónapig a vállalkozóknak jogában áll nem fizetni az egyszeri társadalombiztosítási járulékot, azaz a társadalombiztosítás fizetése önkéntes marad. 24Biznesz szerint a háborús időszakra vonatkozó egységes társadalombiztosítási járulék befizetésére vonatkozó kedvezményeket nem törölték, bár egyes adóhatóságok másképp mondják.
Fontos azonban figyelembe venni, hogy arra az időszakra, amikor a vállalkozó nem fizet társadalombiztosítást, nem írják jóvá biztosítási viszonyt.
Új jövedelemhatárok
A vállalkozók jövedelemhatára a minimálbérhez van kötve. A mutató növekedésével a határértékek is frissülnek. Az egyszeri társadalombiztosítási járulékhoz hasonlóan január 1-től ezek is fixek, egész évben érvényben maradnak, a minimálbér április 1-jétől történő emelése után a határértékeket nem módosítják.
2024-ben a vállalkozók jövedelemhatárai az alábbiak lesznek:
1. csoport – 1 185 700 UAH;
2. csoport – 5 921 400 UAH;
3. csoport – 8 285 700 UAH.
Fennáll a lehetősége annak, hogy 2024-ben felülvizsgálják a limiteket és hozzáigazítják a piaci realitásokhoz, de jelenleg a törvényjavaslat tárgyalási szakaszban van.
A vállalkozók nem mindig elégedettek az adószabályok változásával
A vállalkozók eltérő módon értékelik Ukrajna állami hatóságainak tevékenységét a gazdasággal kapcsolatos különböző szférákban, számolt be az RBK-Ukrajina a Szociopolisz szociológiai felmérésére hivatkozva.
A kutatás eredményei szerint hozzávetőlegesen minden harmadik megkérdezett vállalkozó szembesült az elmúlt félévben véleménye szerint indokolatlan állami korlátozással egyéni vállalkozóként végzett vállalkozási tevékenységben.
A válaszadók 12,2%-a ugyanakkor azt válaszolta, hogy az elmúlt fél évben nagymértékben, 21,7%-a pedig kisebb mértékben szembesült ilyen állami korlátozásokkal, akadályokkal.
A válaszadók az adóellenőrzést és az indokolatlan bírságolást nevezték meg a leggyakoribb állami korlátozásnak a vállalkozókat illetően (ezeket a válaszadók 38,0%-a nevezte meg azok közül, akiknek állami korlátozásokkal, akadályokkal szembesültek), valamint azt, hogy túlzottam bürokratikus az állami szervek tevékenysége (35,6%).
Emellett a felmérés eredményei szerint a vállalkozók általában meglehetősen félreérthetően értékelik Ukrajna állami hatóságainak számos kezdeményezését, amelyek a kis- és középvállalkozások tevékenységét érintik.
Különösen azt, hogy 2023. október 1-től a fizetési tranzakció-nyilvántartók („pénztárgépek”) kötelező használata a második-negyedik csoportba tartozó vállalkozók számára: a megkérdezett 37,1%-a pozitívan, 56,8%-a negatívan értékelte. Az adóellenőrzési moratórium eltörlését a megkérdezett vállalkozók 33,7%-a pozitívan, 63,1%-a negatívan értékeli.
A válaszadók mindössze 18,8%-a értékeli pozitívan a lengyel adóztatási modell Ukrajnában való bevezetésére irányuló kezdeményezést, negatívan – a válaszadók 60,8%-a. Az autógáz jövedéki adójának kétszeres emelését csak 10,7% helyeselte, 76,2% pedig negatív véleményt nyilvánított.
A legfrissebb adatok szerint 2,05 millió egyéni vállalkozó működik Ukrajnában. Így 2024-ben valamennyi vállalkozónak fel kell készülnie az adóellenőrzésekre és a rendszeres befizetések változására.
Azok a munkáltatók, akik belföldi menekülteket alkalmaznak, jövőre maximum 24 000 hrivnya, a fogyatékkal élők foglalkoztatása esetén pedig 48 000 hrivnya kártalanításra jogosultak.
Ukrajnában megnőtt a munkaadóknak a belföldi menekültek és a fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatos költségtérítések időtartama és összege, számolt be Tetyana Berezsna gazdasági miniszter-helyettes, közölte a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata.
„A kormány két hónapról három hónapra emelte a munkáltatónak nyújtott költségtérítés általános időtartamát a belföldi menekültek foglalkoztatása esetén, és maximum hat hónapra a fogyatékkal élők foglalkoztatása esetében. Változik a kártérítés mértéke is. Ha korábban havi 6700 hrivnya alapján fizették ki, akkor mostantól a minimálbér összegéhez kötik az ilyen kompenzációkat, amely január 1-jétől 7100 hrivnya, április 1-től pedig 8000 hrivnya lesz” – számolt be Berezsna mondott.
Elmondása szerint, ha egy munkáltató egy belföldi áttelepült személyt alkalmaz, akkor jövőre akár 24 ezer hrivnya kártérítésre is jogosult lesz. Ha a fogyatékkal élő személyek között lesz belföldi menekült, akkor a térítés összege 48 000 hrivnya minden érintett munkavállaló után.
Az év eleje óta a nők 154 000 új vállalkozást nyitottak, és több mint 10 000 vállalat élén álltak. Erről az Opendatabot számolt be.
Az elemzők megjegyzik, hogy februártól Ukrajnában minden második új vállalkozást nők nyitják. Ősz eleje óta a női vállalkozók száma nőtt a legszembetűnőbben.
2021-ben a nők által indított cégek az új vállalkozások számának 49%-át tették ki.
A legtöbb női vállalkozó Hmeljnickijben, Poltava és CSernyihiv megyében, a legkevesebb pedig Zaporizzsja és Herszon megyében van.
Ukrajnában 2023. augusztus 1-től visszaállították az adókat, ezenkívül bizonyos vállalkozások esetében részben feloldják a hatósági ellenőrzési moratóriumot – közölte kedden elemző cikkében az rbc.ua hírportál.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy 2022 tavaszán, az Oroszország által indított teljes körű invázió nyomán példátlan adókedvezményeket vezettek be az ukrán vállalkozók számára. Konkrétan minden import mentesült az áfa és vám alól, valamint mindenki áttérhetett az egyszerűsített adózásra, és nem csak az egyéni vállalkozóknak, hanem a nagyvállalatoknak is csak a bevételük 2%-át kellett befizetni adóként.
Majdnem másfél évvel később az ukrán üzleti élet alkalmazkodott a teljes körű agresszió körülményeihez. Tavaly év végén kezdődtek a viták a háború előtti adók visszaállításáról, a Legfelső Tanács június végén jóváhagyta az adótörvénykönyv módosításait, a napokban pedig Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a megfelelő törvényt. Így augusztus 1-jétől megszűnik az egyszerűsített, 2%-os adózás, de nem csak az.
A törvény az alábbi módon szabályozza az egyszerűsített adókulcsról való átállást. A kívánt kulcsra való átálláshoz a vállalkozóknak ennek megfelelő kérelmet kell benyújtaniuk a 2%-os egyszeri adó elengedésével. Ellenkező esetben automatikusan átkerülnek az előző csoportba.
Azok az egyéni vállalkozók, akik már a teljes körű agresszió idején jegyeztették be magukat, és kedvezményes adókulccsal működtek, a III. csoport egységes adójának a hatálya alá kerülnek, 5 %-os kulccsal.
Azok pedig, akik 2023-ban a 2%-ról áttértek az általános rendszerre, idén is jogot kapnak arra, hogy a választásuk szerint áttérjenek az egyszerűsített rendszerre. Ezzel egyidejűleg kérvényt kell benyújtaniuk az adóhivatalhoz. Ha a kérelmet szeptember 1-je előtt nyújtják be, augusztus 1-től egyéni adózónak minősülnek.
Az egyéni vállalkozók a III. csoporton kívül számos, akár évi 10 milliárd hrivnya bevételt elérő vállalkozás és vállalat is áttért a 2%-os adókulcsra. A döntést azzal magyarázták, hogy támogatni kell a vállalkozásokat és ki kell emelni a gazdaságot a sokkos állapotból. Összességében több mint 300 ezer vállalkozó – köztük mintegy 40 ezer jogi személy – tért át a kedvezményes adózásra.
Az adókedvezmények negatívan befolyásolták az állami költségvetés bevételeit. Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács szakbizottságának elnöke úgy becsüli, hogy ez csak az első 8 hónapban 10 milliárd hrivnya pénzügyi veszteséget okozott.
Megjegyzendő, hogy augusztus 1-től az adójogszabályok megsértése miatti bírságolási tilalom is megszűnik, valamint a bejelentések határideje is. Ezenkívül az I. és II. csoportba tartozó egyéni vállalkozók ismét egyetlen adót kötelesek fizetni. Előtte megengedték, hogy ne fizessenek, ha erre nincs lehetőségük.
Augusztus 1-től részben feloldják a szerencsejáték-vállalkozások, valamint a pénzügyi szolgáltatásokkal és jövedéki termékekkel – alkohol, cigaretta és üzemanyag – kereskedő vállalkozók ellenőrzési moratóriumát.
A pénztárgépek használatának területén elkövetett jogsértésekért való felelősség is visszatér. Egy kis pontosítással: ha a jogsértéseket a frontvonalbeli területeken vagy a harci övezetben rögzítik, akkor nem bírságolnak. A kivétel nem vonatkozik a jövedéki termékek kereskedelmére.
Ezenkívül az adótörvény módosításai előírják: „biztosítástechnikai tartozást” (amely 2022. április 1-től 2023. július 31-ig keletkezett az elektronikus fiókban) nem veszik figyelembe annak meghatározásakor, hogy a fizető továbbra is az egyszerűsített rendszerben marad-e;
az egységes adó és az egységes szociális járulék önkéntes fizetéséhez való jog megőrzése a frontvonalbeli területeken;
annak lehetősége, hogy az egyéni vállalkozások egységes adót fizessenek áfa nélkül, hogy az áruk (szolgáltatások) megnevezését az elszámolási dokumentumokban egyszerűsített formában tüntessék fel.
2023 márciusában Ukrajna új, 15,6 milliárd dolláros programról állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ennek egyik alapfeltétele mindenekelőtt a háború előtti adók és ellenőrzések visszaállítása. A megállapodás szerint a háború előtti adókat június végéig kellett visszaállítani, azonban amint azt Gavin Gray, az IMF ukrajnai missziójának vezetője a második 890 millió dolláros részlet nyújtásáról szóló döntést követően elmondta, az IMF igazgatótanácsa beleegyezett a halasztásba. „Megértettük, hogy a hatóságoknak további időre van szükségük ahhoz, hogy megkapják a parlament jóváhagyását. Ezért azt várjuk, hogy július végéig elfogadják ezt a törvényt” – utalt a 2%-os kulcs eltörlésére Gavin Gray.
Az ukrán üzleti szféra egyre jobban alkalmazkodik a kihívásokhoz, amelyek elé Oroszország teljes körű fegyveres agressziója állította – közölte Telegram-csatornáján az Európai Üzleti Szövetség felmérésének eredményeire hivatkozva Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának elnöke, akit a DW idéz.
A felmérés szerint 2023 második negyedévében Ukrajnában már a cégek 68 százaléka működik teljes kapacitással, míg az előző negyedévben ez a mutató 54 százalék volt, a tavalyi negyedik negyedévben pedig 44 százalék. A korlátozásokkal működő cégek aránya 31 százalékra csökkent (a január–márciusi 46 százalékról).
A felmérésből az is kiderült, hogy a cégek 90 százaléka teljes bért fizet (az első negyedévben ez a mutató 89 százalék volt), és két százalékra csökkent a létszámleépítésre kényszerülő vállalatok aránya (a január–márciusi 5 százalékról). Emellett 33-ról 30 százalékra csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek legfeljebb fél éves pénzügyi tartalékkal rendelkeznek, ezzel szemben 60 százalékuk tartalékai legalább egy évre, vagy még tovább is elégségesek.
A Norvég Menekültügyi Tanács programot indított azoknak a cégtulajdonosoknak a támogatására, akik a harci cselekmények övezetéből Lemberg vagy Ternopil régiókba költöztek, számolt be az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium honlapján.
