Törvény által szabályozná a gazdasági minisztérium az internetes kereskedelmet

Új mechanizmusok révén fogják szabályozni az internet-kereskedelmet. Az erre vonatkozó, a „Fogyasztóvédelemről” szóló törvénytervezetet már benyújtották a kormánynak.

Az online kereskedelem robbanásszerű növekedése a járvány idején

Az e-kereskedelmi piac 41%-kal nőtt az elmúlt évben, az elmúlt öt évben pedig megháromszorozódott. Az online kiskereskedelem csaknem 9%-a az ukrajnai kiskereskedelemnek. A Soul Partners, a Baker Tilly Ukrajina és az Aequo felmérései szerint ez a részesedés a következő öt évben megduplázódik. Az ukrán e-kereskedelem az ország GDP-jének 2,6%-a, míg Lettországban 1,1%, Magyarországon 1,4%. Az ukrán online piacon azonban gyenge a vásárlóerő, az e-kereskedelemben átlagosan az ukránok 104 dollárt költenek, és az összes vásárlás kétharmada piactéren történik.

A költségvetésbe nem folyik be az online kereskedelemre kivetett összes adó

Irina Novikova gazdasági miniszterhelyettes elmondása szerint ma az internetes eladók azonosításának lehetetlensége miatt nem lehetetlen megvédeni a fogyasztók jogait, a költségvetésbe nem folynak be az adók, mivel utóbbiak nem regisztrálják magukat vállalkozókként. Hogy legyőzzék ezeket a kihívásokat olyan mechanizmust hoznak létre, amelyen keresztül az online kereskedők önkéntesen regisztrálhatnak a nyilvántartásban, olvasható a Gazdasági Minisztérium honlapján. A nyilvántartásban a vállalkozóknak nemcsak magukról, mint gazdasági egységekről, hanem a termékek teljes listájáról szóló információt is közzé kell tenniük. A vállalkozók felelősek azért, ha nem teljes körű információt adnak meg magukról az azonosításhoz, vagy pontatlan adatokat szolgáltatnak.

A szabálysértőket pénzbírsággal sújtják

De ez még nem minden. A törvénytervezet szerint az Állami Élelmiszer- és Fogyasztói Szolgálat jogosult felkérni az internetszolgáltatót, hogy szüntesse meg az online eladó weboldalához való hozzáférést, ha az utóbbi nem teljes körű információkat adott meg az azonosításhoz, megsérti a fogyasztóvédelmi jogszabályokat, vagy tisztességtelen vállalkozói gyakorlatot alkalmaz. Fontos, hogy a törvényjavaslat végre meghatározza, hogy mi a piactér (elektronikus kereskedési platform) és az összesítő webhely (elektronikus termék-összehasonlító szolgáltatás). Ezzel párhuzamosan a Pénzügyminisztérium a Gazdasági Minisztériummal közösen létrehoz egy E-fogyasztói platformot, ahol a piacterek online árusítói, az árösszesítők és osztályozók azonosíthatják magukat, és „Ellenőrzött eladó” státuszt igényelhetnek az Állami Élelmiszer- és Fogyasztói Szolgálattól.

Ez a hatóságok nem első intézkedése, hogy szabályozza a kis online kiskereskedők tevékenységét. Először korlátozták a személyes kártyaszámlára átvihető tranzakciók összegét, pénzügyi és az adóellenőrzéssel fenyegetőzve. Azt követően elterjedt a hír, hogy automatikusan regisztrálják az a személyt, akit online kereskedéssel gyanúsítanak. Ami pedig az online eladók nyilvántartását illeti, nyilvánvaló, hogy itt nem annyira az ügyfelek védelméről van szó, mint az adók beszedéséről és a költségvetés feltöltéséről.

Ennek eredményeképpen nő a bürokrácia, és a kis online eladók, akik még nem fizettek be adót, az adóterheket az áru kiskereskedelmi árába fogják belekalkulálni. Tehát ismét az áremelkedésre kell számítanunk, ez esetben az interneten.

Okszana CSOPAK