A kínai extra kereslet hatására az ársapka fölé drágulhat az orosz olaj

Drágul a tengeri szállítású orosz ural típusú nyersolaj az olcsó beszerzési forrásokra ráharapó kínai finomítók által gerjesztett extra kereslet hatására. A hordónkénti hatvandolláros árplafonról szóló nyugati szankciók bevezetése óta most kerül a legtöbbe az ural határidős szállítása. A június végére, július elejére a kínai kikötőkbe érkező szállítmányok esetén az ural és a referenciaként szolgáló északi-tengeri brent alaptípus között az árkülönbség a Reuters becslései szerint hordónként 7,5-8 dollárra szűkül.

Áprilisban a szakértők csak 10 dollár körüli különbséget becsültek ugyanerre az időszakra. Az ural ellenértéke az invázió kezdetén padlót fogott, onnan feltápászkodott a szankciókra fittyet hányó Kína és India megnövekedett importjának köszönhetően, de még mindig a 2021-es szinten alatt kötnek rá szerződéseket.

Az ural a savanyú, azaz magas kéntartalmú olajfajták közé tartozik, és ezek iránt a kereslet az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt elrendelt szankciók után is stabil maradt, ám a kínálat az oroszok exportlehetőségeinek beszűkülése miatt jelentősen csökkent. Olyannyira, hogy globális hiány alakult ki a savanyú olajból, és az ezt felhasználó európai finomítóknak is alternatív beszerzési forrásokat kellett keresniük az orosz olajimportra – néhány kivétellel – bevezetett teljes embargó miatt. Mint ismert, a világ leggazdagabb országait tömörítő, és jelenleg épp Hirosimában tanácskozó G7-ek csoportja december 5. óta árkorlátot alkalmaz az orosz nyersolajszállításokra, az uniós államok pedig embargót rendeltek el az orosz kőolaj tengeri behozatalára is. A savanyú olaj másik fő európai beszerzési forrása az iraki Kurdisztán régió volt, de onnan sem jön az olaj egy elmérgesedett jogi vita következtében.

A kínai zéró-Covid-politika decemberi feladása után újraindított gazdaság olajigénye egyre nőtt, a finomítók árrése viszont zsugorodni kezdett, ezért az olcsón beszerezhető orosz olaj révén próbálták mérsékelni a költségeiket. Amíg február közepén egy tonna nyersolaj feldolgozásával átlagosan 982 jüan (140 dollár) hasznot tudtak zsebre tenni az állami tulajdonban lévő kínai finomítók, addig május közepén ez 430 jüanra (61 dollár) zsugorodott.

A Votexa hajózási adatszolgáltató társaság számai szerint amíg februárban az ural részaránya 8 százalékos volt Kína teljes orosz olajimportján belül, addig ez az arány márciusra 27,5, áprilisra pedig 37,4 százalékra jött föl.

A kínai finomítók másik kedvelt orosz olajtípusával a könnyebb, de drágább ESPO-keverékkel az Egyesült Államok Külföldi Eszközök Ellenőrzési Hivatala (OFAC) adatai szerint immár a 60 dolláros határvonalon, vagy a fölött is kereskednek már, bár emiatt retorziókról még nem érkezett hivatalos jelentés. Júliusi szállításra a kínai kikötőkbe „rendelt” ESPO a brenthez képest hordónként csupán hat dollárral olcsóbb a Reutersnek név nélkül nyilatkozó kereskedők szerint.

(vg.hu)