Több milliárd euró gazdasági segítséget nyújtanak a fejlett országok

Több milliárd euró nem katonai jellegű pénzügyi segítségre vállaltak kötelezettséget Ukrajna számára a világ legnagyobb ipari országai a szerdán kezdődött kétnapos londoni újjáépítési konferencián.

Sunak brit miniszterelnök a nagyszabású rendezvényen – amelyen jelen mások mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter – bejelentette, hogy Nagy-Britannia állami garanciát vállal 3 milliárd dollárnyi világbanki hitelre. A három évre szóló program célja a létfontosságú ukrajnai közszolgáltatási intézmények, köztük az iskolák és a kórházak működésének finanszírozása.

Sunak elmondta: Ukrajnában már most markánsan látszanak annak a „hihetetlen leleményességnek” az eredményei, amelyet a helyiek a háborús körülményekkel is dacolva tanúsítanak.

A brit kormányfő példaként említette, hogy Oroszország a télen megpróbálta megsemmisíteni Ukrajna energiahálózatát, és februárra az ukrán energiatermelő kapacitás 40 százaléka működésképtelen volt. Mára azonban sikerült ismét beindítani a hálózatot, sőt Ukrajna már áramot is képes exportálni Európába.

Rishi Sunak szerint ugyanakkor a kihívás valós mértékét mutatja, hogy az ukrán hazai össztermék (GDP) 29 százalékkal zuhant tavaly.

A brit miniszterelnök szerint Oroszországnak meg kell térítenie az általa okozott károkat, és London szövetségeseivel együtt már tanulmányozza, hogy ehhez miként lehet törvényes úton orosz vagyoneszközöket felhasználni.

Sunak felidézte, hogy a brit kormány által e héten beterjesztett törvénytervezet alapján Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.

A tervezett jogszabály, amelyet a londoni külügyminisztérium ismertetett, lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák erre a célra befagyasztott vagyonukat, jóllehet nem számíthatnak az ellenük hozott brit szankciók enyhítésére akkor sem, ha ezt megteszik.

Rishi Sunak a londoni konferencia szerdai nyitónapján bejelentette: 38 országból négyszáznál több óriáscég vállalt kötelezettséget arra, hogy bekapcsolódik az ukrajnai helyreállítás finanszírozásába.

Sunak elmondta, hogy e vállalatok összesített piaci tőkeértéke 4900 milliárd dollár, együttes éves forgalmuk meghaladja az 1600 milliárd dollárt.

A Downing Street a konferencia kezdete előtt közölte: a jelentkezők között olyan vállalatóriások vannak, mint a Virgin cégbirodalom, a Sanofi gyógyszeripari konglomerátum, a Philips technológiai cég, a Hyundai Engineering ipari csoport és Citi globális pénzügyi szolgáltató.

Annalena Baerbock német külügyminiszter a londoni konferencia szerdai munkanapján elmondta: Németország a háború kezdete óta 16,8 milliárd euró segélyt nyújtott Ukrajnának – beleértve a katonai segítséget –, és az idén további 381 millió euró értékű humanitárius támogatást ad Kijevnek.

A német külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna egyszer az Európai Unió tagja lesz.

Annalena Baerbock úgy fogalmazott: Németország azon is dolgozik partnereivel, hogy kiterjedtebb politikai és gyakorlati együttműködés alakulhasson ki Ukrajna és a NATO között.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter 1,3 milliárd dollár értékű új segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára. Közölte: a finanszírozási összegből több mint 500 millió dollárt lehet az ukrajnai energiahálózat javítására fordítani.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2027-ig szóló, 50 milliárd euró értékű támogatási programot ismertetett.

A brit kormány saját forrásból – a 3 milliárd fontos világbanki hitelcsomagra vállalt garancián felül – 240 millió font kétoldalú pénzügyi támogatást folyósít Ukrajnának életmentő célú programokra, köztük aknamezők felszámolására, katasztrófaelhárító felszerelések szállítására, reformprogramokra és energiaipari beruházásokra.

A londoni konferencia résztvevőihez Kijevből, videokapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is szólt, és azt kérte, hogy a nemzetközi közösség jusson el „az elképzelésektől a megállapodásokig, a megállapodásoktól pedig a tényleges programokig”.

Zelenszkij alig burkolt utalást tett arra, hogy hazája NATO-csatlakozását szeretné. Úgy fogalmazott: a NATO csak akkor tölthet be morális vezető szerepet a béke védelmében, ha Ukrajna is a szövetség tagja.

Az ukrán államfő hozzátette: Ukrajna már úton van a teljes jogú EU-tagság felé, és jelenleg az atlanti szövetség „közös szabadságzónáját védelmezi”.

„Most már csak arra várunk, hogy a szövetség vezetői tanúsítsanak bátorságot és politikailag is ismerjék el ezt a realitást” – fogalmazott a londoni konferencián közvetített beszédében az ukrán elnök.

Hozzátette: Oroszország vezetői nagyon félnek az ukrán demokráciától, és ennek oka az, hogy a demokrácia kövezi ki a jogállamisághoz vezető utat a korrupció felszámolásával.

(hirado.hu)