A korábbinál jóval kevesebb növényvédőszert és antibiotikumot lehet csak használni az EU-ban
Radikálisan csökkentené az Európai Bizottság a növényvédőszereket és a haszonállat-tenyésztésben és az akvakultúra során használt antibiotikumokat.
Az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben bemutatta a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, és a biodiverzitással, vagyis a biológiai sokszínűséggel kapcsolatos stratégiáit, amelynek a célja az unió élelmiszerrendszerének átalakítása.
A stratégia ambíciózus számokat tűz ki:
2030-ra 50 százalékkal csökkenteni kell a veszélyes és vegyi növényvédőszerek használatát
legalább 50 százalékkal csökkenteni kell a tápanyagvesztést, de közben biztosítani kell, hogy a talaj termékenysége ne csökkenjen, így minimum 20 százalékkal csökkenteni kell a műtrágya használatát is 2030-ig
szintén legalább 50 százalékkal csökkenteni kell a haszonállat-tenyésztésben és az akvakultúra (vagyis a tengeri és édesvízi növények és állatok kontrollált körülmények közötti tenyésztése) során, szintén 2030-ig
a mezőgazdasági földterületek legalább 25 százalékán biogazdálkodást kell folytatni.
Az Európai Parlament a peszticidek fenntartható használatáról szóló, tavalyi jelentése arra is kitért, hogy Európában a növényvédőszerek használata 1996 óta folyamatosan növekszik, és a mezőgazdaság fenntarthatóságával kapcsolatos számos vita, valamint annak ellenére, hogy alacsony dózisban kijuttatható növényvédő szerek jelentek meg a piacon, az elmúlt években az átlagos használatuk nem csökkent. 2015-ben az Európai Unióban összesen 400 ezer tonna növényvédő szert adtak el, amelynek legnagyobb részét a mezőgazdasági ágazatban használták fel.
2022-től pedig új állat-egészségügyi termékekre és gyógyszertartalmú takarmányokra vonatkozó uniós előírások lépnek majd életbe, hogy korlátozzák az antibiotikumok használatát, az antibiotikumok eladásait pedig évente ellenőrizni fogják.
A közös agrárpolitika és halászati politika új finanszírozási csatornákon keresztül fogja támogatni a termelőket a fenntartható gyakorlatokra való átállásban. A biodiverzitási stratégia konkrét célkitűzése Európa szárazföldi és tengeri területei legalább 30 százalékának védetté nyilvánítása, valamint a mezőgazdasági területek legalább 10 százalékának magas biodiverzitású tájelemmé való visszaállítása.
A bizottság szerint a koronavírus-járvány alatt bemutatott stratégiák az uniós gazdaságélénkítési terv központi elemei, amelyek kulcsfontosságúak a jövőbeli járványok megelőzéséhez és az azokkal szembeni ellenállóképesség.
Forrás: HVG
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás