2026-os költségvetés: rekord védelmi kiadások, gigantikus hiány és a „honnan szerezzünk pénzt” finom logikája

A Minisztertanács jóváhagyta a 2026-os állami költségvetés tervezetét rekord védelmi kiadásokkal és 2,4 billió hrivnya hiánnyal. Ez a negyedik katonai költségvetés egymás után – nagy bizonytalansággal a fedezeti forrásokat illetően.  A kormány az alapvető paramétereket a Gazdasági Minisztérium által készített makrogazdasági előrejelzésre, a bevételeket és kiadásokat pedig a Pénzügyminisztérium számításaira és egy értelmező dokumentumra építette. A kiadási politikáról és a feltöltés kockázatairól részletesen számolt be az Ekonomicsna Pravda.

Makrogazdasági alap és társadalmi normák

A költségvetést 45,7 hrivnya dollárárfolyammal számolták ki. Szünet után a kormány ismét indexálja a 2025-ös szociális normákat: a minimálbér 8000-ről 8647 hrivnyára (+8%), az általános létminimum 3209 hrivnyáig (+9,9%), a munkaképes korúak esetében 3328 hrivnyáig (+9,9%), a munkaképtelenségüket elvesztők esetében 2595 hrivnyáig (+9,9%). Ez utóbbi mutató határozza meg a minimálnyugdíjat; a maximum 2026-ban 25,95 ezer hrivnya lesz.

Bevétel a „kis fogaskerekekből” és egy nagy lyuk

Az állami költségvetés bevételeit 2,89 billió hrivnyában határozták meg – 408 milliárd hrivnyával többel, mint 2025-ben. A kormány a növekedés egy részét a pontszerű változtatásokkal szeretné elérni: az „OLX-adó” (várhatóan 14 milliárd hrivnya), az édes italok jövedéki adója (8,5 milliárd hrivnya), az adóbeszedés fokozása (további 26 milliárd hrivnya) és a vámhatóságok munkájának javítása (plusz 60 milliárd hrivnya). Ennek ellenére a kiadások elérték a 4,751 billió hrivnyát, a hiány pedig 2,429 billió hrivnya (a GDP 18,4%-a). A tervek szerint ezt hitelekből, elsősorban partnerektől származó hitelekből fedezik, de a szükségletek jelentős részét még nem fedezték megállapodásokkal. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter nyíltan elismerte, hogy 2026-ra körülbelül 16 milliárd euró (körülbelül 19 milliárd dollár) hiányzik a külső finanszírozásból – idézi a közleményt az Ekonomicsna Pravda. A kiadvány adatai szerint már 2025-ben is egy lyuk keletkezett: év végéig mintegy 300 milliárd hrivnyát kell előteremteni további katonai kiadásokra.

A háború ára: a védelmi kiadások szerkezete

A védelem abszolút prioritás élvez: 2,805 billió hrivnya, ami a GDP 27,2%-a. Oroszlánrészét a Védelmi Minisztérium kapja – 1,923 billió hrivnya (valamivel több, mint a 2025-ös terv). Ebből 1,143 billió hrivnya a hadseregnek nyújtott készpénztámogatásra és egyéb kifizetésekre fordítódik; 678,12 milliárd hrivnya felszerelések és lőszerek beszerzésére és javítására szolgál (ez valamivel kevesebb, mint a 2025-ös költségvetésben). Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeket a pontokat felül kell vizsgálni: júliusban a parlament már 400 milliárd hrivnyát különített el a védelemre a fegyverkezésre és a kifizetésekre szánt források kimerülése miatt – ezt hangsúlyozza az Ekonomicsna pravda.

A Belügyminisztérium, mint a második legnagyobb védelmi kiadásokkal rendelkező hatóság (Nemzeti Gárda, Állami Határőrségi Szolgálat, Nemzeti Rendőrség), 522 milliárd hrivnyát kap. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a Hírszerző Szolgálat kiadásai 29,7 milliárd, illetve 43,3 milliárd hrivnyát tesznek ki. Összesen a biztonsági és védelmi szektor az alábbi összegekkel rendelkezik majd: 1,266 billió hrivnya pénzügyi támogatásra, 722,6 milliárd hrivnya felszerelésre és lőszerre, 72,22 milliárd hrivnya üzemanyagra, 55,24 milliárd hrivnya élelmiszerre, 14,78 milliárd hrivnya „kommunális szolgáltatásokra” és 2,22 milliárd hrivnya gyógyszerekre. Ezenkívül egy „védelmi tartalékot” is létrehoznak – 200 milliárd hrivnyát operatív újraelosztásra a front igényeinek kielégítésére. Ez a Pénzügyminisztérium új programja; logikáját a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának vezetője, Rokszolana Pidlasz ismertette: 140 milliárd hrivnya az általános alapból, további 60 milliárd hrivnya a vámszolgálat túlteljesítéséből.

Civil kiadások: oktatás, egészségügy, szociális támogatás

A kormány 257,37 milliárd hrivnyát (+30%) tervez oktatásra és tudományra: 103 milliárd hrivnya — a tanárok fizetése, 53,84 milliárd hrivnya — „munka presztízse”, 14,34 milliárd hrivnya — iskolai étkeztetés, 5 milliárd hrivnya — intézmények óvóhelyei, 2 milliárd hrivnya — autóbuszok. Az ösztöndíjak 6,61 milliárd hrivnyára (+1,26 milliárd) emelkednek. Egészségügy — 254,8 milliárd hrivnya (+14,5%); egészségügyi garanciaprogram — 191,57 milliárd hrivnya; központosított gyógyszerbeszerzés (HIV/AIDS, tuberkulózis, rák, szív- és érrendszeri betegségek) — 15,13 milliárd hrivnya; „szűrések” a kockázati csoportok számára — 10 milliárd hrivnya.

Szociális támogatás – 465,37 milliárd (+10,6%). A nehéz helyzetben lévők megsegítésére irányuló program (102,7 milliárd; +27%) magában foglalja a fogyatékkal élőknek nyújtott kifizetéseket, lakhatási támogatást (2–3 ezer hrivnya), az első jelzáloghitel-törlesztőrészlet 70%-ának és az első évi törlesztőrészlet 70%-ának kompenzációját, a villanyszámlák támogatását (100 kWh/fő, de legfeljebb 300 kWh/család), bérleti díj támogatást, valamint a belső menekültek lakhatási költségeinek kompenzációját. A gyermekek szociális védelme csaknem megduplázódott – 52,74 milliárdra: a terhességgel és szüléssel kapcsolatos kifizetések emelkednek, az egyszeri születési támogatás – 50 ezer hrivnyára nő. A Nyugdíjalapba történő átutalás nagyjából a tavalyi szinten marad; 50 millió hrivnya jut a nyugdíjrendszer finanszírozott szintjének intézményi előkészítésére. A katonai nyugdíjak egy részét 2026-ban a Nyugdíjalapba utalják át (a „maximális” speciális nyugdíjak csökkenő együtthatóival). A kormány külön korlátozza a „csernobili” pótlékokat: 2026-tól azok a nyugdíjasok, akik 1993. január 1. után nem éltek az övezetekben, nem kapják meg azokat; a pótlék összege 2595 hrivnya. Az Ekonomicsna Pravda korábban részletesen írt a rendszerrel való visszaélésekről.

A gazdaság és az újjáépítés támogatása

18 milliárd hrivnyát tartanak fenn az „5-7-9%” programban a kamatok kompenzációjára, 9,52 milliárd hrivnyát a mezőgazdasági termelők támogatására, 2,46 milliárd hrivnyát a gazdálkodóknak, 1,37 milliárd hrivnyát a vállalkozások támogatására és 1 milliárd hrivnyát humanitárius aknamentesítésre. A „Nemzeti Visszatérítést”, az ipari parkokat és a beruházási projekteket továbbra is a Biztosítási Alap munkanélküli egyenlegéből finanszírozzák 2026. január 1-jétől. 1,92 milliárd hrivnyát az USA-val kötött ásványlelőhely-megállapodás végrehajtására különítettek el (a költségek részletes felbontása egyelőre nincs). „eVidnovlennya” – 1,23 milliárd hrivnya (+23%), a lerombolt házakért járó kártérítés – 3 milliárd hrivnya. Utak – 12,85 milliárd hrivnya (majdnem ugyanaz, mint 2025-ben), de az Ukravtodor adósságainak kifizetése 15 milliárd hrivnyára csökkennek (24,35 milliárd hrivnyáról). Állami közberuházások: energetika – 34,7 milliárd, közlekedés – 23,32 milliárd, oktatás – 15 milliárd, orvostudomány – 18,55 milliárd; a projektek listája – a Pénzügyminisztérium honlapján.

Külön tételként szerepel 4 milliárd hrivnya a „stratégiai kommunikáció, információbiztonság, európai integráció, nemzeti identitás és hazafias tartalom” programra (egy hasonló programra 2025-ben 405 millió hrivnya állt rendelkezésre). Az állami igényeket kielégítő idegen nyelvi és információs programokra 1,5 milliárd hrivnya jut (2025-ös szinten). Az állami szervekre fordított kiadások is növekedni fognak: a parlamenté 3,65 milliárd hrivnyára (+16,2%), a Minisztertanácsra 1,09 milliárd hrivnyára (+9,2%), a Legfőbb Ügyészségre 877 millió hrivnyára (+12,4%). A korrupcióellenes szervekre (Speciális Korrupcióellenes Ügyészség és NABU) 2,91 milliárd hrivnyára (+15,9%).

Az adósság árnyéka

A fő probléma – az adósság terhe. A költségvetés értelmező dokumentuma szerint az államadósság 2026-ban eléri a 10,472 billió hrivnyát, ami meghaladja a GDP 101%-át. A belföldi adósság 19,9%, a külső adósság 80,1%. Ez rendkívül érzékennyé teszi a pénzügyeket az árfolyamot és a partnerek politikai döntéseit illetően, vonta le a következtetést az Ekonomicsna Pravda.

 Okszana CSOPAK