Tovább nőtt a szegények és a szupergazdagok közötti távolság a válság alatt

3600 milliárd euróval nőtt a világ dollármilliárdosainak vagyona a járvány alatt – állítja a World Inequality Lab elemzése. Az anyag szerint, amelyet a Bloomberg szemlézett, amióta vezetik az adatokat, nem nőtt még ekkorát az egyenlőtlenség: nagyjából 2750 ember kezében van a világ összvagyonának 3,5 százaléka, míg 1995-ben a dollármilliárdosok még csak az összes pénz 1 százalékát birtokolták.

Ha nemcsak a leggazdagabb néhány embert nézzük, hanem kibővítjük a kört a társadalom felső 10 százalékára, az látszik, hogy a világ leggazdagabb tizedénél van a Föld összes vagyonának legalább 60 százaléka. Jelentős regionális eltérések látszanak természetesen, Európa ilyen szempontból már-már az egyenlőség bajnokának tűnhet, itt a vagyon 35,8 százaléka csak a felső 10 százaléké, míg Latin-Amerikában és a Közel-Keleten ez az arány 75 százalékos. Azért ezen belül is van egy elitréteg: a legvagyonosabb 1 százalék birtokolja az összvagyon 25 százalékát még Európában is, ráadásul mi vagyunk a világ egyetlen olyan régiója, ahol ez az arány 30 százalék alatti.

Nem csoda, hogy az elemzés egyik fő megállapítása az: a világ jelentős részén a középosztály eltűnik, kevés gazdag és sok szegény van inkább. A másik tanulságként azt vonták le, hogy a leszivárgási növekedéselmélet – amely szerint ha a gazdagoknak pénzt adnak, azon az egész nemzetgazdaság nyer, mert majd beruházásokra költenek – nem igaz. Ez abból a szempontból nem újdonság, hogy ezt az elméletet valójában még soha senki nem tudta igazolni. Elsőként egy humorista használta a fogalmat még 1932-ben, tőle vették át olyanok is, akik komolyan gondolták, de tudományos alapon csak az elmélet cáfolói álltak elő bizonyítékokkal.

(hvg.hu)