Mostantól hivatalosan sem átmeneti az infláció

Nemrég még az EKB és a Fed is megingathatatlannak tűnt a magas infláció kapcsán, mindkét nagy jegybank határozottan állította, hogy az infláció átmeneti lesz. Ennek azonban vége: a héten tartotta kamatdöntő ülését mindkét jegybank, és sem a közleményekben, sem a sajtótájékoztatókon nem szerepelt egy szóval sem az átmeneti jelző.

A Fednél már tudni lehetett, hogy megváltozott a kommunikáció, az EKB viszont még múlt héten is ragaszkodott az átmeneti inflációs narratívához. De nemcsak a kommunikáció változott: mindkét jegybank szigorított, és az előrejelzéseikben is olyan inflációs számok jelentek meg, amilyenre az őszi érvelések után nem számítottunk tőlük. Honnan jött ez a gyors fordulat? – ezt járjuk körbe a cikkben.

Miért állították, hogy átmeneti?

Már az év elején sejteni lehetett, hogy a tavalyi alacsony bázis és az újranyitás okozta reflációs hatás miatt az éves áremelkedés mértéke a jegybanki cél fölé nőhet. Amikor a gazdaság ilyen szélsőséges kilengéseket mutat, mint a koronavírus-válság során, akkor a válság előtti időkre szabott mérőszámok elégtelenek lehetnek: a jegybank inflációs célját általában stabilan alacsony szintre lövi be, nagyjából a gazdaság potenciális növekedési ütemének szintjére. A koronavírus-válságban viszont a gazdaság drasztikus mértékben bezuhant a potenciális kibocsátása alá, aminek dezinflációs hatása volt.

Magyarán ez annyit jelent, hogy az árak normális emelkedési trendje elakadt, és a trendszerű szemléletben 2020-ban gyakorlatilag kimaradt egy év – hiszen az emberek otthon ültek, és sokkal kevesebbet vásároltak, mint korábban. Ám amikor a kereslet normalizálódni kezd és a gazdaság megkezdi a felpattanást, és ahogy a kibocsátás fokozatosan éri el a válság előtti szintet, majd később a trendet (előbbi már több gazdaságban megtörtént, utóbbi még sehol sem), az árak is úgy nőnek vissza a korábbi trendhez, ami az előző, alacsony bázisú évhez viszonyítva százalékosan magas változást mutat.

(portfolio.hu)