Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból nagy költségvetési hiányt okoz

Ha az Európai Unió költségvetéséről beszélünk, akkor egyúttal az unió jövőjéről is beszélünk – mutattak rá az Európai Parlament (EP) képviselői szerdán a strasbourgi plenáris ülés hétéves uniós pénzügyi keretről szóló vitájában.

Nikolina Brnjac, a Tanács soros horvát elnökségének képviseletében felszólalva elmondta, hogy döntő fázisba jutott a tárgyalás, azonban a megállapodás előreláthatólag nem lesz egyszerű. Az Egyesült Királyság kilépése nagy költségvetési hiányt okozott, míg az uniónak új szakpolitikai prioritásokkal is foglalkoznia kell. A célok megvalósítása sürgető, így a vitát mihamarább le kell zárni – fogalmazott.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb prioritás a költségvetési tervezetben a klímasemlegesség megvalósítása 2050-re. Ezt a kitűzött célt nem csak a bolygó jövőjének érdekében kell megvalósítani, hanem a fenntartható fejlődés miatt is, amely új gazdasági lendületet ad az uniónak, és új munkahelyeket teremt – mondta. Hozzáfűzte továbbá, hogy az Európai Bizottság nem fog olyan keretköltségvetést támogatni, amely 25 százaléknál kevesebbet kíván a klímaváltozás elleni harcnak szentelni.

Von der Leyen kiemelte: „Nagyon sok tagállam védi a kohéziós és agrárforrásokat, ami alapjában véve nagyon helyes. Fontos, hogy a régi és az új prioritások egyensúlyban maradjanak, azonban látni akarom részükről ugyanezt az elkötelezettséget, amikor új célkitűzéseinkről van szó. „

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában rámutatott, hogy az előző, finn tanácsi elnökség „finoman szólva szub-optimális” munkájának eredményeként a költségvetéssel kapcsolatos megállapodás még messzebb van, mint a finneket megelőző soros elnökségek alatt. Szerinte a finn elnökség „logikájában és rendszerében igazságtalan és tisztességtelen ajánlatot fektetett le a tárgyalóasztalra”.

„Teljes mértékben igazságtalan az a javaslat, amely a szegényebb tagállamoktól szándékozik forrásokat elvonni a gazdagabb tagállamok irányába. Ez képtelenség” – emelte ki Deutsch Tamás.

Hozzátette azt is, hogy a legkisebb és a legnagyobb javasolt keretöltségvetési összeg közötti különbség 350 milliárd euró.

„Ez első hallásra nagy összegnek tűnik, azonban ez nem jelent többet havonta 9 euró hozzájárulásnál minden állampolgár részéről. 9 eurót mindannyiunknak megér Európa jövője” – hangsúlyozta Deutsch.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője azt mondta, hogy az uniós versenyképesség megőrzéséhez a kohéziós és az agrárforrásoknak nem szabad csökkeni. Kiemelte, hogy az unión belüli strukturális különbségek nem maradhatnak fenn, a béreknek és a szociális jogok közötti tagállami szakadéknak el kell tűnnie.

Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy pártjának nagyon fontos a költségvetése ellenőrzése. A német képviselő oligarchiaellenes törvény bevezetését sürgette, mivel „nem szabad hagyni, hogy az uniós pénzek egy kézben landoljanak”. Weber emellett az uniós források jogállamisághoz kötését is sürgette. Véleménye szerint a jogállamiság letéteményese ebben az értelemben a független média és igazságszolgáltatás tagállami megléte.

A nettó befizető tagállamokról szóló vitával kapcsolatban Weber igazságtalannak nevezte, hogy Hollandia, Németország és Ausztria többet ad be a közös kasszába, mint a többi tagállam.

Iratxe García Pérez, az európai szociáldemokraták képviselője szerint elengedhetetlen a megfelelő finanszírozás ahhoz, hogy az unióban támogatni tudják az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a digitális és ökológiai átalakulást, az utóbbi társadalmi hatásainak mérséklését, és folytatódjon a régiók, városok, gazdálkodók, fiatalok, kutatók, vállalkozók uniós támogatása is. Mindezen célok eléréséhez pedig friss forrásokra lesz szükség, mivel a források átcsoportosítása egyik vagy másik fontos szakpolitika sikerének rovására mehet.

Johannes Hahn, a költségvetési ügyekért is felelős uniós biztos a vitát záró felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a jövő heti uniós csúcstalálkozó kulcsfontosságú lesz a tagállamok közti konszenzus eléréséhez. Reményét fejezte ki, hogy a tagállami érdekek a tárgyalás alatt közelebb kerülnek egymáshoz, mivel a „megállapodás megszületése az EU összérdeke”.

„Hatékony költségvetésre van szükség, mert már csak 27 tagállamunk van. Az idő sürget, hogy megtaláljuk a minden tagállam számára jóváhagyható költségvetést. A jövő heti találkozó eredményessége a jóakaraton és a ráfordított energián múlik” – tette hozzá az Európai Bizottság felelőse.

A szerdai vita az uniós tagországok állam- és kormányfőinek február 20-i rendkívüli ülését előzte meg. A tagállami vezetők ezen az ülésen próbálnak közös álláspontot kialakítani a 2021–2027 közötti európai uniós költségvetésről. Az EP vitáján a jövő heti csúcstalálkozót elnöklő Charles Michel, az Európai Tanács elnöke – több képviselő kifejezett sajnálatára – nem volt jelen.

(MTI)