Mennyire valószínű, hogy az Oroszország elleni szankciók hatással lesznek a világgazdaságra?

Az elmúlt napokban nagyon sok sajtóorgánum számolt be az Oroszország elleni lehetséges amerikai szankciók következményeiről abban az esetben, ha az megpróbálja megvalósítani tervét, miszerint megtámadja Ukrajnát. Véleményük szerint ezek a szankciók erős inflációt, a tőzsde összeomlását és a pénzügyi pánik egyéb formáit okozhatják, amelyektől szenvedni fog a lakosság, a milliárdosok és a tisztviselők, a középosztályba tartozó családok.

De hatással lehetnek más nagy gazdaságokra is, például az európaiakra.  A New York Times közvélemény kutatása szerint az Egyesült Államok által ígért „gyors és kemény” intézkedések a globális pénzügyi rendszer stabilitását is veszélyeztethetik.

Elemzők szerint a szankciók, amelyek korlátozzák Oroszország olaj- és gázexportálási lehetőségeit, a legerőteljesebb fegyver lenne az orosz gazdasággal szemben, és talán a leghatékonyabb gazdasági eszköz az ukrajnai bevonulással szemben.

Noha Biden elnök kormánya nem tervezi, hogy megcélozza az ország hatalmas olaj- és gázexport-iparát, mivel az amúgy is inflációval küszködő amerikaiak benzinárának emelkedéséhez vezethet, és szakadáshoz vezethet az európai szövetségesekkel, akik szintén az oroszországi földgáztól függenek, és néhányuk, többek között Németország úgy véli, hogy Washington tartózkodjon az orosz energiaipar lerombolásától.

Oroszország pénzügyi szektorát sújtó szankciók bevezetése esetén azok a világgazdaságban is jelentős károkat okozhatnak.

2014-ben a Krím-félsziget Oroszország által való annektálását valamint a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatását követően bevezetett szankciók szerény hatással voltak az orosz gazdaságra. Azok nagyrészt az orosz elnökhöz közeli személyek, valamint az Ukrajna elleni hadműveletben részt vevő tisztviselők és intézmények ellen irányultak részben azért, hogy minimálisan befolyásolják az orosz lakosság életét. Ezzel kapcsolatban amerikai tisztségviselők megjegyezték, a szankciók hatása kategorikusan más lett volna, Washington „kalapáccsal” tervez lecsapni az orosz pénzügyi rendszerre.  

Jelenleg az Egyesült Államok az orosz bankokat veszi fel a szankciók listájára, a külföldi szervezetek világszerte felfüggesztik a kapcsolattartást ezekkel a bankokkal, ami hatással lesz az orosz vállalatokra.

Washington a pénzügyminisztérium szankciói potenciális célpontjaként több tucat orosz állami és magánbankot nevez meg. A legnagyobb veszteséget az orosz gazdaságban a legnagyobb állami bankok – a Takarékpénztár és a VTB, valamint az orosz befektetési alap elleni támadás okozza majd.

„Ha a Biden-adminisztráció végrehajtja azt a fenyegetését, miszerint szankciókat vet ki a nagy orosz bankokra, az majd az egész orosz gazdaságot érinteni fogja, – jegyezte meg Edward Fishman amerikai szakértő, aki magas pozíciót töltött be annak idején Obama adminisztrációjában. – És ez hatással lesz az orosz lakosság mindennapjaira”. 

Anders Oslund közgazdász, az Atlanti Tanács Oroszországgal szembeni szankcióiról szóló jelentés szerzője elmondása szerint az Egyesült Államok olyan szankciókat is bevezet, amelyek minimum 100 milliárd dollárral csökkentik az országnak nyújtandó külföldi hitelkeretet. Az átlagpolgár számára ez az élelmiszer és a ruházat árának emelkedését jelentheti, vagy ami még rosszabb, a nyugdíjak és a megtakarítási számlák súlyos leértékelődéséhez vezethetnek a rubel vagy az orosz piac összeomlása következtében.

Ez esetben tudni kell, hogy az orosz bankokkal szembeni szankciók kiszabásakor az amerikai tisztségviselők Donald Trump adminisztrációjának tapasztalatait valamint az iráni bankok elleni szankciókat veszik figyelembe. A szakértők elismerik, ilyen széles körű szankciókat még soha nem szabtak ki ilyen nagy pénzintézetekre és gazdaságra, mint az orosz. Ezért Biden adminisztrációja lehet, hogy óvatosabb megközelítést fog alkalmazni, és csak a kisebb állami bankokkal szemben szab ki szankciókat, illetve korlátozza azokat az Takarékbank és a VTB befektetési alegységeire.

Az Európai Központi Bank a maga részéről szintén figyelmeztette Oroszország hitelbankjait az USA szankciók lehetséges kockázataira, és tájékoztatást kért hitelképességükről.

Ami a szankciók kiszabása elleni érveket illeti, egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy válaszul a gazdasági csapásra Oroszország fokozni fogja a konfrontáció és konfliktus fokát a Nyugattal, ami valószínűleg nem csak Ukrajnára fog korlátozódni. Moszkva leállíthatja az európai gázellátást, vagy kiber-támadásokat indíthat az amerikai és európai infrastruktúra ellen.

Mindezek mellett felül az orosz gazdaság összeomlása elégedetlenséget válthat ki az átlagpolgárokban Volodimir Putyin tevékenysége kapcsán, de ellenkező reakciót is kiválthat – fokozza az amerikaellenességet és megerősíti az orosz elnök szavait, miszerint országa „üldöztetésnek van kitéve a Nyugat részéről”.

Korábban egyes orosz szervezetek elleni szankciók előre nem látható következményekkel jártak, ami arra kell, hogy kényszerítse az amerikai tisztviselőket, hogy kétszer is gondolják meg döntéseiket. 2018 áprilisában az USA Pénzügyminisztériuma egy Putyinhoz közel álló üzletembert, Oleh Deripaszkut és még hat oligarchát vett fel a szankciók listájára. Deripaszkué a Ruszal társaság, a világ második legnagyobb alumíniumgyártója, és ezek a szankciók az alumínium világpiaci árának igen meredek emelkedését okozták, aminek eredményeként a vállalataival szembeni szankciókat decemberben feloldották.

NEWSMAKER