Bacsó Róbert: Gazdaságilag már azzal romba döntötte Ukrajnát a Nyugat, hogy orosz agressziót vizionál

A nyugati sajtó az utóbbi hetekben folyamatosan az orosz invázió rémképét tárja elénk, mely impulzust nemcsak a nyugati diplomaták és családjaik kimenekítésén keresztül tapasztalhatjuk meg, hanem az ukrajnai gazdasági szektorban bekövetkezett változásokban is – írta Bacsó Róbert, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanszékvezetője, a közgazdaságtudományok nagydoktora, professzor a Mandineren.

Az utóbbi két hétben az esetleges orosz agresszióról szóló hírek komoly hatást gyakoroltak az ország több szegmensére, kiemelkedően hatott a valutaárfolyam alakulására. Az egyik legnagyobb tényező, mely az árfolyamra hatást gyakorol – a pszichológiai tényezők, melyek a gazdasági szereplők várakozásában domborul ki a leginkább. A katonai-politikai válság azonban nemcsak az államot vagy a vállalkozásokat érinti.

Kiüresíti a polgárok pénztárcáját, leértékeli hrivnya-megtakarításaikat, és csökkenti az infláció gyors visszarendeződésének a reményét.

Az ukrán hrivnya egy hét alatt több mint 8 százalékot vesztett értékében, melyhez hozzájárult a külföldiek kezén lévő ukrán államkötvények nagymértékű eladása és a portfólió beruházások kiáramlása az országból. Az államkötvény-tulajdonosok és befektetők döntése érthetőnek tűnik, egyszerű logika vezérelte őket: jobb ma megszerezni legalább a kötvényérték egy részét, mint később semmit. E logika mentén haladva döntöttek úgy a kötvénytulajdonosok, hogy a névérték alatti áron (76,5 százalékos diszkonttal) adtak el ukrán értékpapírokat, amire 2015 óta még nem volt példa.

Január második felében az ukrán pénzügyminisztériumnak gondjai voltak az új államkötvények piacra dobásával, mivel 11-13 százalékos kamatozás mellett rekordalacsony mennyiséget tudtak eladni, mivel nem volt érdeklődő a piacon.

2022-ben Ukrajna 420 milliárd hrivnya kölcsön felvételét tervezte, amelyből 151 milliárd hrivnyát a külföldi piacokról kívánt beszerezni. (Jelenleg egy ukrán hrivnya 11 forintot ér.) Ezek a kölcsönök elengedhetetlenek a költségvetési kiadások finanszírozásához. Ha nem javul az adósságpiaci helyzet, a kormánynak és a parlamentnek költségvetési átcsoportosítást kell megvalósítania, még egyes kiadások finanszírozását is be kell majd fagyasztania.

Az új hitelek oroszlánrészét a régi adósságok törlesztésére fordítják. A devizaadósságokat ismét hitelfelvétellel törleszti a kormány. Összességében, 2022-ben, Ukrajnának több mint 550 milliárd UAH-t kell fizetnie a hitelezőknek, ebből 126 milliárd hrivnya külföldi adósságtörlesztés. A kifizetések csúcsa februárra esik, ami 66,3 milliárd UAH.

A külső adósság új hitelfelvétellel történő refinanszírozásának képessége nélkül az adósság visszafizetése komoly kihívást jelenthet az árfolyam-stabilitás és így a kormányzat számára.

Jelenleg Ukrajna külső hitelfelvételének egyetlen forrása a hivatalos partnerektől származik: az IMF-től, az EU-tól és a Világbanktól felvett kölcsönök. Viszont e hitelforrásoknak vannak előfeltételei, melyeknek az ukrán hatóságok nem mindig sietnek eleget tenni. Így a parlament Pénzügyi Bizottságának elnöke szerint Ukrajna egy évet is kibír IMF-pénz nélkül, ami valljuk meg, elég vakmerő állításnak bizonyul.

Az esetleges orosz invázió hallatára a befektetők leállították az ukrajnai üzlettel kapcsolatos projekteket, a vállalkozásoknak sokkal nehezebb pénzforrásokhoz jutni a külső piacokon.

Az értéktőzsdén is komoly visszaesést észlelnek az ukrán nagyvállalatok értékpapírjai iránt.

Egyes cégek leállítják a nagy beruházási projekteket, és stabilabb időkre várnak. A külföldi tőkével működő nagyvállalatok a különösen nagy projekteket egyelőre elhalasztják, óvakodnak a tőkebefektetésektől az országba.

A negatív hangulat a lakosság hosszú távú befektetéseit is befolyásolja.

A hrivnya gyengülése leértékeli az állampolgárok nemzeti valutában kifejezett jövedelmét és megtakarításait, és hatással van az inflációra is.

A 2021-es adatok szerint Ukrajnában 10 százalékkal nőttek az árak, de a valóságban a fogyasztói árak növekedése többszörös volt.

A hrivnya gyengülése minden bizonnyal az ukránok pénztárcáját fogja érinteni. Az Ukrán Nemzeti Bank az inflációt 2022-re 5 százalékra tervezte még a költségvetés szerkesztésekor, de január elején már 7,7 százalékosra rontotta az előrejelzést.

Az emelkedő árak leküzdésére az Ukrán Nemzeti Bank meredeken megemelte az alapkamatot – január 20-án egy ütemben 1 százalékkal – 10 százalékra emelte azt.

Ezt követi majd a lakossági betétek és hitelek kamatainak a növekedése is. A lakásvásárlásra vagy javításra felvett hitelek kamata nő, ami tovább fogja hűteni az ingatlanpiacot és a fogyasztói kiadásokat, és ezzel együtt a gazdasági növekedés ütemét is csökkenti. Pedig 2021-ben az ingatlanpiac még jelentős növekedést mutatott. A 2022-re vonatkozóan az Ukrán Nemzeti Bank 3,4 százalékos GDP-növekedést vár el (2021-ben még 3,8 százalékos növekedéssel számoltak). A gazdasági növekedésre a katonai fenyegetés mellett a magas energiaárak és a világban tapasztalható nyersanyaghiány is hatással lesz.

Gazdasági értelemben Ukrajna veszíteni fog, még akkor is, ha Oroszország nem növeli a katonai terjeszkedést.

Az oroszok jól ismerik Ukrajna gyengeségeit, és ott fognak próbálni keresztbe tenni, ahol közvetlen függőség van. Rengeteg példa van rá: a szén- és olajtermék-ellátás leállításától az ukrajnai gázvezetéken keresztül történő gáztranzit jelentős csökkentéséig. Ahogy az egyik kormánytisztviselő találóan fogalmazott nemrég, az oroszok még mindig „több ezer apró vágást” ejtenek Ukrajna testén.

Mindegyik jelentéktelen, de ha úgy döntenek, hogy minden irányba lecsapnak, a következmények katasztrofálisak is lehetnek.

(mandiner.hu)