Megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást a Moody's és a Fitch

Megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást csütörtökön két nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings.

A Moody’s az eddigi „Baa3”-ról „B3”-ra rontotta a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát, és az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja.

A Moody’s módszertanában a „Baa3” minősítés a befektetési ajánlású kategória alsó határa, az Oroszországnak most megadott „B3” osztályzat már mélyen a spekulatív sávban van.

Nem sokkal a Moody’s csütörtöki bejelentése után a Fitch Ratings is a befektetési ajánlású szint alá, az eddigi „BBB”-ről – a Moody’s-hoz hasonlóan szintén egyszerre hat fokozattal – „B”-re minősítette vissza az orosz államadós-osztályzatot, és az új besorolást is negatív minősítési figyelőlistára helyezte.

A múlt héten a harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztályzatot, „BBB mínusz/A-3”-ról egy fokozattal „BB plusz/B”-re – ugyancsak befektetésre már nem ajánlott szintre – rontva az orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek besorolását.

A Moody’s és a Fitch által csaknem egyszerre bejelentett két csütörtöki leminősítés azt is jelenti, hogy Oroszország a nemzetközi intézményi befektetők körében már nem számít befektetésre ajánlott szuverén adósnak. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis legalább két hitelminősítőnek befektetési ajánlású besorolást kell érvényben tartania az adott szuverén vagy kereskedelmi adósokra ahhoz, hogy a befektetési társaságok a szóban forgó ország vagy vállalat adósságeszközeit befektetésre ajánlottnak tekintsék.

A Moody’s a csütörtök hajnalban Londonban bejelentett leminősítés indoklásában kiemelte: az ukrajnai háború miatt érvényesített súlyos és összehangolt nyugati szankciók növelték annak a kockázatát, hogy fennakadások keletkeznek az orosz államadósság-kötelezettségek törlesztésében, és a szankciókat bevezető nyugati országok közötti koordináció magas szintje is súlyos lefelé ható kockázatokkal terheli Oroszország szuverén adósprofilját.

A Moody’s közölte: véleménye szerint most már jelentős a valószínűsége annak, hogy a szankciók kikezdik Oroszország képességét és hajlandóságát szuverén adósságkötelezettségeinek törlesztésére.

A súlyos és összehangolt nyugati szankciók mindemellett jelentős bizalmi sokkot is okoztak, és ez valószínűleg tartós felfordulást okoz a reálgazdaságban és a pénzügyi szektorban egyaránt.

A rubel esetleges tartós leértékelődésének is súlyos gazdasági következményei lehetnek, mivel emelheti az inflációt, markánsan lassíthatja a gazdasági aktivitást és ronthatja az életszínvonalat – áll a Moody’s elemzésében.

A hitelminősítő szerint emellett ha olyan mértékű betétkivonás kezdődik, amely szűkíti a bankrendszer likviditását, az növelheti a pénzügyi szektor stabilitását terhelő kockázatokat és szükségessé teheti a bankrendszer kormányzati megsegítését.

Még tovább fokozhatja a makrogazdasági instabilitás kockázatát az, hogy az új szankciók miatt hozzáférhetetlenné vált az orosz pénzügyi tartalékok nagyon jelentős hányada.

A Moody’s idézi az orosz jegybank adatait, amelyek szerint az arany nélkül számolt orosz devizakészleteknek legalább a 60 százaléka olyan országokban van, amelyek szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben.

Jóllehet Oroszország a tartalékok hozzávetőleg 20 százalékát aranyban tartja, a Moody’s várakozása szerint azonban nehézségekbe ütközne ennek az aranykészletnek az átváltása is devizára.

Az orosz nyersolaj- és földgázexportból eredő devizabevételek enyhíthetik a súlyos szankciók hatásait, de ez sem zárja ki a tartós gazdasági felfordulás és a sokkokkal szembeni növekvő gazdasági érzékenység igen magas valószínűségét – áll a Moody’s csütörtöki elemzésében.

A cég szerint ráadásul a szankciók esetleges még további szigorítása már ezt a fontos devizaforrást is érintheti.

A Fitch Ratings is azzal a véleményével indokolta Oroszország leminősítését, hogy a nemzetközi szankciók súlyossága növelte a makroszintű pénzügyi stabilitást terhelő kockázatokat, hatalmas sokkhatásnak tette ki Oroszország adósminőségi alapmutatóit, és kikezdheti Oroszország hajlandóságát arra, hogy eleget tegyen államadósság-szolgálati kötelezettségeinek.

A Fitch emellett szintén kiemelte, hogy a szankciók maradéktalan betartása hozzáférhetetlenné tenné Oroszország nemzetközi tartalékainak jelentős részét.

A cég adatai szerint Oroszország devizakészleteinek 32 százaléka euróban, 16 százaléka dollárban fekszik, és e készleteknek több mint a fele olyan országokban van, amelyek részesei a szankcióknak.

Az orosz export 55 százalékát dollárban, 29 százalékát euróban számolják el, a szankciók viszont korlátozzák a kereskedelmi fizetések klíringjét is. Ráadásul a kereskedelmi partnerek várhatóan más forrást keresnek majd az eddig Oroszországból importált termékek beszerzéséhez, különösen az energiaszektorban, amelynek exportbevétele tavaly 241 milliárd dollár volt. Ez a teljes orosz exportjövedelem 44 százalékát tette ki – áll a Fitch Ratings csütörtöki londoni elemzésében.

(MTI)