Több EU-tagállam azt követeli, hogy a zárolt orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére használják fel

Észtország, Litvánia, Lettország és Szlovákia azt követeli, hogy a nyugati szankciók miatt zárolt orosz vagyont kobozzák el és fordítsák Ukrajna újjáépítésére – derült ki a négy uniós tagállam hétfőn közzétett közös leveléből.

A dokumentum felidézi, hogy május 3-i ukrán becslések mintegy 600 milliárd dollárra tették a háborús pusztítás mértékét.

Ugyanakkor az orosz hadművelet még folyamatban van és az összeg még jelentősen emelkedhetett.

„Ukrajna újjáépítési költségeinek jelentős részét, ideértve az orosz katonai agresszió áldozatainak kárpótlását, Oroszországnak kell fedeznie” – áll a levélben, amelyet az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán készülnek előterjeszteni.

A négy uniós tagállam egyben újabb szankciókat sürgetett Moszkvával szemben.

„Végső esetben, ha Oroszország nem hagy fel Ukrajnával szembeni katonai agressziójával, egyáltalán nem maradhatnak gazdasági kapcsolatok az EU és Oroszország között, ezzel biztosítva, hogy pénzügyi forrásaink, termékeink és szolgáltatásaink egyáltalán ne járuljanak hozzá az orosz hadigépezet működéséhez” – olvasható a levélben.

A három balti ország és Szlovákia ezen felül megjegyzi, hogy az EU-ban és hasonlóan gondolkodó országokban már befagyasztották orosz magánszemélyek és vállalatok vagyonát, valamint az orosz központi bank mintegy 300 milliárd dollárnyi valutatartalékát.

„Meg kell találnunk a jogszerű módját annak, hogy maximálisan felhasználhassuk ezeket a forrásokat részben Ukrajna orosz agresszió elleni erőfeszítései költségeinek fedezésére, illetve az ország háborút követő újjáépítésére” – közölték.

„Olyan esetekben, ahol jogilag nem lehetséges a vagyon elkobzása, nyomásgyakorlási eszközként kell felhasználni arra, hogy az érintett vagyon zárolását csak akkor oldják fel, ha Oroszország más módon kárpótolta Ukrajnát az okozott károkért” – tették hozzá.

Az EU eddig mintegy 30 milliárd euró orosz és fehérorosz vagyont fagyasztott be.

Az Európai Bizottság szerdán közölte, hogy megvizsgálja a a zárolt orosz vagyon felhasználásának lehetőségét Ukrajna céljaira, de ezzel összefüggésben nem említette az orosz központi bank tulajdonát.

„A vagyontárgyak befagyasztása más mint az elkobzás” – jelentette ki Christian Wigand bizottsági szóvivő. „A legtöbb tagállamban ez nem lehetséges, a vagyonelkobzáshoz bűntetőjogi felelősség megállapítására van szükség. Mindemellett jogilag a magánszemélyek és a központi bank vagyona eltérő elbírálás alá esik” – tette hozzá.

A nap folyamán egyébként Litvánia bejelentette, hogy június elsejei hatállyal visszahívja moszkvai nagykövetét. A vilniusi vezetés április 4-én utasította ki az orosz nagykövetet mondván, hogy alacsonyabb szintre akarja helyezni a két ország diplomáciai kapcsolatait.

(MTI/Portfolio.hu)