Törökország tárgyal Oroszországgal a gabonaszállítási megállapodás miatt

Törökország tárgyalásokat folytat Oroszországgal, miután Moszkva visszalépett az ukrán terményszállítmányok engedélyezéséről szóló júliusi megállapodástól, amelyet kulcsfontosságúnak tartanak a globális élelmiszerválság enyhítése szempontjából – írja a Bloomberg.
Egy török tisztviselő szerint még mindig van ok az optimizmusra, hogy a tárgyalásokon előrelépés érhető el. Oroszország szombaton közölte, hogy felfüggeszti a megállapodást, miután csapás érte haditengerészeti flottáját, vasárnap pedig bizonyítékok nélkül azt állította, hogy a dróntámadásokat a gabonaexportprogram központjának számító Odessza régióból indították.

Magas rangú orosz tisztviselők hetek óta kritizálják az exportmegállapodást a november 19-i megújítási határidő előtt, Ukrajna pedig azzal vádolta Oroszországot, hogy késlelteti a biztonságos folyosón való áthaladást.

Ha a folyosó továbbra is zárva marad, az ismét sokkot okozhat a globális terménypiacokon, súlyosbítva az éhezést és növelve az élelmiszer-inflációt.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb búza-, kukorica- és növényi olaj szállítója, és exportjának nagy részét tengeri úton szállítja. Már Oroszország legutóbbi lépése előtt is számos élelmiszer-importőr országnak nehézséget okozott a vásárlások kifizetése a dollár árfolyamának emelkedése és a feszített költségvetés miatt.

A gabonafolyosó a három hónappal ezelőtti megnyitása óta kulcsfontosságú hatással volt a világ ellátására – Ukrajna több mint 9 millió tonna árut szállított, a kukorica és a búza ára pedig visszaszorult az év eleji csúcsokról. Az exportőrök és a tisztviselők azonban hetek óta figyelmeztetnek az ellenőrzésre váró hajók egyre növekvő hátralékára.

Oroszország minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy Ukrajna drónokat indított a Szevasztopoltól több mint 300 kilométerre fekvő Odessza kikötőváros partjairól, és hogy az egyik drónt egy civil gabonahajóról indíthatták.

Az ENSZ fekete-tengeri gabonakezdeményezéssel foglalkozó koordinációs központja szombaton késő este közölte, hogy „megvitatja a következő lépéseket”, miután Oroszország kilépett a paktumból. 

A gabonafolyosó-megállapodás a kezdetektől fogva akadályokkal és szkepticizmussal szembesült, mivel a biztosítók és a hajótulajdonosok mérlegelték, hogy milyen kockázatot jelent a Fekete-tengeren keresztül történő szállítmányok küldése a háború dúlása idején. A kockázatokra élesen emlékeztetett a megállapodás aláírása után egy nappal az odesszai kikötő elleni orosz támadás.

Az ukrán silók már a folyosó megnyitásakor tele voltak a tavalyi terméssel, és a gazdák most új termést aratnak, miközben búzát és árpát ültetnek, amelyet jövőre gyűjtenek be. És mivel több száz gabonás teherautó sorakozik az odesszai kikötők felé vezető úton, és a helyzet egyre feszítettebbé vált, ahogy közeledett a megállapodás megújításának novemberi határideje.

Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is panaszkodott a megállapodásra, mondván, hogy nem érkezik elég szállítmány a szegény ország.

Oroszország azt is állította, hogy saját gabonája és mezőgazdasági termékei nem kaptak ugyanolyan hozzáférést a globális piacokhoz, bár az amerikai mezőgazdasági minisztérium becslése szerint ebben a szezonban még mindig a világ legnagyobb búzaexportőre lesz.

Azokat az állításokat azonban, hogy a fejlődő országok nem részesülnek a biztonságos folyosóról szóló megállapodásból, nem támasztják alá az adatok, amelyek azt mutatják, hogy a szállítmányok jelentős része ezekbe az országokba került.

Bár az alku meghosszabbításáról már folytak megbeszélések, a háború közelmúltbeli eszkalálódása miatt aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a folyosó a határidő lejárta után is nyitva marad-e majd.

Amir Abdulla, a fekete-tengeri gabonamegállapodás ENSZ-koordinátora e hónap elején azt mondta, hogy Oroszország számára az egyik kulcsfontosságú tárgyalási pont az volt, hogy a megállapodás részeként újra meg akarja nyitni azt a csővezetéket, amely ammóniát szállít az ukrajnai Odessza kikötőjébe.

Forrás