Jelentős mértékben lelassult az infláció Ukrajnában – NBU

Az áremelkedések tényleges üteme áprilisban (17,9%) valamivel elmaradt az NBU előrejelzésében szereplő szinttől a vártnál nagyobb élelmiszer- és üzemanyag-kínálat miatt – közölte pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) inflációs jelentésére hivatkozva.

Mint elemzésében az NBU megállapította: „Az inflációt a készpénzes devizapiacon a hrivnya erősödése és az inflációs várakozások javulása féken tartotta. Az infláció lassulását nagyban magyarázza a tavalyi összehasonlítási bázis hatása is, amikor az infláció rohamosan gyorsulni kezdett a teljes körű orosz invázió kezdetén.”

Az NBU szerint a feldolgozott élelmiszerek drágulása jelentősen lelassult (évi 19,2%-ra). Ezt a korábbi hónapokhoz hasonlóan a nyersanyag- és üzemanyagköltségek növekedési ütemének csökkenése, a termelési és logisztikai láncok fellendülése magyarázza, különösen az energiaszektor stabil helyzete mellett. Így tovább folytatódott a kenyér- és liszttermékek, az édesség és kolbászfélék, az italok és a konzervek áremelkedésének lassulása. A világpiaci árak csökkenése a gyenge kereslet hátterében, valamint a szomszédos uniós országokon keresztüli élelmiszer-tranzit korlátozásával járó bizonytalanság miatt a tejtermékek és a napraforgóolaj drágulása lassult. Az árfolyam-várakozások javulása a hrivnya készpénz-árfolyamának erősödése mellett hozzájárult az importtermékek áremelkedési ütemének mérséklődéséhez.

A nem élelmiszertermékek árnövekedése is jelentősen lassult (15,5% évente). A tavalyi bázishatások, valamint a javuló inflációs és árfolyam-várakozások hozzájárultak a testápolási cikkek, a ruházati termékek és lábbelik, az elektronikai cikkek, a gyógyszerek, a bútorok, a háztartási gépek, a háztartási cikkek és az autók árának lassabb növekedéséhez.

A szolgáltatások költségeinek növekedési üteme szinte nem változott (évi 15,2%). A jövőben a közétkeztetési egységek szolgáltatásainak árnövekedése lelassul, az energiaszektor stabil helyzete mellett a költségoldali nyomás csökkenése miatt. Emellett a gyengébb kereslet miatt lassabban nőttek a bérleti díjak, a lakásjavítási és -karbantartási szolgáltatások, a vegytisztítás, valamint az autókarbantartás költségei. Ehelyett gyorsabban nőttek az orvosi, biztosítási, telekommunikációs és szépségszalon-szolgáltatások költségei, különösen a korlátozott kínálat mellett a kereslet fokozatos élénkülésének hatására.

A nyersélelmiszerek árának növekedési üteme éves szinten 26,2%-ra csökkent. A gyenge kereslet és a lehetséges tranzit- és exportkorlátozások körüli bizonytalanság közepette a bőséges kínálat miatt lassabban emelkedtek a tejárak. A gabonafélék és a liszt ára évről évre csökkent, a cukor ára pedig a hazai szükségletek kielégítésére alkalmas tavalyi termés miatt lassult. Az importárak csökkenése és a kedvező devizapiaci helyzet a citrusfélék és a banán árának meredek lelassulásához vezetett.

Az üvegházi és az importzöldségek árnövekedése lassult, elsősorban a kínálat bővülése miatt. Ennél nagyobb ütemben drágultak ugyanakkor a borscshoz szükséges zöldségek: a káposztáé – a korai fajták utószezoni kínálata miatt, míg a hagyma és a sárgarépa – a tavalyi készletek kimerülése miatt. A kínálat – különösen a háztartások – szezonális növekedése ellenére, amely április végén a tojás árának jelentős csökkenéséhez vezetett, a tojásár éves növekedési üteme felgyorsult, ami a tavalyi alacsony összehasonlítási bázist tükrözi. A húsáremelkedés magasabb üteme a korlátozott termelési lehetőségekkel és a világpiaci árak emelkedése mellett gyenge importtal magyarázható – jegyezte meg az NBU.

Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint a fogyasztói árak növekedése 2023 végére 14,8 százalékra lassul.

(vb/rbc.ua)