Pácban hagyta a Gazpromot és az Északi Áramlat 2-t az uniós törvényszék

A módosított uniós szabályok szerint a gázvezetékek tulajdonosa nem lehet ugyanaz, mint aki a gázt teszi beléjük. Akkor sem, ha a vezeték uniós országot köt össze unión kívülivel.

Az Európai Unió Törvényszéke elutasította a Németországot Oroszországgal az Északi-tenger alatt összekötő Északi Áramlat gázvezeték üzemeltetője, illetve az új, Északi Áramlat 2 vezetéket építő és majdan üzemeltető cég kereseteit – derül ki a törvényszék közleményéből.

A két cég az EU gázdirektíváját, illetve egész pontosan annak 2019-es módosítását akarta megtámadni. A direktíva kimondja, hogy az uniós gázvezetékek tulajdonosa (legalábbis közvetlenül) nem lehet ugyanaz, mint aki a gázt teszi beléjük, illetve hogy a kapacitás legalább 10 százalékát harmadik felek számára kell fenntartani. Az Északi Áramlat 2 projektcége a Gazprom leányvállalata (a projektben számos európai vállalat is részt vesz), és a Gazpromnak a működő Északi Áramlatban is jelentős tulajdonrésze van.

Az uniós direktíva eredetileg csak az uniós vezetékekre vonatkozott, így nem volt egyértelmű, hogy az Északi-tenger alatt futó vezetékek esetében alkalmazni kell-e. Ha alkalmazni kell, akkor a Gazprom nem lehet az Északi Áramlat tulajdonosa (legalábbis közvetlenül). A helyzetet egyértelműsítette a direktíva 2019-es módosítása, amely kimondta, hogy a szabályozás az olyan vezetékekre is vonatkozik, amelyeknek egy része uniós tagállam és harmadik ország között fut.

Az Északi Áramlat-cégek lényegében két dolog miatt támadták a direktíva módosítását: diszkriminatív, és érvényessége esetében alapjaiban kellene átszervezni mindkét Északi Áramlat tulajdonosi struktúráját, érintené a hatályban lévő szerződéseket, stb.

A törvényszék szerint a direktíva-módosítás nem diszkriminatív, mert nem csak az Északi Áramlatokra vonatkozik. Ráadásul a törvényszék érvelése szerint a tagállamok eléggé szabad kezet kaptak a direktíva saját jogrendjükbe való átültetésére, és a tagállami hatóságok kivételeket is adhatnak a szabályok alól, ezért maga a direktíva nem lehetetleníti el az Északi Áramlatokat, nem okoz számukra aránytalanul nagy sérelmet.

Utóbbi lehetőség valóban fennáll, ezzel azonban az Északi Áramlat 2 nincs kisegítve, az illetékes német hatóság (Bundesnetzagentur) május közepén jelentette be, hogy nem ad felmentést az uniós szabályok alól az új vezetéknek – számolt be az Euractiv.com. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a vezeték meg fog épülni, a projekt útjába gördített akadályok viszont magasabb gázárakat fognak eredményezni Európában.

A Németországot Oroszországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat kapacitása évi 55 milliárd köbméter, az azzal párhuzamosan futó új vezetékpáré még egyszer ugyanennyi lesz. A projektet ellenzi az Európai Bizottság, az Amerikai Egyesült Államok (amely európai cseppfolyósgáz-exportját igyekszik növelni), Ukrajna (amelyen keresztül az Európába irányuló orosz gázexport jelentős része bonyolódik), illetve több-kevesebb határozottsággal az unió keleti tagállamai, például Lengyelország és Magyarország.

Forrás: hvg