Csehország sutyiban bevezeti az eurót?

A cseheknél a kormány és a lakosság sem lelkesedik az euró bevezetéséért – a vállalatok viszont szép csendben, már egyre nagyobb arányban használják a közös európai fizetőeszközt. A korona „részmunkaidős” devizává vált.

Prágának jelenleg nincs euró bevezetési stratégiája, a lakosság sem kedveli különösebben a közös pénzt, a jegybank pedig kifejezetten szeretné a kamatok feletti ellenőrzést megtartani. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legfontosabb feltétele volt az euróra való átállás vállalása. Közel két évtized elteltével azonban a Cseh Köztársaság – a legnagyobb posztkommunista tagországokhoz hasonlóan – még sehol sincs ezen a téren.

A cseh központi bank adatai szerint  a helyi bankok által nyújtott vállalati hitelállomány fele immár devizában – túlnyomórészt euróban – denominált, és ez az arány még magasabb, ha a külföldi bankok hiteleit is beleszámítjuk. Ráadásul a cseh vállalatok közötti belföldi kereskedelem mintegy 20 százaléka euróban zajlik, sok exportőr korona helyett euróban fizet helyi beszállítóinak. A vállalatvezetők így kénytelen-kelletlen, a gazdasági szükségszerűség által kikényszerítve egyre inkább a saját kezükbe veszik az ügyet, és fokozatosan olyan irányba terelik a gazdaságot, ahová a politikusok és a monetáris politikai döntéshozók látszólag nem akarnak eljutni.

A korona csak részmunkaidős valuta, mert a gazdaságot uraló nagyvállalatok többnyire átálltak az euróra  – mondta a Bloombergnek Tomas Kolar, a Linet Group SE vezérigazgatója, amely többek között high-tech kórházi ágyakat és más berendezéseket gyárt. „Nincs jó ok arra, hogy ne legyen euró, de a politikusok még csak felvetni sem merik a kérdést, nemhogy megmagyarázni a választóknak” – tette hozzá. A cseh vállalat 360 millió eurós forgalmának csaknem egésze 150 országba irányuló exportból származik – mondta Kolar. Műveleteinek nagy részét koronáról euróra állították át, hogy minimalizálják a piaci ingadozásokból származó árfolyamveszteségeket.

Eurószkepszis

Amióta az EU 2004-ben kezdte meg nagyszabású keleti bővítését. Azóta Szlovénia, Szlovákia, a három balti állam és legutóbb Horvátország is átállt az euróra, Bulgária is erre törekszik. A Cseh Köztársaság, valamint Magyarország és Lengyelország azonban kifejezetten ragaszkodik saját fizetőeszközéhez, a jegybanki önállósághoz. A csehek viszonylag jó helyzetben vannak ahhoz, hogy teljesítsék az euró-átállás, az úgynevezett maastrichti kritériumokat. Az ország adóssága a gazdaság méretéhez viszonyítva az egyik legalacsonyabb az EU-ban, és jó úton halad az inflációs és költségvetési hiányra vonatkozó követelmények teljesítése felé. Ugyanakkor kevés olyan ország van az Unióban, amely annyira euroszkeptikus, mint a Cseh Köztársaság.

Az Eurobarometer legfrissebb felmérése szerint a közös valutát még nem bevezető EU-tagok körében a csehek támogatják a legkevésbé az átállást. A lakosság tart attól, hogy az ő megtakarításaiból kell majd esetleg finanszírozni, ha egy eurozóna tag bajba kerül, s félnek attól is, hogy egy euró-átállás nyomán, a felfelé kerekítések miatt drágulnak az áruk és a szolgáltatások.

 Így téma alig-alig kerül elő a cseh közéletben. A jelenlegi kormánykoalíció öt pártjából négy ugyan támogatja a váltást, de a domináns polgári demokratáknak sikerült megakadályozniuk, hogy konkrét célok kerüljenek be a kormányprogramba.

A kérdés nem tartozik a kormány prioritásai közé a ebben a választási ciklusban – mondta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter, aki egyben a Polgári Demokraták elnökhelyettese is, az év elején egy pártkongresszuson.

A döntés a kormány kezében van, de velük párhuzamosan a Cseh Nemzeti Bank is ellenzi, hogy feladja a koronát, és monetáris politikáját az Európai Központi Banknak adja át. A cseh jegybankárok azzal érvelnek, hogy a független monetáris politika pufferként működik a globális sokkokkal szemben, és ez háttérbe szorítja az olyan potenciális előnyöket, mint az átváltási költségek vagy a devizakockázatok kiküszöbölése a vállalkozások számára.

Jan Frait jegybankelnök-helyettes egy nyilatkozatában bírálta azt a kötelezettséget, hogy a valutaövezetbe való tényleges belépés előtt csatlakozni kell az EU bankuniójához, ami szerinte azt jelenti, hogy lemondanak a hazai ipar – amely Európa egyik legjobb tőkehelyzetének örvendhet – felügyeletéről, anélkül, hogy garantálnák magának az euróövezetbe való belépésnek az idejét.

Az euró bevezetéséhez jelenleg meghatározott feltételek megalázóak Csehország számára – mondta Frait egy interjúban. „Véleményem szerint ez most nem éri meg nekünk. Ha a politika meghozza az erről szóló döntést, méltóbb feltételekről kellene tárgyalnunk” – tette hozzá.

Ingatag árfolyam

Politikai és makrogazdasági szinten érhetők az aggályok, viszont a vállalatok napi működését ez jelentősen megnehezíti, hiszen a cseh export kétharmada az eurózónába irányul. A geopolitikai instabilitás – például az orosz-ukrán háború vagy az izraeli-Hamász konfliktus – miatt a devizaárfolyamok egyre ingatagabbá válnak, az euró-integráció nagyobb védelmet nyújtana a vállalati szektor számára. Az elmúlt években tapasztalt fokozott koronaingadozások növelik a közös valuta vonzerejét. A központi banknak többször is be kellett avatkoznia, hogy támogassa a koronát, miközben a hitelfelvételi költségek magasabbak, mint az euróövezetben. A jegybank adatai szerint egy átlagos kereskedelmi hitel kamata (nem-pénzügyi vállalkozások számára folyósítva) 8,5 százalék körül van, euróban már 3 százalék körüli kamatra lehet hitelt felvenni.

A legutóbbi árfolyamsokkot a Lengyelország szeptemberi, meglepően nagymértékű kamatcsökkentése okozta. Ez elemzők szerint arra utal, hogy az euró hiányában a külföldi befektetők „kockázatos feltörekvő piacnak” tekintik Csehországot. Ugyanakkor a nagyjából 11 millió lakosú ország sok szempontból a posztkommunista átalakulás sikertörténete. A fellendülő autóipar segített a cseheknek abban, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján mért életszínvonalban megelőzzék az EU néhány régebbi tagját, például Spanyolországot és Görögországot. A Volkswagen tulajdonában lévő

Skoda, az ország legnagyobb gyára évek óta követeli az euró bevezetését.

A vállalat az idén már euróban vezeti könyveit, legtöbb tranzakciója során a közös valutát használja, beleértve a számos helyi beszállítónak történő kifizetéseket is.

Mivel a gazdaság gerincét az exportőrök alkotják, egyre több vállalkozás fog részt venni „ebben a spontán eurozációs trendben” – mondta Radek Spicar, az Iparszövetség, az egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezet alelnöke, amely több mint 11 ezer munkaadót képvisel.

A nagyvállalatok hatására a gazdaság más részei is fokozatosan át fognak térni az euróban történő elszámolásra.

(vg.hu)