Vágtat Romániában az infláció

Minden várakozást alulmúlt a januári román inflációs adat, ez pedig keleti szomszédunk szebb napokat is megélt kötvénypiaca számára is rossz hír. A pénzromlás az év első hónapjában közel kétszerese volt a magyarnak.

Jelentős mértékben az elemzői várakozások sávját jelentő 7,1-7,3 százalék felett, a magyarországi szint közel kétszeresét jelentő 7,41 százalékon állt meg a januári román infláció, ami keleti szomszédunknál a decemberi számokhoz képest a pénzromlás tekintetében 80 bázispontos emelkedést jelent. A román jegybank az inflációs jelentést megelőzően a kamatok szinten tartása mellett döntött, így az alapkamat továbbra is 7 százalékon áll.

A jegybank az inflációs adat megjelenését megelőzően kiemelte: az infláció tavaly évvégén a vártnál nagyobb mértékben enyhült Romániában, így számításaik szerint a jelenlegi monetáris politikájukkal 2025 végére elérhetik a pénzromlási célsáv felső szélét jelentő 3,5 százalékot. Az ING elemzői szerint ezek a számítások optimisták: az elemzőcég előrejelzése az idei év végére 4,7 százalékos, 2025 végére pedig 4 százalékos pénzromlási mutatót valószínűsítenek.

A jegybank közleménye szerint ugyanakkor az infláció elleni harcban továbbra is kockázatot jelent a közszféra tervezett fizetésemelésein és a nyugdíjemeléseken keresztül túlzottan bőkezűnek ígérkező fiskális oldal ténykedése.

Az ING elemzői szerint a monetáris lazítás májusban indulhat majd meg, év végére pedig az 5,5 százalékos szintig süllyedhet majd az alapkamat mértéke, ugyanakkor elképzelhető egy áprilisi kezdés is, ez esetben azonban 6 százalékon állhatnak majd meg a jegybankárok.

Az ING szakértői elemzésükben kiemelik: a román pénzügyminisztérium az idei évre előirányzott kötvénykibocsátásának 13 százalékát immáron elvégezte, ami nagyjából egyvonalban van a közép-kelet-európai átlaggal – a januári licitfedezet arány a piacra dobott kötvények esetében azonban már egyenesen a legrosszabb volt a teljes régiót tekintve.

A román papírok látványos alulteljesítése mögött az elemzők szerint minden bizonnyal az állhat, hogy a továbbra is magas infláció miatt a kötvényeken reálhozam – a hazai állampapírpiaccal éles ellentétben – nem érhető el, így a lakosság más befektetési formákat részesít inkább előnyben. Hiszen míg a román kötvénypiacon 6-6,5 százalék felett kamatozó papírt nem találni 7,4 százalékos inflációs környezetben, addig itthon a jelenleg elérhető állampapírok szinte mindegyike magasabb hozamot garantál már, mint a januári 3,8 százalékos pénzromlási adat – olvasható a Világgazdaságban.

(vg.hu)