Degeszre keresik magukat a háborún az orosz oligarchák

A mágnások több milliárd dollárnyi osztalékot kaptak, mivel vállalataik újraindították vagy megnövelték a kifizetéseket a Kreml ukrajnai háborúja miatt enyhülő gazdasági bizonytalanság közepette. Az orosz oligarchák 11 milliárd dollárt kerestek a háborún.

Legalább tucatnyi üzletember több mint ezermilliárd rubelt (11,3 milliárd dollár) keresett tavaly és az idei első negyedévben a Bloomberg által nyilvánosan közzétett információkból összeállított osztalékadatok szerint. Az orosz oligarchák közül sokan szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin elnökkel, és vannak köztük olyanok is, akiket szankciókkal sújtottak a harmadik éve tartó háború következtében.

Kik szerepelnek a listán?

A lista élén 

• Vagit Alekperov, a Lukoil olajipari óriáscég fő részvényese és korábbi elnöke állt mintegy 186 milliárd rubel osztalékkal. Az Egyesült Királyság és Ausztrália szankciókkal sújtotta, de eddig elkerülte az amerikai és az európai uniós büntetéseket. 
• A Severstal milliárdosa, Alekszej Mordasov és a Novolipetsk Steel tulajdonosa, Vlagyimir Liszin következik 148 milliárd, illetve 121 milliárd rubel osztalékbevétellel. Mordasov amerikai, brit és uniós szankciók hatálya alatt áll, Liszinre nem vonatkoznak jelentősebb korlátozások.
• A listán szerepel még Putyin szövetségese, Gennagyij Timcsenko és Tatjana Litvinyenko, utóbbi a PhosAgróban szerzett részesedést még az előtt, hogy férje, Vlagyimir 2023-ban az amerikai szankciós intézkedések hatálya alá került.

Vlagyimir Litvinyenko a Szentpétervári Bányászati Egyetem rektora, ahol Putyin 1997-ben doktorált, és három választáson az elnök kampányfőnöke volt a városban.

Az Egyesült Államok és szövetségesei a 2022. februári invázióra válaszul átfogó szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, ami számos vállalatot arra késztetett, hogy a gazdasági összeomlással kapcsolatos bizonytalanság miatt szüneteltesse az osztalékfizetést. Ezek a félelmek nem igazolódtak be, mivel az orosz gazdaság fokozatosan alkalmazkodott az új feltételekhez, és az exportőrök alternatív piacokat találtak.

A háború kezdetét követő évben bekövetkezett zsugorodás után az orosz gazdaság meredeken fellendült, mivel a kormány masszívan költött a védelmi ipar bővítésére, a hazai vállalkozások szankciókkal szembeni védelmére és a családok szociális támogatására.

A bruttó hazai termék az első negyedévben 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Számos nyersanyagexportőr újraindította az osztalékfizetést, miután átalakította üzleti tevékenységét és átirányította eladásait a kínai, indiai és más feltörekvő országok piacai felé, amelyek nem vezettek be szankciókat az ukrajnai háború miatt.

Számos állami irányítás alatt álló vállalat, például a Gazprom és Oroszország legnagyobb bankja, a Sberbank nem állt le az osztalékfizetéssel, mivel a háború alatt rekordnyereséget termeltek. A Sberbank részvényesei a múlt hónapban rekordösszegű, 752 milliárd rubel osztalékot hagytak jóvá 2023-ra.

Adóemelésektől tartanak az orosz oligarchák

Ennek ellenére az orosz gazdaságnak jelentős problémákkal kell szembenéznie az év második felében és 2025-ben, ami arra késztetheti a kormányt, hogy adót emeljen – mondta a Bloombergnek Chris Weafer, a Macro-Advisory Ltd. vezérigazgatója. Számos vállalkozó azért is belemarkolt az osztalékba, mert nem akarták kockáztatni, hogy az adó vigye el a nyereséget.

Az Egyesült Államok közben fokozta az Oroszországgal „baráti” országok bankjaival szembeni másodlagos szankciókat. A múlt hónapban a moszkvai tőzsdével szembeni amerikai intézkedések oda vezettek, hogy leállították a dollárral és az euróval való kereskedést.

Az orosz pénzügyminisztérium a múlt hónapban 1,595 ezermilliárd rubelről 2,12 ezermilliárd rubelre, azaz a GDP 1,1 százalékára emelte a 2024-es költségvetési hiányra vonatkozó becslését. Mivel az infláció a 4 százalékos célérték több mint kétszerese, az Orosz Nemzeti Bank még ebben a hónapban akár 200 bázisponttal is megemelheti az irányadó kamatlábat a jelenlegi 16 százalékról.

Az orosz oligarchák számára ugyanakkor az is probléma, hogy hová fektessék be az osztalékukat; a szankciók miatt sokan kénytelenek a hazai piac felé fordulni.

Májusban a magánbefektetők 116,3 milliárd rubelt fektettek be a moszkvai tőzsdén, ami 2024-ben eddigi egyhavi rekord.

Az ipari beruházások az első negyedévben 14,5 százalékkal ugrottak meg az előző év azonos időszakához képest, és rekordot jelentő közel 6 billió rubelre emelkedtek – derült ki a központi bank adataiból. A hazai lehetőségek azonban korlátozottak, elemzők szerint ugyanis túl nagy a bizonytalanság ahhoz, hogy a mágnások nagyobb beruházásokat hajtsanak végre, főleg úgy, hogy magasak a banki kamatok a rubelbetétekre. A legtöbbjük számára tehát az a legbölcsebb megoldás, ha kivárnak – kommentálta a helyzetet Chris Weafer.

(vg.hu)