Az ukrán cégek egyre gyakrabban vesznek fel nőket és tinédzsereket a munkaerőhiány miatt – Reuters

Ahogy az Oroszország elleni háború csökkenti a munkaerőt, a vállalatok igyekeznek pótolni az akut munkaerőhiányt, több nőt vesznek fel hagyományos férfi állásokba, és tinédzsereket, diákokat és idősebb munkavállalókat szólítanak meg – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.

A jelentés szerint az elemzők úgy vélik, hogy mivel emberek milliói, főként nők és gyerekek menekültek külföldre a háború elől, és férfiak tízezreit sorozták be a hadseregbe, a foglalkoztatási válság veszélyeztetheti a gazdasági növekedést és a háború utáni fellendülést. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szerint a 2022 februári orosz invázió óta Ukrajna munkaerejének több mint egynegyedét elveszítette.

A Gazdasági Minisztérium több mint 3000 cég körében végzett felmérése szerint a vállalatok közel 60 %-a mondta azt, hogy a fő problémája a szakképzett munkaerő megtalálása. „A helyzet valóban kritikus” – mondta Tetyana Petruk, a Metinvest kohászati vállalat fenntartható fejlődésért felelős igazgatója, amely Ukrajna egyik legnagyobb munkaadója, mintegy 45 ezres dolgozóval. Körülbelül 4000 betöltetlen állás betöltetlen a vállalatnál.

A Reuters kilenc ukrán vállalat képviselőivel beszélgetett, a nagy ipari cégektől a kiskereskedelmi csoportokig és a kis magánvállalkozókig. Mindannyian azt mondták, hogy a munkaerőhiány és a szakképzettség növekvő aránytalansága nagy kihívást jelent.

A cégek elmondták, hogy változtatnak toborzási és üzleti gyakorlatukon, automatizálják a munkát, váltják a meglévő alkalmazottakat és bővítik a munkaköri leírásokat, nyugdíjasokat vesznek fel, és több juttatást kínálnak, különösen a fiatalabb munkavállalóknak.

A béreket is emelniük kellett. A havi átlagkereset ma körülbelül 20 000 hrivnya, szemben az egy évvel ezelőtti körülbelül 14 500 hrivnya körüli összeggel. „Érezhető eltérés tapasztalható a jelöltek kiválasztásánál a nemi és életkori torzítástól, mivel a munkaadók módosítják a kritériumokat, hogy vonzzák a szükséges munkavállalókat” – mondta a Kijevi Közgazdasági Főiskola tanára. Mint megjegyezte, „ez a tendencia az üzleti életre is kiterjed, ahol a nők aránya jelentősen nő”.

A jegybank szerint a munkaerőhiány leginkább a férfiak által uralt iparágakat érinti. Az építőipari ágazatot, a közlekedést, a bányászatot és egyebeket érintette a 25 és 60 év közötti katonai mozgósítás. A gazdaság működésének fenntartása érdekében a kormány teljes vagy részleges haladékot ad a kritikus fontosságú vállalatoknak.

Az energia- és fegyverágazatban a munkavállalók 100 %-ának joga van a halasztáshoz. Egyes ágazatokban a cégek a férfiak 50 %-át mentesíthetik. De a halasztás megszerzésének folyamata hosszú és bonyolult. Egyes vállalatok képviselői szerint a kormány idén szigorította a mozgósítási szabályokat, és nőtt azoknak a férfiaknak a száma, akik inkább az informális foglalkoztatást részesítik előnyben, ami lehetővé teszi számukra, hogy ne vétessék magukat katonai nyilvántartásba.

A déli mikolajivi mezőgazdasági régióban a nőket traktorosoknak képezik ki. A cégek szerint egyre gyakrabban alkalmaznak nőket villamos- és teherautó-vezetőkként, bányászokként, biztonsági őrökként és raktári dolgozókként. „Minimális munkatapasztalattal rendelkező nőknek kínálunk képzést és munkát” – mondta el Ljubov Ukrajinec, a Fozzy csoporba tartozó Szilpo cég személyzeti igazgatója.

A cég hat női teherautó-sofőrt foglalkoztat, és egyre gyakrabban toboroz nőket más, korábban férfiak által uralt állásokba, például rakodóknak, húsfeldolgozóknak, csomagolóknak és biztonsági őröknek. A női alkalmazottak aránya nő az olyan iparágakban, mint az acélgyártás. Tetyana Petruk elmondta, hogy a Metinveszt dolgozóinak körülbelül 30-35 %-át a női alkalmazottak teszik ki, és a cég most nőket vesz fel néhány földalatti munkára.

A vállalatok és a közgazdászok a munkaerő-piaci problémák fennmaradására számítanak. A munkaadók a fiatalokat célozzák meg azzal, hogy szakmai gyakorlatot, munkatapasztalatot és célzott juttatási csomagokat kínálnak. A Szilpo legaktívabban tinédzsereket vesz fel belépő szintű állásokba a szupermarketekben, és speciális gyakornoki programot indított a hallgatók számára. A Vodafone mobilszolgáltató megújította ifjúsági programját, 12 városban mintegy 50 tinédzsernek ad lehetőséget az első munkatapasztalat megszerzésére. „Szeretnénk felajánlani ennek a fiatal közönségnek a hivatalos munka első teljes értékű tapasztalatát. További cél a személyi tartalék kialakítása” – mondta el Ilona Volosina, a Vodafone Retail munkatársa.

A kormány és a külföldi partnerek több olyan programot indítottak, amelyek az ukránok átképzését segítik. „Lehetőséget biztosítunk, hogy minden ember az állam költségén új, a munkaerőpiacon keresett szakmát sajátítson el, vagy szakmai színvonalát emelje” – mutatott rá Tetyana Berezsna gazdasági miniszter-helyettes.

(vb/rbc.ua)