A három év pusztítása számokban

Az orosz–ukrán háború három éve számos negatív gazdasági hatással járt, amelyek elsősorban a megtámadott felet, vagyis Ukrajnát érintették. Az ukrán gazdaság 2022-ben 29 százalékkal zuhant, és azóta sem tudott lendületet venni. Idén a legpesszimistább előrejelzések szerint mindössze 2 százalékkal nőhet az ukrán gazdaság, míg a legoptimistább szcenárió 4 százalék feletti bővülést vetít előre. Az infláció 10 százalék körül alakulhat 2025-ben, de ennél is nagyobb problémát jelent, hogy az orosz támadások miatt folyamatos a villamosenergia-hiány, nagyjából 10 millióan elhagyták az országot, és jelentős mértékben a nyugati segélyektől függ az ország működőképessége.

Ukrajna mellett Oroszország is megérezte a háború okozta gazdasági visszaesést. 2022-ben 1,2 százalékos recesszióban volt az orosz gazdaság, ám ezt követően, a szankciók ellenére, tavaly már 4 százalék körül bővült a GDP. Idén lassulás, 1,6 százalékos növekedés várható. Még nagyobb gondot jelent azonban a meglóduló, 9,5 százalék fölötti infláció, ami nagyon magas, idén akár 25 százalékra is ugró jegybanki alapkamatot és mérséklődő reálbér-növekedést eredményezhet. Amennyiben az orosz–ukrán háború békekötéssel lezárulna, akkor az a magyar gazdaságnak is szárnyakat adhatna.

Az Európai Unió is veszített, a hadiipari cégek viszont lubickolnak

Az Európai Unió tagállamai a háború miatt megugró energiaáraktól és a magas inflációtól szenvedtek leginkább ebben a hároméves időszakban. A gazdasági növekedés mértéke is nagyon alacsony volt a térség egészében. Sőt, Németország két egymást követő évben is recesszióba került, miután a 2023-as 0,3 százalékos GDP-csökkenést 2024-ben 0,2 százalékos mínusz követte.

Eközben az Európai Unió jelentős összegekkel, több mint 134 milliárd euróval támogatta Ukrajnát. A segélyeket gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius célokra is folyósították. Emellett 2024 és 2027 között további 50 milliárd eurót hívhat le a háborúban álló ország, az Ukrajna-eszközökön keresztül.

Az Európai Unió a háború kirobbanása óta folyamatosan válik le az olcsó orosz energiáról. Ennek a folyamatnak az eredményei a kőolaj esetében nyilvánvalóak, a földgáznál viszont már bonyolultabb a helyzet. Tavaly ugyanis Oroszország volt a második fő beszállítója az EU-nak cseppfolyósított földgázból. A helyzet nyertese az Egyesült Államok mellett Norvégia lett, amely jelentősen növelte az unióba irányuló energiaexportját.

A háború nyertesei között meg kell még említenünk a védelmi ipari cégeket is. A német Rheinmetall részvényárfolyama például a háború három éve alatt 100 euróról 900 euró fölé ugrott. A további európai hadiipari társaságok közül a szintén német Thyssenkrupp, a brit BAE Systems, az olasz Leonardo és a francia Thales Group emelhető ki.

(vg.hu)