Miközben Musk, Bezos és Zuckerberg dollárszázmilliárdokat buktak, van egy ember, aki óriásit kaszált

Miközben a világ leggazdagabbjai dollármilliárdokat veszítenek Donald Trump új vámpolitikája miatt, Warren Buffett vagyona 2025-ben már 12,7 milliárd dollárral nőtt. A veterán befektető okos lépésekkel – részvényeladásokkal és rekordösszegű készpénzfelhalmozással – előzte meg a piaci összeomlást, amely Elon Muskot, Jeff Bezost és Mark Zuckerberget is komolyan sújtotta.

Warren Buffett, a 94 éves befektetési legenda ismét bebizonyította, miért nevezik őt az „Omahai bölcsnek”. Míg a világ leggazdagabb emberei hatalmas vagyonveszteséget szenvedtek el az Egyesült Államokat sújtó történelmi tőzsdei zuhanás során, Buffett vagyona 2025-ben eddig 12,7 milliárd dollárral gyarapodott – mindezt Donald Trump új vámintézkedéseinek árnyékában – írja a Daily Mail.

Trump múlt héten jelentette be a világ országaira kivetett, alapértelmezett 10 százalékos vámtarifát, amit „Felszabadulás Napjának” nevezett.

A bejelentést követően két nap alatt 6,6 billió dollár tűnt el az amerikai tőzsdékről, ami minden idők egyik legsúlyosabb zuhanásához vezetett. A veszteség a lakosságot és a nyugdíj-megtakarítókat éppúgy sújtotta, mint a milliárdos elitet.

Elon Musk, Trump egyik legnagyobb szövetségese 31 milliárd dollárt veszített a vámháború és a Teslát sújtó tüntetések következtében, ez azt jelenti, hogy összesen már 130 milliárd dolláros vagyoncsökkenést szenvedett el idén.

Jeff Bezos, az Amazon alapítója, hasonlóan nagy veszteségeket könyvelhetett el: csupán egy hétvége alatt 45,2 milliárd dollárral lett szegényebb. Mark Zuckerberg, a Meta vezére pedig 27 milliárdot bukott, miután a cég részvényei két nap alatt 14%-ot estek.

Így a világ 500 leggazdagabb embere összesen 536 milliárd dollárt veszített – csak pénteken 32,9 milliárd dollárt, ami a legnagyobb egynapos veszteség a Covid-pandémia csúcsa óta.

Míg társai masszív veszteségeket szenvedtek el, Buffett már 2024 folyamán megkezdte a visszavonulást a kockázatos amerikai részvénypiacról. Eladott 150 millió Bank of America részvényt – egy olyan papírt, amit éveken át kedvelt –, valamint jelentősen csökkentette Apple-részvényeit is. Mindezek révén készpénzállománya elérte a 325 milliárd dolláros rekordot, ami elegendő lenne arra, hogy az Egyesült Államok 25 legnagyobb vállalatát kivéve bármelyik másikat megvásárolja.

Emellett Buffett kiszállt az olyan tőzsdén kereskedett alapokból (ETF-ekből), mint a Vanguard és a State Street Global Advisors termékei, továbbá megvált a DaVita egészségügyi szolgáltató részvényeitől is. Az ingatlanpiacon is változások történtek, a hírek szerint Buffett eladni készül Berkshire Hathaway HomeServices of America nevű ingatlanvállalatát, amit az ország legnagyobb brókercége, a Compass venné át.

Fókuszában most Japán áll

Miközben az amerikai piacok forronganak, Buffett tekintete kelet felé fordult: februárban bejelentette, hogy növeli részesedését öt japán kereskedelmi házban, amelyek stabilitást és növekedési potenciált kínálnak.

Ugyan Trump Japánra is 24%-os vámtarifát vetett ki, a Buffett-féle diverzifikáció és készpénzalapú stratégia egyelőre védelmet nyújtott a viharos gazdasági környezetben.

Recesszió a láthatáron?

A globális piacokat jelenleg bizonytalanság és félelem uralja. Szerda után az EU-ra 20%, Kínára pedig 34%-os amerikai vámok lépnek életbe, ami tovább fokozza a recesszió esélyét. A Polymarket adatai szerint az amerikai recesszió esélye jelenleg 66%, ami drámai emelkedés a múlt heti 39%-hoz képest.

Eközben Trump egy közösségi médiában terjedő, rajongói által készített videóban zsenialitásként állítja be a piac tudatos összeomlasztását, amivel szerinte az USA olcsón refinanszírozhatja államadósságát. A videó azt is állítja, hogy Buffett támogatja ezt a stratégiát – amit a befektető gyorsan és határozottan cáfolt.

„A vámok háborús eszközök” – nyilatkozta korábban Buffett. Szerinte az efféle intézkedések hosszú távon adóként hatnak, amit végül mindig a fogyasztók fizetnek meg – „nem a Fogtündér.”

(hirado.hu)