Több kínai állami vállalat nem fog hajóval érkező orosz olajat vásárolni az amerikai szankciók miatt
Átmenetileg nem vásárolnak tengeri úton érkező olajat, ami az import 60 százalékát, napi 1,4 millió hordót jelent.
Kína állami olajtársaságai – mint a Sinopec, a PetroChina vagy a Zhenhua Oil – felfüggesztik a tengeren érkező orosz kőolaj vásárlását a Lukoilra és a Rosznyeftre október 22-én kiterjesztett amerikai szankciók hatására – írja a Reuters. Kína az orosz olaj legnagyobb importőre, 2025-ben átlagosan napi 2,1-2,3 millió hordó olajat vásároltak, ennek 40 százaléka az ESPO-csővezetéken, 60 százaléka, körülbelül 1,4 millió hordó a tengeren érkezik az országba. Különböző iparági becslések 250-500 ezer hordóra teszik az állami cégek napi szállításait, a maradékot független finomítók vásárolják fel, de esetükben sem várható túl nagy mozgástér.
A Sinopec kereskedő leányvállalata, a Unipec a hírügynökség szerint már múlt héten felfüggesztette az orosz olaj vásárlását, miután az Egyesült Királyság október 15-én szankciókat jelentett be a Rosznyeft és a Lukoil ellen.
A kínai cégek döntése nem sokkal azután érkezett, hogy az indiai olajvállalatok október 23-án délelőtt közölték, hogy november 21-ig le kell zárni minden, a két orosz vállalathoz kötődő ügyletet, utána az orosz szállítások „közel zéróra” eshetnek. A cégek vezetői szerint a feketelistázás mellett a másodlagos szankciók kockázata ellehetetleníti a pénzügyi és logisztikai teljesítést.
Az indiai kőolajszükséglet 36 százaléka érkezik jelenleg Oroszországból, ez azonban megfordulhat, és India vélhetően közel-keleti forrásokból fogja pótolni a szankciók nyomán kieső mennyiséget.
Amennyiben az orosz kőolaj két legnagyobb vásárlója (Kína és India együttesen az orosz export háromnegyedét szívja fel), alternatív források után néz, az jelentősen felhajtaná a kőolaj világpiaci árát, amely csütörtökön egy nap alatt több mint 5 százalékot erősödött.
Kérdés, hogy Donald Trump amerikai elnök milyen elánnal akarja betartatni a másodlagos szankciókat, amely azokat a pénzintézeteket sújtja, amelyeken keresztül a világ olajcégei kapcsolatban állnak a Rosznyefttel és a Lukoillal – teszi fel a kérdést a Reuters elemzője. Amennyiben a kőolaj ára tartós emelkedésbe kezd, azt az amerikai fogyasztók is meg fogják érezni a benzinkutakon, valamint az általánosan emelkedő infláció formájában. Nem biztos azonban, hogy vállalni akarja ennek ódiumát, miután kampányában hangsúlyosan a magas inflációval támadta a Demokrata pártot.
Mozgásteret adhat ugyanakkor Trumpnak az a tény, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2025-re napi 2,3 millió hordós túltermelést jelez, ami 2026-ra 4 millió fölé nőhet, ami a globális kereslet 4 százalékát teszi ki, ami legalábbis rövidtávon megvédené az áremelkedéstől az amerikai gazdaságot.
Trump abban bízhat, hogy a szankciókkal hamarabb a tárgyalóasztalhoz kényszerítheti Vlagyimir Putyint, mint hogy választói megéreznék az olajár-emelkedés hatását.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
