A Pekingben tárgyaló Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter bírálta az amerikai cégekkel szembeni kínai korlátozó intézkedéseket, ugyanakkor jelezte, hogy az Egyesült Államok inkább diverzifikációra törekszik, mintsem a Kínától való elszakadásra.
Janet Yellen vasárnapig tartó pekingi útjára két héttel azután került sor, hogy Antony Blinken külügyminiszter Pekingben oldani próbálta a két ország közötti feszültségeket.
A Li Csiang miniszterelnökkel folytatott pénteki megbeszélése során Janet Yellen kijelentette: az, hogy Washington korlátozta Kínát abban, hogy hozzáférjen számos modern technológiához, nem akadályozhatja a két ország közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok fejlődését.
Hozzátette: az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg, hogy a nézeteltérések olyan félreértésekhez vezessenek, amelyek „feleslegesen rontják kétoldalú gazdasági és pénzügyi kapcsolatainkat”.
A pénzügyminiszter megjegyezte továbbá: „jelentős globális kihívásokkal nézünk szembe, és az Egyesült Államoknak és Kínának – nemcsak saját magával, hanem az egész világgal szemben – kötelessége az együttműködés”.
Janet Yellen „különösen nyugtalanítónak” tartja Kína közelmúltbeli büntetőintézkedéseit, így például azt a hétfői döntést, hogy augusztustól korlátozzák a félvezetőgyártásban használt két kulcsfontosságú fém, a gallium és a germánium exportját, a kivitelt engedélyhez kötik.
Az ehhez hasonló kínai lépéseket azok az amerikai intézkedések előzték meg, amelyek megakadályozzák a kínai vállalatokat abban, hogy hozzáférjenek a legfejlettebb chipekhez, miközben a szövetséges országokat is arra ösztönzik, hogy kövessék példájukat.
Az amerikai pénzügyminiszter kínai tisztségviselőkkel folytatott különmegbeszélésen arról beszélt, hogy Washington nemzetbiztonsági aggályok miatt vezetett be korlátozást a fejlett technológia exportjára, és hogy ezzel nem gazdasági előnyök megszerzése volt a cél.
Li Csiang miniszterelnök derűlátásának adott hangot a két ország közötti kapcsolat javításának kilátásaival kapcsolatban, de nem utalt arra, hogy változna Kína politikája.
„Egészséges gazdasági versenyre törekszünk, amely nem a győztes mindent visz elvén, hanem oly módon, amely tisztességes szabályokkal idővel mindkét ország javát szolgálja” – fogalmazott a kínai kormányfő.
A kínai pénzügyminisztérium közleményt adott ki Jenet Yellen látogatása kapcsán. A dokumentum szerint Kína reméli, hogy az Egyesült Államok lépéseket tesz a kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlesztéséhez szükséges kedvező légkör megteremtéséhez.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium tavaly októberben megtiltotta a legfejlettebb chipek, valamint az ezek gyártásához szükséges berendezések, alkatrészek és szoftverek Kínának történő értékesítését, különös tekintettel a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiákra és a lehetséges katonai alkalmazásokra.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Kína nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy a világ egyik legmélyebb lyukát fúrja a Földbe, hogy aztán tanulmányozzák azt.
A Guardian jelentése szerint Kína megkezdte a Föld egyik legmélyebb lyukának fúrását, hogy tanulmányozza a bolygó mélyen a felszín alatt fekvő területeit: a kínai állami Hszinhua hírügynökség szerint a lyuk fúrását kedden kezdték meg a Tarim-medence egyik sivatagjában, Kína északnyugati részén, Hszincsiangban.
A jelentés szerint 11 ezer méteres mélységig kívánnak lefúrni, a keskeny akna pedig több mint 10 kontinentális rétegen hatol át, s várhatóan eléri a Kréta Rendszert is, a 145 millió éves rétegzett kőzeteket. A kínai állami média közlése szerint a projektet várhatóan 457 nap alatt fejezik be, mely egy „mérföldkő lesz a kínai földmélységi kutatásban”.
A kutatófúrás azért is bír hatalmas jelentőséggel, mert lehetővé teszi a tudósok számára, hogy tanulmányozzák a Föld belső szerkezetét és fejlődését, továbbá az eredmények adatokat szolgáltatnak majd a további földtudományi kutatásokhoz.
Wang Chunsheng, a műveletben részt vevő műszaki szakértő úgy fogalmazott, a művelet „a Föld ismeretlen területének felfedezésére és az emberi megértés határainak kiterjesztésére tett merész kísérlet”, hangsúlyozva, hogy a projekt megvalósítása egyáltalán nem lesz egyszerű:
„A fúrási projekt építési nehézsége egy nagy teherautóhoz hasonlítható, amely két vékony acélkábelen halad.”
A szankciók elvágták Moszkva hagyományos exportútvonalait, ezért az Egyesült Arab Emírségek lett az orosz arany kulcsfontosságú kereskedelmi csomópontja, valamint egyre jelentősebb szereplő Kína is.
Több mint 100 vállalat vett rész az orosz arany szállításában, miután a szankciók betiltották a nemesfém importját a nyugati világban. Sok esetben a nyilvántartás csak az ügyletben részt vevő szállítókat vagy kereskedőket tünteti fel, nem pedig a végső vásárlást, ami lehet finomító, ékszerész vagy akár befektető. Főleg közel-keleti és kínai cégek érintettek, illetve nem egy esetben európai társaságok közel-keleti leányvállalatai.
A közel-keleti országba irányuló orosz aranyexport legnagyobb kezelője a Temis Luxury MiddleEast volt, ami a francia Temis Luxury dubaji leányvállalata: a cég 2022. február 24. és 2023 március 3. között 15,6 tonna 863 millió dollár értékű nemesfém behozatalában vett részt. Ezt követte az Emirates csoport tagja, a Transguard 14,6 tonnával, mintegy 820 millió dollár értékben. A Shams Gold Trading 8, a Privilege Group DMCC 7,5, az Al Aseel Jewellery LLC 5,3 és a Paloma Precious DMCC 5,1 tonnával volt érintett – derül ki a Reuters összeállításából.
Néhány tucatnyi cég ennél kisebb mértékben vett részt az üzletben, például a svájci Open Mineral 3 tonna orosz aranyat szállított az olajmonarchiába 167 millió dollár értékben: az ügyletek a szankciók életbe lépése után az abu-dzabi leányvállalatát érintették, nem pedig a svájci anyacéget. Törökországban nyolc társaság volt érintett egy-egy tonnával. A hírügynökség megkeresésére az érintettek hangsúlyozták, hogy a törvényeknek megfelelően cselekedtek, a szankciókat nem sértették meg.
A Távol-Kelet is egyre népszerűbb: a Hongkongba és szárazföldi Kínába irányuló orosz nemesfémszállítmányok elsöprő többségét egy kínai logisztikai vállalat, a Vpower Finance Security Hong Kong kezelte. A nyilvántartás szerint 20,5 tonna arany, 1,2 milliárd dollár értékben importálta az aranyat. A cég nem reagált a Reuters megkeresésére.
58 százalékkal nőtt Kína autóexportja az első negyedévben, és ezzel meghaladta az egymillió darabot. Japán megőrizte a második helyet 950 ezer autóval, de ez csak 6 százalékos növekedést jelent. Pekingben vérmes reményeket táplálnak a jövőt illetően is: idén 4 millió fölötti autó exportjával számolnak. Ha ez bekövetkezik, akkor 30%-os éves növekedést könyvelhetnének el a kínai autó exportőrök. Kína már 2009 óta a világ legnagyobb autós piaca – emlékeztet a Nikkei. Ez azt jelenti, hogy a kínai autógyárak egyre jobban ki tudják használni a nagy méretekből adódó előnyöket.
De nemcsak erről van szó – mutat rá a japán hírügynökség: a kínai állam nagy pénzekkel támogatta az elektromosautó-gyártást, és villámgyorsan komoly infrastruktúrát épített ki az ilyen autók töltésére. A kínaiak nagyon rámentek a fenntartható üzemanyaggal közlekedő autózásra: az ilyen járművek adják a kínai export durván 40%-át. A kínai export persze nemcsak a hazai cégekről szól: a rekorder a Tesla, amely villámgyorsan építtette fel első nagy külföldi gyárát Sanghajban – méghozzá Kína jelenlegi miniszterelnökének támogatásával. Li Csiang akkoriban Sanghaj első embere volt, és rávette Elon Muskot, hogy épp Kína legnagyobb városában építse fel első külföldi Tesla-gyárát – emlékeztet a China Daily.
Hova exportálja a legtöbb autót – zöld üzemanyaggal – a kínai ipar? Belgiumba, Ausztráliába és Thaiföldre.
Az elektromos autók exportjának felfutása csak az egyik magyarázat a kínai autó export sikerére, a másik az Oroszországot sújtó szankciókkal függ össze. A nyugati cégek kivonultak Oroszországból, a kínai export tehát versenytársak nélkül maradt. Így nem csoda, ha a kínaiak egyetlen év alatt megtriplázták személyautó-kivitelüket az orosz piacra, elérve ezzel a 140 ezret. Kína 30 ezer teherautót is exportált Oroszországba. Japánban arra mutattak rá, hogy ezeket akár az orosz hadsereg is használhatja Ukrajnában vagy másutt. Nyilvánvaló, hogy erről is szó van, hiszen a kínai teherautók exportja meghétszereződött egyetlen év alatt.
Érdekes, hogy a kínai teherautó-export jelentős mértékben nőtt olyan országokba is, mint Mexikó, Belgium és Szaúd-Arábia. Hszi Csin-ping kínai elnök nemrég Szaúd Arábiában járt, és ott jelentős üzleteket kötött: a sivatagi királyság energiaszállítmányait a kínaiak részben jüanban fizethetik, és iparcikkeket szállítanak, amelyeket eddig Szaúd-Arábia az USA-ból szerzett be.
A kínai autó export zászlóshajója az amerikai Tesla, amely 2019 óta gyárt elektromos autókat Sanghajban. A Gigafactoryban kezdetben 250 ezer autót gyártottak évente, tavaly már 1,25 milliót, és a Tesla beadta kérelmét: szeretné a gyár kapacitását évi 1,75 millióra növelni. Elon Musk tervei szerint ez a gyár az egész eurázsiai térséget ellátja Tesla autókkal, sőt exportál Észak Amerikába is. A múlt hónapban a Gigafactory Sanghajban megkezdte a Model Y Tesla sportkocsik gyártását. Az export fő célpontja Kanada – írja a Nikkei hírügynökség.
Miután a kínai gyárakban is eltörölték a koronavírus miatt korábban hozott járványügyi intézkedéseket, a dolgozók sztrájkba léptek, no nem azért, mert hiányzik nekik a sok szabály.
A Guardian jelentése szerint noha Kínában nem túl gyakoriak a tiltakozások, május 17-én a délkelet-kínai Fucsien tartomány tengerparti városában, Hsziamenben, egy légtisztító gyárban egy maroknyi munkás gyűlt össze, hogy követelje az elmaradt bérek kifizetését.
Noha a gyárban történt tiltakozás csendes és békés volt, csak májusban ez már a harmincadik ilyen megmozdulás volt. Miután a kormány feloldotta a példátlanul szigorú járványügyi korlátozásokat, a kínai gyárak is újranyitottak, ám a dolgozók szinte folyamatosan sztrájkolnak.
A cégek visszatartják a dolgozók fizetését A China Labour Bulletin (CLB), egy hongkongi székhelyű nem kormányzati szervezet által összeállított adatokból derült ki, hogy csak az idei évben Kínában már legalább 130 gyári sztrájk volt, ami több mint háromszorosa (!) az egész 2022-es évinek.
A CLB azonban rámutatott, adatbázisa messze nem teljes körű, hiszen a Kínában történt megmozdulások mindössze 5-10 százalékát tudják rögzíteni a hivatalos statisztikák hiányában. Eli Friedman, a New York-i Cornell Egyetem ipari és munkaügyi kapcsolatok iskolájának professzora azonban rámutatott, ezek a számok azt bizonyítják, hogy Kína a koronavírus-járvány utáni sztrájkok „új korszakába” lépett.
A legtöbb sztrájk alapja nem más, mint a pénz: noha Kína lassacskán kezd kilábalni a 3 évig tartó példátlanul szigorú zéró-Covid politika gazdasági következményeiből, a gyárak még mindig küzdenek.
A kialakult pénzhiány miatt ugyanis számos gyár bevezette azt a gyakorlatot, hogy vagy jelentős késéssel, vagy egyáltalán nem fizetik ki a dolgozókat, vagy módot találnak arra, hogy végkielégítés nélkül rúgják ki az alkalmazottakat. Ezt sok esetben úgy oldják meg, hogy szándékosan olyan helyre költöztetik a céget, ahová a dolgozók nyilvánvalóan nem tudnak elutazni.
Az Amundi a feltörekvő piacokat előnyben részesíti a nyugati piacokkal szemben, így növeli az Indiába és Indonéziába, valamint a Kínába történő befektetéseket is. Bár a geopolitikai feszültségeket kockázatosnak tartja, az erőviszonyok alapján arra számít, hogy a nagyhatalmak elkerülik a háborút.
Európa legnagyobb vagyonkezelője, az Amundi az amerikai eszközök helyett Kínát preferálja, mivel a távol-keleti országban kedvezőbbek az inflációs és a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kilátások. Vincent Mortier, a 2,1 milliárd eurós vagyonnal rendelkező, párizsi székhelyű alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, hogy az amerikai piacokkal kapcsolatban túl optimisták a befektetők, míg Kínát túl kockázatosnak látják, amivel nem értenek egyet.
Nyugattól kelet felé mozdulunk el – mondta Mortier a Financial Timesnak adott interjújában, amihez hozzátette: jövőre az Egyesült Államok gazdasága nem fog bővülni, míg Kína, India és Indonézia egyenként 5-6 százalékkal fog gyorsulni. Bár a geopolitikai feszültségeket kockázatosnak tartja, az erőviszonyok alapján arra számít, hogy a két nagyhatalom elkerülné a háborút. Szerinte az Amundi az elmúlt egy évben fokozatosan mozdult el Kína és India felé, amit az idén tovább fokoznak.
Az alapkezelő optimizmusa Kínával kapcsolatban annak ellenére érvényesül, hogy a kínai részvénypiacok nehéz időszakot élnek át: a CSI 300 index 5,7 százalékot veszített januári csúcsához képest. A kínai gazdaság a vártnál jobban, 4,5 százalékkal nőtt éves szinten az első negyedévben, míg az ipari termelés a múlt hónapban 5,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest, viszont utóbbi elmaradt a 10,6 százalékos előrejelzésektől, ahogy a kiskereskedelmi forgalmi adatok is. Mortier azonban úgy vélte, hogy a túlzott várakozások miatt tűnnek az adatok rossznak.
A befektetési igazgató szerint az infláció mind az Egyesült Államokban, mind Európában 3-4 százalék körül fog stabilizálódni az elkövetkező években, de némi volatilitással, ami megnehezíti a Fed dolgát, mivel a monetáris politika hatása csak később jelentkezik. Ugyanakkor nem aggódik az amerikai csőd lehetősége miatt, az amerikai állampapírokat továbbra is biztonságosnak gondolja.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A geopolitikai feszültségek és a szankciók folyamatosan változtatják meg a dollár domináns környezetet, mivel egyre több ország kereskedik a kínai pénznemben. A zöldhasúnak továbbra is fontos szerepe lesz, de a jüan előretörése nemzetközi trendnek számít.
Peking igyekszik a jüan nemzetközi használatát előmozdítani, ezért fokozta az erőfeszítéseit, hogy növelje a pénznem vonzerejét alternatív fizetőeszközként a nemzetközi kereskedelemben és tartalékvalutaként az amerikai dollárral szemben. A távol-keleti óriás több megállapodást kötött kereskedelmi partnereivel, amelyek értelmében jüanban kereskednek, illetve más országok is a kínai pénznemet használják egymás között.
A folyamatot az ázsiai ország bankjai is igyekeznek előmozdítani. A kormány erőfeszítései és a orosz–ukrán háború kirobbanása miatt Kínában a jüan lett a legtöbbet használt pénznem a határokon átnyúló tranzakciók során: márciusban első alkalommal előzte meg a dollárt. Ehhez azonban hozzá kell tenni: a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) adatai szerint a világban a devizatranzakciók közel 90 százalékát még mindig a zöldhasúban bonyolítják le. Tavaly a globális külkereskedelem 7 százalékát számolták el jüanban – derül ki az SCMP elemzéséből.
A háború kirobbanása után Moszkvát gyakorlatilag kizárták a dollárrendszerből, ami segíti Peking erőfeszítéseit egy alternatív valutarendszer kiépítésében. A szankciók részeként a nyugati országok embargó alá vonták az orosz olajat, ársapkát vezetettek be a harmadik félnek szállított nyersolajra, kitiltották az orosz bankokat a SWIFT nemzetközi fizetési-üzenetküldő rendszerből, és befagyasztották a moszkvai jegybank külföldön található tartalékait. Az eurázsiai ország kereskedelme jelentősen bővült Kínával, így a kétoldalú forgalom tavaly rekordszintre ugrott, a tranzakciók nagy részét pedig jüanban és rubelben bonyolították le.
Például az állami tulajdonban lévő orosz gázipari óriásvállalat, a Gazprom szeptemberben közölte, hogy a kínai gázszállításaiért jüanban és rubelben fogadja el a vételárat dollár helyett. Az orosz bankok pedig megkezdték a jüanhitelezést is. Nem Moszkva az egyetlen: Argentína április végén jelentette be, hogy ezentúl a zöldhasú helyett jüanban fizet a kínai behozatalért. A kormány szerint áprilisban mintegy egymilliárd dollárnyi kínai importot fizettek jüanban, ezt követően pedig havonta mintegy 790 millió dollárnyit.
Banglades és Oroszország áprilisban megállapodott abban, hogy az országban épülő orosz atomerőművek költségeit jüanban számolják el. Pakisztán az olajért szintén a kínai pénznemben fizet Moszkvának. Brazília és Kína megegyezett, hogy brazil reálban és jüanban fognak kereskedni. Szaúd-Arábia szintén fontolgatja, hogy dollár helyett jüant fogad el az olajért, míg Thaiföld arról tárgyal Pekinggel, hogy a két ország közötti kereskedelemben a jüan-bát elszámolás használatára ösztönözzék a vállalkozásokat.
Ehhez kapcsolódik, hogy Peking 2015-ben indította el saját saját globális fizetési rendszerét CIPS (Cross-Border Interbank Payment System) néven, amelyet a SWIFT alternatívájának szánnak. A kínai Harbin Bank még abban az évben partnerségre lépett az orosz Sberbankkal egy pénzügyi együttműködési platform létrehozásában, valamint főszerep vállal a jüanüzletág és a CIPS fejlesztésében az orosz piacon. Az AgBank tavaly decemberben kampányt indított a CIPS bevezetésére Tádzsikisztánban.
A zöldhasú továbbra is a nemzetközi kereskedelem nagy részének elszámolására használt valuta marad, és várhatóan a jövőben is fontos szerepe lesz, de a geopolitikai feszültségek és a szankciók folyamatosan változtatják meg a dollár domináns környezetet, mivel egyre többen preferálják a jüant és más pénznemeket.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Kína áprilisban a hetedik egymást követő hónapban növelte az arany- és a devizatartalékát, ráadásul nagyobb mértékben, mint amire az elemzők számítottak.
Kína devizatartaléka 21 milliárd dollárral 3205 milliárd dollárra emelkedett áprilisban, a szakértők kisebb, 13 milliárd dolláros növekedésre számítottak. A távol-keleti ország az előző hónapban 66,76 millió finom uncia aranyat (1 uncia = 31,1035 gramm) birtokolt április végén, szemben a március végi 66,5 millió unciával. Peking aranytartaléka április végén 132,35 milliárd dollárt ért (március végén 131,65 milliárd dollárt).
Kína rendelkezik a világ a legnagyobb valutakészletével, áprilisban már a hetedik egymást követő hónapban nőtt a tartalék – írja a Reuters. A különböző fémek és Peking kapcsolata erősen felpörgött az elmúlt időszakban: nemrég az arany árának drasztikus emelkedése mögött tűnt fel az ázsiai ország, pontosabban annak állami szektora. Az arany ugyanis értékállóbb, könnyebben értékesíthető és politikai indokokkal nehezebben befolyásolható instrumentum, mint a dollár, amelyről mindez nem mondható el.
Kína az aranytartalékai bővítésével lényegében a dollár utáni világra készülhet.
A dollárról való leválási törekvéseket támasztja alá az is, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) egymás közti kereskedelmében egyre kevésbé használják elszámolásra a zöldhasút. A CBDC-k, azaz a digitális jegybankpénzek felhasználásával létrejövő Bridge-projekt részeként akár teljes mértékben ki tudnák váltani a fiatdevizákat (mint például a dollár, az euró, a forint vagy a rubel) alacsonyabb árak és magasabb sebesség mellett, így a közvetítő szerepét akár teljes mértékben el is veszthetné az amerikai fizetőeszköz a BRICS-közti kereskedelemben.
A South China Morning Post jelentése szerint Kína jelentősen megemelte a következő évtizedre vonatkozó gabona-önellátási előrejelzését, és ígéretet tett egy “diverzifikált élelmiszer-ellátási rendszer” kiépítésére. A bejelentés Kína számára jó hír, ám a külföldi gazdák számára már kevésbé.
Ez azonban egy éles figyelmeztetés az amerikai és a thaiföldi gazdáknak, akik jelenleg jelentős mennyiségű gabonát exportálnak Kínába.
Ha Kína ténylegesen megvalósítja nagyszabású tervét, az komoly hatással lehet az Egyesült Államok kukorica- és szójatermelőire, valamint a thaiföldi és vietnámi rizsexportőrökre.
Kína a hivatalos adatok szerint jelenleg 82 százalékban öntermelő, a friss jelentés szerint pedig egy évtizeden belül el akarják érni a 88,4 százalékos belföldi gabonatermelést.
Mindemellett az ország a gabonaimportot 122 millió tonnára tervezi csökkenteni a tavalyi 146,9 millió tonnáról. A jelentés kapcsán azonban felmerült egy érdekes kérdés is: a mezőgazdasági termékek, főként a kukorica és a szójabab nagy tételben történő felvásárlása a Peking által használt eszközök egyike a kétoldalú kapcsolatok megerősítésére vagy a tárgyalások során követelései érvényesítésére.
Ennek kapcsán pedig az a kérdés, hogy Kína milyen alternatív eszközöket kíván bevetni a jövőben a nemzetközi kapcsolatok javítására és céljai elérésére, amennyiben szinte minden gabonát belföldön fognak megtermelni.
A világ legnagyobb devizatartaléka – amivel Kína büszkélkedhet – márciusban 3184 milliárd dollár volt, ami 51 milliárd dolláros növekedést jelent a februári 3133 milliárd dollárhoz képest – közölte az ázsiai ország jegybankja.
Szakértők szerényebb, 16 milliárd dolláros növekedést vártak márciusra.
A kínai devizatartalékok növekedésének hátterében részben az amerikai dollár gyengülése állt más vezető devizákkal szemben. A jüan 0,9 százalékkal drágult a dollárhoz képest márciusban, amikor a dollár 2,3 százalékkal gyengült a világ főbb valutáit tartalmazó kosárral szemben.
Ugyancsak a kínai jegybank ismertette, hogy az ország aranytartaléka 66,5 millió unciára nőtt márciusban a februári 65,92 millió unciáról. Az aranytartalék értéke eközben a februári 120,28 milliárd dollárról, 131,65 milliárd dollárra emelkedett márciusban.
