A munkaerő kiáramlásának újabb hulláma várható az EU határnyitását követően

Az Európai Unió más országokkal szembeni, július 1-jén várható határnyitását követően újabb munkaerő-kiáramlási hullám várható. De valószínűleg nemcsak pénzkeresés céljából, hanem hogy ott maradjanak családjukkal együtt. Ezt Vaszilij Voszkobojnyik mondta, az Ukrán Nemzetközi Foglalkoztatási Szövetség elnöke, közölte az UNN.

„Megszületett a döntés arról, hogy az EU külső határait július 1-jétől nyitja meg. Vagyis július elejéig a határok még zárva lesznek. Nincs közlekedési forgalom, buszjárat, vonatok sem közlekednek. Valójában csak a segini gyalogos átkelőhely működik, az határlépés személygépkocsin vagy kisbuszokon lehetséges. Ezért nem lehet azt mondani, hogy megvannak a feltételek ahhoz, hogy az emberek szabadon mozoghassanak” – mondta a szakértő. Voszkobojnyik szerint az emberek keresik a lehetőségét annak, hogy kiutazhassanak, de ez még nem jelent migrációt.

„ A »Rejting« szociológiai csoport februárban felmérést készített, csaknem 19 400 embert kérdezett meg, és az egyik kérdés a következő volt: »Gondolt már arra, hogy külföldre megy dolgozni?« – 18–9 éves fiatalok – 61%, a 30–39 év közötti emberek – 52% és a 40–49 éves emberek – 42%-a mondta, hogy külföldön szeretne munkát vállalni. Ezen túlmenően a válaszadók 45%-a, életkortól függetlenül, mondta azt, hogy külföldre kell mennie azért, hogy biztosítsa családjának a megélhetést” – tette hozzá a szakértő. Az Ukrán Nemzetközi Foglalkoztatási Szövetség elnöke kiemelte, hogy sokan szerettek volna külföldre menni dolgozni a karantén bevezetés és a gazdasági válság előtt. „Biztos vagyok benne, hogy ha most végeznék el a felmérést, a számok sokkal magasabbak lennének. Az emberek tudják, hogy nőtt a munkanélküliség, ha 2019 végén a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felmérése szerint másfél millió munkanélküli volt, egyes szakértők szerint manapság 2,5 és 2,8 millió munkanélküli van nálunk. Gazdaságunk, enyhén szólva sántít” – mondta. „Az előrejelzés szerint hazánk GDP-nek körülbelül 4 trillió hrivnyának kell lennie, átlagos 29,5 UAH éves dollárárfolyammal. Ha az UAH-t dollárra váltjuk, akkor kiderül, hogy hazánk GDP-je 135 milliárd dollár lesz. Ukrajnában ez a GDP szint volt 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban volt, és 2020-ban ugyanazt a szintet érjük el, és ez azt jelenti, hogy gazdasági szempontból körbe-körbe járunk, nincs gazdasági fejlődés” – foglalta össze a szakértő. Voszkobojnyik megjegyezte, hogy emiatt az emberek elgondolkodtak – hol fognak dolgozni, hol fognak élni, hol fognak gyermekeik élni. „Ezért úgy gondolom, hogy egy új munkaerő-kivándorlási hullám indul el a határok teljes megnyitása után, és nemcsak pénzkereső kivándorlás lesz, hanem az emberek az ország elhagyásának lehetőségeit fogják keresni, hogy kivigyék családjukat és külföldön maradjanak” – mondta. Sok európai országnak van szüksége ukrán idénymunkásokra, köztük van Németország, amely 300 000 Franciaország 200 000 és az Egyesült Királyság 80 000 munkavállalót fogadna. Európa kész bármilyen mennyiségű ukrán idénymunkás meghívására, 5–6 millió ukrán állampolgár készen áll külföldön dolgozni, ami európai szinten nem sok.