Egyre nehezebben mennek az utalások orosz cégeknek
Míg Vlagyimir Putyin orosz elnök mindent megtesz azért, hogy valóban ne szigetelődjön el, május óta húsz külföldi politikai vezetővel találkozott, a gazdasági társaságok már nincsenek ilyen könnyű helyzetben. Immár az Oroszországgal még kereskedelmet folytató országok helyi bankjait is tépázzák az úgynevezett másodlagos szankciók, azaz már a Kínába vagy éppen Törökországba utalandó pénzekre is egyre erősebben „nyomnak rá” az általánosan nehéz gazdasági helyzet miatt.
Ugyan júniustól az Egyesült Államok azokat az országokat is büntetni kezdte, amelyek kereskednek Oroszországgal, ám a Kínából Oroszországba irányuló áruforgalom folyamatosan nő.
Persze a Kínával folytatott kereskedelem is sok esetben csak valamelyik volt szovjet tagköztársaság ügynökei segítségével valósul meg – mondta a Bloombergnek egy magát megnevezni nem kívánó kereskedelmi cég vezetője. Ebben az esetben a helyzetet a többszörös valutaváltás bonyolítja, ugyanis az érintett országok igyekeznek korlátozni a nagy mennyiségű deviza mozgatását.
Honkong is fókuszba került, sok üzletet itt számolnak el, legtöbbször kazah vagy üzbég közvetítők segítségével. Itt azonban a kriptodevizákban való elszámolások egyre népszerűbbek – érthető, hiszen nincs jegybanki-állami kontroll felettük.
Vannak persze szerencsések is, nem minden cég mondja, hogy nehezen mennek a tranzakciók – például egy nagy energiaexportőr semmilyen fennakadást sem tapasztalt a Kínából, jüanban denominált tranzakciók esetén a hónapban.
Döcög a török partnerség is
Kínához hasonló nehézségek vannak Törökországban is. Ám ott azért csak néhány bank szüntette meg az oroszországi műveleteket, minden bonyodalom ellenére a helyzet nagyjából rendben van. Ezt a számok is alátámasztják: januártól májusig 50 százalékkal nőtt a török export rubelben számított részesedése.
Az indiai partnerség most jobban gyümölcsözik, mint a háború elején, az átutalási gondok enyhültek, ugyan a rúpia nem konvertálható, és a tranzakciók is drágák. Tény, hogy a Kreml háború eleje óta több milliárd dollárnyi rúpiát halmozott fel Indiában.
Annak érdekében, hogy felhasználhassák a rúpiát, még a szabályokat is megváltoztatták: a jegybank engedélyezte hogy áru- és szolgáltatásvásárlásra költsék az összegeket. Oroszország jellemzően Indiából vásárol okostelefonokat és egyéb elektronikai cikkeket, vegyi anyagokat, gyógyszereket, élelmiszereket, mezőgazdasági eszközöket és textíliát.
Az indiai jegybank ugyanakkor tagadja, hogy kivételeznének Oroszországgal.
Magas rangú indiai tisztviselők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy India nem sérti meg a Nyugat által hozott szankciókat. Tény, hogy az Indiában parkoltatott orosz pénzek egy bizonyos időszakra szólnak, és át sem ruházhatók. Azonban a kommunikációtól eltérően az indiai bankok csak az utóbbi időben legalább 34 orosz számlanyitási kérelmet hagytak jóvá, és speciális, a kereskedelem megkönnyítését szolgáló számlákat is nyitottak.
Az indiaiak igyekeznek tehát leplezni a partnerséget, olyannyira, hogy az orosz olajért az Egyesül Arab Emirátusok devizájával, dirhammal fizetnek, de kis mennyiségben dollárt és eurót is használnak. Az orosz műtrágyagyártók például előnyben részesítik azokat a valutákat, amelyeket át tudnak váltani, a széntermelők például egyáltalán nem kereskednek rúpiával.
Most a legnagyobb kihívás az orosz üzleti élet számára a határokon átnyúló fizetések problémája – hangsúlyozta Alekszandr Potavin, a Finam moszkvai elemzője. „Az esetek túlnyomó többségében a vállalkozások jelentős késéssel szembesülnek, ez most 10-16 nap átlagosan.”
Potavin szerint a helyzet odáig fajult, hogy már maga az orosz jegybank is a kriptovaluták használatára ösztönzi a cégeket, amivel ki tudják kerülni a szankciókat. Noha a Putyin–Erdogan–Hszi–Modi-találkozón Oroszország alternatív fizetési módok kiépítését javasolta, még ha ezekből lesz is valami, az időbe telik. A helyzet egyelőre nem tükröződik a kereskedelmi statisztikákban, ám a szituáció romlása egyértelmű.
Az oroszországi fogyasztói piac egyre rosszabb és rosszabb lesz, és az alapanyagok és alkatrészek importja is lassulni fog – hangsúlyozta Natalja Zubarevics, a Moszkvai Állami Egyetem szakértője. Szerinte most mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdaság kerekei továbbra is forogjanak.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás