Új adó az egyéni vállalkozóknak: hogyan keres kompromisszumot a kormány az IMF és a kisvállalkozások között

Az ukrán kormány két tűz közé került. Egyrészt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeli, hogy vezessék be az ÁFA-t az egyéni vállalkozóknál, akik éves bevétele meghaladja az 1 millió hrivnyát. Másrészt a kisvállalkozások heves tiltakozása és a kormány szándéka, hogy ne vállaljon politikai kockázatot a háború közepén, komoly kihívást jelent.

Az ügyet az RBC-Ukrajna újságírói, Jurij Doscsatov és Marija Kucserjavets vizsgálták, több kormányzati forrásra és szakértőre hivatkozva.

ÁFA az egyéni vállalkozóknál: mit kér az IMF

2025 novemberében Ukrajna és az IMF a személyzeti szinten megállapodott egy új, négyéves, 8,1–8,2 milliárd dolláros hitelprogramról. A végső döntést a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsának kell meghoznia, de Ukrajnának előtte teljesítenie kell több előfeltételt, az úgynevezett prior actions-t.

Ezek között három adóügyi blokk szerepel: törvényjavaslat benyújtása az ÁFA bevezetésére azoknál az egyéni vállalkozóknál (FOP), akik éves bevétele meghaladja az 1 millió hrivnyát; internetes platformok (például OLX) adóztatása; valamint csomagküldemények adóztatása azok értékétől függetlenül. Emellett folytatni kell az 5%-os katonai járulék beszedését a háború utáni időszakra is.

Ukrajna pénzügyminisztere, Szerhij Marcsenko nyilvánosan megerősítette, hogy a FOP-okat érintő egyszerűsített adórendszer változtatásai, az ÁFA-t érintő módosításokkal együtt, várhatóan 2027-ben lépnek életbe.

Az IMF-program elindításához szükséges kulcsdokumentum a szándéknyilatkozat, amelyet alá kellene írjon Julija Szviridenko miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, Andrij Pisnij, a Nemzeti Bank elnöke és Volodimir Zelenszkij elnök. Ez a dokumentum gyakorlatilag azt erősíti meg, hogy Ukrajna kész követni az IMF-fel egyeztetett cselekvési tervet.

Az RBC-Ukrajina forrásai szerint január végéig a nyilatkozatot még nem írták alá, mert az ukrán fél korrekciót szeretne elérni az egyik legérzékenyebb feltételnél: az ÁFA bevezetésénél a FOP-oknál, mint prior action. A kormány azt szeretné, hogy ezt a rendelkezést vagy áthelyezzék a „strukturális mérföldkövek” közé, több időbeli mozgástérrel, vagy módosítsák a jövedelemküszöb és a hatálybalépés időpontját.

Az egyéni vállalkozók reakciója és a téma politikai érzékenysége

A 1 millió hrivnyánál nagyobb éves bevételű egyéni vállalkozók (FOP) kötelező ÁFA-regisztrációja heves üzleti tiltakozást váltott ki. Az RBC-Ukrajna szerint ez az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök és a kormány egyelőre nem siet az IMF-fel kötött megállapodások szerinti törvényjavaslat parlamenti benyújtásával.

A Gazdasági Stratégiai Központ igazgatója, Hlib Viszlinszkij szerint a hatalom alábecsülte a kérdés politikai „toxicitását”. Sok közvélemény-formáló vezető maga is FOP, éves bevételük meghaladja az 1 millió hrivnyát, ezért a nyilvános reakció sokkal hevesebb lett, mint amire a novemberi IMF-tárgyalásokon számítottak.

A kormány számára ideálisnak látszik a paraméterek módosítása – például a bevételi küszöb és a bevezetés ütemezésének felülvizsgálata.

Viszlinszkij javaslata: a küszöb 2–3 millió hrivnyára emelése

Viszlinszkij szerint a kötelező ÁFA-regisztráció éves bevételi küszöbét 1 millióról 2–3 millió hrivnyára kellene emelni. Szerinte a küszöb nem lehet alacsonyabb az első csoportos mikrovállalkozások minimális bevételénél, mert ez aláásná az egyszerűsített adórendszer logikáját.

Ezzel a küszöbértékkel a vállalkozások nem tudnák gazdaságilag és technikailag szétbontani magukat több FOP-ra, hogy elkerüljék az ÁFA-t. Ha viszont a küszöb túl magasra, például 4 millióra kerülne, nőne a vállalkozások tömeges szétbontásának kockázata.

Mennyi bevételt hozna az ÁFA az egyéni vállalkozóknál és miért fontos ez a hitelezők számára?

Az RBC-Ukrajna forrásai szerint az egyéni vállalkozók (FOP) ÁFA-bevezetéséből származó potenciális bevétel 2027-re körülbelül 40 milliárd hrivnyára tehető. Az IMF pontosan ezekre a számokra támaszkodik, amikor ragaszkodik az új adó bevezetéséhez, mint a költségvetési bevételek háborús körülmények közötti megerősítésének eszközéhez.

Elemzések szerint, ha a kormány nem nyújtja be az ÁFA-törvényjavaslatot a parlamentnek, az IMF-program már az első felülvizsgálat során akadozhat. Ez veszélyezteti az IMF következő utalását, valamint az EU 90 milliárd eurós nagy hitelcsomagját, amely az IMF-programhoz kapcsolódik. Együttvéve 100 milliárd dollárnál is több külső finanszírozás forog kockán, ami nélkül rendkívül nehéz lenne fedezni a háborús költségvetési hiányt.

Az IMF nem hajlandó teljesen kihagyni az FOP-ÁFA-t a prior actions listájáról, de hajlandó tárgyalni a paraméterekről – elsősorban a bevételi küszöbről és a hatálybalépés időpontjáról. Más adófeltételek – a csomagküldemények és digitális platformok adóztatása – esetében a Fund teljes körű jogszabályi végrehajtást vár.

A legtöbb forrás szerint Ukrajnának végül kompromisszumos megoldást kell találnia, hogy ne sodorja veszélybe az IMF-programot és az ahhoz kapcsolódó EU-hiteleket. A kérdés csupán az, hogy hogyan alakítják ki az FOP-ÁFA szabályozását, és mennyire tér majd el a jelenlegi, évi 1 millió hrivnya bevételi küszöböt szabó tervtől.

VV/Okszana Csopak