IMF: drasztikusan beszűkült a gazdaságpolitikai mozgástér

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az iráni háború miatt várhatóan lefelé módosítja idei globális növekedési előrejelzését – közölte kedden Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója, miután előző nap már beszélt a kilátások romlásáról. A konfliktus kitörése előtt az IMF még a prognózis javítását tervezte, az energiaellátási válság azonban alapvetően megváltoztatta az előrejelzést – írja a Bloomberg.

Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított iráni támadása óta akadoznak az Öböl-térségből érkező energiaszállítmányok. Ez klasszikus negatív kínálati sokkot okozott a piacon. A Brent nyersolaj ára a háború előtti hordónkénti 70 dollárról nagyjából 110 dollárra ugrott. A dízel és a kerozin ára pedig ennél is meredekebben emelkedett.

Georgieva szerint éppen ezért az infláció elleni fellépésnek kell prioritást élveznie.

Az IMF vezetője arra figyelmeztetett, hogy a világ ma jóval kevésbé felkészült egy komolyabb gazdasági visszaesés kezelésére, mint a koronavírus-járvány előtt volt. A pandémia és az ukrajnai háború után a legtöbb kormány gazdaságpolitikai mozgástere beszűkült, miközben az államadósság szintje érdemben nem csökkent. Ezzel párhuzamosan a nagyhatalmi feszültségek megnehezítik a válságkezeléshez elengedhetetlen nemzetközi együttműködést.

Az energiapiaci zavarok mellett a konfliktus a globális műtrágyaellátást is megakasztotta, ami már a nemzetközi élelmezésbiztonságot is fenyegeti. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint a háború elhúzódása és a tartósan száz dollár feletti olajár esetén további 45 millió ember nézhet szembe súlyos élelmezési válsággal.

A gazdasági sokk hatásai aszimmetrikusak. A legsebezhetőbb helyzetben a konfliktushoz földrajzilag közelebb lévő, nettó energiaimportőr és szűk költségvetési mozgástérrel rendelkező országok vannak. Különösen igaz ez a Perzsa-öbölből származó energiától erősen függő ázsiai régióra. Több kormány már hatósági árakkal és támogatásokkal próbálja tompítani az energiaárak emelkedésének hatásait. Georgieva azonban óva intett attól, hogy ezek az intézkedések meghaladják az adott országok költségvetési teherbíró képességét.

Az exportkorlátozásokat pedig egyenesen károsnak nevezte.

A jegybankok számára az IMF vezérigazgatója szerint a legfőbb kihívás az infláció letörése és a gazdasági növekedés fenntartása közötti egyensúly megtalálása lesz. Ez éles ellentétben áll a 2020-as koronavírus-válsággal. Akkor a kereslet és a kínálat egyidejű visszaesése miatt a fiskális és a monetáris politikai válaszlépéseket még könnyen össze lehetett hangolni.

Az IMF új makrogazdasági előrejelzései a jövő héten, a szervezet washingtoni tavaszi ülésszakán válnak hivatalossá.

(portfolio.hu)