Washington és Brüsszel együtt nyírhatja ki az európai acélipart – Kijev nagyot kaszálhat a végén

Brüsszelben egyre nagyobb aggodalom övezi az Egyesült Államok és az Európai Unió között újra fellángoló vámháborút, miközben párhuzamosan zajlanak a tárgyalások Ukrajnával a Szén-dioxid Határmentesítési Mechanizmus (CBAM) esetleges eltörléséről.

Mindkét folyamat közvetlenül érinti az európai acélipart, amely egyszerre szorul ki az amerikai piacról és szembesül a keleti konkurencia fenyegetésével.

Az Európai Bizottság előzetes számításai szerint az EU acél és alumínium exportjának csaknem fele veszélybe kerülhet Donald Trump, amerikai elnök legújabb vámreformja miatt. Az április elején bevezetett új szabályozás a teljes termékérték alapján számítja a vámokat a fémek tartalma helyett.

Bár az új szabályozás szerint a vám által érintett uniós export éves értéke 67 milliárdról 52 milliárd euróra csökkent. Ebből az 52 milliárdból azonban mintegy 23 milliárd eurónyi export olyan „kevert” kategóriába esik, ahol a vámok tovább emelkedhetnek – közölték európai tisztségviselők a Politicóval.

Tehát jelenleg az uniós acélexport mintegy felét veszélyezteti a magasabb amerikai vámok.

A változás oka az volt, hogy a származékos termékek (pl. háztartási gépek, légkondicionálók) fém-tartalmának megállapítása túlságosan bonyolulttá vált. Az új rendszer három sávot vezet be:

• 50 százalékos vám a tiszta fémtermékekre,
• 25 százalékos vám a jelentős fém-tartalmú származékos termékekre,
• és 10 százalékos vám azokra, amelyek amerikai eredetű fémet használnak.

A 15 százalék alatti fém-tartalmú termékek mentesülnek.

Miközben az európai acélipart éppen kiszorítják az amerikai piacról, addig Brüsszel és Kijev arról egyeztet hogy Ukrajna mentesüljön az EU szigorú klímavédelmi szabályai alól, ezzel hozva versenyelőnybe az ukrán termelőket az európai piacon is.

Ha Brüsszel kivételt tenne Ukrajnával, az gyakorlatilag megsemmisítené az európai acélipart – figyelmeztetnek szakértők. Az ukrán acélipar ugyanis a háború ellenére hatalmas kapacitással rendelkezik, és lényegesen alacsonyabb környezeti költségekkel termel, mint európai versenytársai.

Ha az EU-piacra vámmentesen áramlana be ez az ukrán acél, az európai gyárak nem tudnák felvenni a versenyt a magas előállítási költségek miatt.

Az európai acélipar jövője most azon múlik, hogy sikerül-e megtalálni az egyensúlyt a klímavédelem, a stratégiai autonómia és a geopolitikai szolidaritás között. Egyelőre azonban úgy tűnik, Brüsszel egyre távolabb kerül ettől az egyensúlytól.

(mandiner.hu)