Nemrégiben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az Európai Unió támogatásával és a szakminisztérium együttműködésével új ablakot nyitott a harmadik ciklusú pályázati programban, amely a mezőgazdaságban alkalmazott aggregációs modelleket támogatja.
A program egy modern üzleti megközelítést jelent, amelyben a kisgazdák és termelők összefognak, hogy közösen gyűjtsék, tárolják, dolgozzák fel és értékesítsék termékeiket. Így ahelyett, hogy sok kis gazdaság versenyezne egymással, egy komoly szövetség alakul, amely képes diktálni a piacon.
A program a következő megyékre vonatkozik: Kárpátaljára, Lembergre, Ivano-Frankivszkra és Csernyivci megyére. Előnyben részesítik azokat a vállalkozásokat, amelyek ökológiai szempontból fenntartható gyakorlatokat és innovatív üzleti megoldásokat alkalmaznak.
A termelők akár 150 ezer dollár támogatást is kaphatnak.
Az ukrán agrárágazat akut munkaerőhiánnyal küzd a mozgósítás miatt, jelenleg több mint egymillió munkavállaló hiányzik a szektorból, ami a teljes munkaerő-szükséglet több mint fele – jelentette ki Denisz Marcsuk, az Összukrajnai Agrártanács elnökhelyettese az egyik országos tévécsatorna műsorában.
Az orosz offenzíva kezdetét követően, 2022 márciusától elsőként a vidéki lakosokat és a mezőgazdasági munkásokat mozgósították, és ez a folyamat azóta is tart – mondta Marcsuk a Mi – Ukrajina országos hírtelevízió műsorában. Véleménye szerint még a hadkötelesek felmentésének lehetősége sem oldja meg a problémát.
A kritériumokat ugyan meghatározták, de ezek olyan jellegűek, hogy sok kisebb gazdaság nem képes megfelelni nekik.
A törvény szerint csupán a dolgozók létszámának 50 százalékáig terjedhet a katonai szolgálat alól mentesítettek köre. Emiatt egyre kevesebben dolgoznak az agráriumban, ami jelentős munkaerőhiányt okoz – tette hozzá.
Marcsuk azt is megjegyezte, hogy a munkaerőhiányt egyelőre részben a nők fizikai munkába való bevonásával sikerül ellensúlyozni.
Ukrajna továbbra is számos ország számára az élelmezési biztonság garanciája, mert az ukrán gazdák csaknem négyszer több búzát tudtak betakarítani, mint a hazai fogyasztás, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök – írta az Interfax-Ukrajina.
„Az ukrán gazdák már mintegy 40 millió tonna új termést takarítottak be. Az idei búzatermés mintegy 22 millió tonnát tett ki. A hazai fogyasztás körülbelül 6 millió tonna. Vagyis Ukrajna csaknem négyszer több búzát aratott le, mint a hazai fogyasztás. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy számos ország számára az élelmezésbiztonságának garanciája maradjunk” – jegyezte meg Smihal.
Emellett lendületet vett a mezőgazdasági területek aknamentesítése. „Majdnem 5000, összesen több mint 21 ezer hektáros terület aknamentesítésére érkeztek már kérelmek. A Prozorro rendszerben zajlanak az első aukciók” – tette hozzá a miniszterelnök.
Az ukrán mezőgazdasági szektor közvetlen veszteségei a nagyszabású oroszországi invázió kezdete óta eltelt két évben meghaladták a 10 milliárd dollárt, ezért fel kell gyorsítani a fellendülés ütemét a hazai és a globális élelmezésbiztonság garantálása érdekében – közölte Tarasz Viszockij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztere a Future Agriculture Fórumon.
Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna vezető szerepet tölt be a gabona- és olajnövények exportjában, és az agrárszektor helyreállítása biztosítja a világ élelmiszerpiacának stabilitását.
„Az orosz agresszió miatt az ukrán gazdálkodók jelentős veszteségeket szenvedtek el. A nemzetközi élelmiszerárak pedig 2022-ben mintegy 35%-kal nőttek. A helyzet csak az új exportutak kialakítása után stabilizálódhat. Ezért támogatásra van szükség az ukrán mezőgazdasági szektor helyreállításához” – idézte a tisztviselőt az Agrárpolitikai Minisztérium sajtószolgálata.
A miniszter hangsúlyozta, hogy hosszú távú projektekre van szükség az ukrán mezőgazdasági szektor támogatására. Az egyik az Ukrajnának nyújtott Ukraine Facility pénzügyi támogatási program.
Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.
Az uniós tagállamok kormányainak képviselőit magában foglaló testület brüsszeli közleménye szerint a jóváhagyott KAP-felülvizsgálat egyensúlyt teremt a jelenlegi uniós agárárpolitika környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvései fenntartása és a mezőgazdasági termelők aggodalmainak kezelése között.
A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások tekintetében a felülvizsgálat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ideiglenes és célzott eltéréseket engedélyezzenek bizonyos feltételességi követelmények alól olyan előre nem látható éghajlati viszonyok esetén, amelyek megakadályozzák a mezőgazdasági termelőket azok teljesítésében.
Az uniós mezőgazdasági termelők nem lesznek kötelesek szántóterületük bizonyos részét parlagon hagyni. Önkéntes alapon dönthetnek úgy, hogy szántóterületük egy részét parlagon hagyják, vagy új növényeket ültetnek rajtuk. A gazdálkodókat ugyanakkor arra ösztönzi, hogy tartsák fenn a biodiverzitás szempontjából előnyös, nem termelő területeket. A vetésforgó emellett a növénytermesztés diverzifikációját is lehetővé teszi a rendszeres aszálytól vagy túlzott csapadéktól sújtott területeket birtokló gazdálkodók számára, hogy könnyebben megfeleljenek a vonatkozó követelménynek – írták.
A tagállamok mentesíthetnek bizonyos növényeket, talajtípusokat vagy gazdálkodási rendszereket a talajművelésre vonatkozó követelmények betartása alól.
Ezek területét korlátozni kell, és csak akkor lehet létrehozni, ha konkrét problémák megoldásához szükségesnek bizonyulnak. A felülvizsgálat a 10 hektárnál kisebb területen tevékenykedő mezőgazdasági üzemeket mentesíti a feltételességi követelmények betartásával kapcsolatos ellenőrzések és szankciók alól, ami csökkenti az ellenőrzésekkel kapcsolatos adminisztratív terheket a kistermelők számára, akik a KAP kedvezményezettjeinek 65 százalékát teszik ki – írták.
A felülvizsgálat biztosítja, hogy az uniós országok mostantól állandó jelleggel, évente kétszer módosíthassák KAP-stratégiai terveiket, szemben a jelenlegi egyszeri módosítási lehetősséggel. Ez – írták – nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a változó feltételek kezeléséhez.
A rendelet kihirdetését követően azonnal hatályba lép – tájékoztattak. A mezőgazdasági termelők a 2024-es igénylési évre visszamenőleges hatállyal alkalmazhatják a környezetvédelmi feltételekhez kapcsolódó egyes új szabályokat – tették hozzá.
Az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ 2023 novemberében meghirdette a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó vállalkozások fenntartásának támogatására irányuló pályázati lehetőséget. Ennek célja az input anyagok és forgóeszközök beszerzésének támogatása a Kárpátalján bejegyzett és ténylegesen gazdasági tevékenységet folytató mezőgazdasági vállalkozások megerősítésének és tevékenységének fenntartása. Az összesen 200 támogatott pályázó figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy a dokumentumok leadásának határideje április 5-e, azonban egy kérelem benyújtása ellenében egy későbbi időpontban is beszolgáltathatják az előírt dokumentumokat.
Költségvetési forrásokat azok a gazdálkodók kaphatják, akik maximum 120 hektár mezőgazdasági területet művelnek. A kifizetést hektáronként 3100 hrivnyáról 4000-re emelték.
Külön költségvetési támogatást biztosítanak az alábbiak fenntartására is:
kecske és/vagy juh anyaállomány – a támogatás összege 2000 UAH fejenként azoknak, akik 5-500 kecskét és juhot tartanak.
Külön költségvetési támogatást – 8000 UAH hektáronként – kapnak a gazdálkodók a felszabadított területekért, valamint olyan területekért, ahol véget értek a harcok – tájékoztatott a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció.
Kijevi jelentések szerint az ukrán mezőgazdasági export a fekete-tengeri gabonafolyosón már közelíti a háború előtti volument, bár az árak esése miatt mégis csökkent a bevétel. Egy mezőgazdasági nagykereskedő vállalat szerint márciusban kevesebb gabonát szállíthat az ország.
Ukrajna márciusi, tengeren zajló agrárexportja 20 százalékkal eshet vissza februárhoz képest – közölte a kijevi székhelyű mezőgazdasági nagykereskedő vállalat, a Spike Brokers. A cég szerint a vasúti kivitel napi átlagban 299 vagonra csökkent, szemben a februári 374 vagonos átlaggal, ami az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a legalacsonyabb érték.
A közúti export március 1–11. között 132 ezer tonnára zsugorodott az előző hónap azonos időszakában regisztrált 172 ezer tonnáról. A vállalat úgy véli, hogy az európai piac telített, ami megakadályozza, hogy a következő hónapokban ukrán termékek érkezzenek a kontinensre. A cég a tengeri kereskedelemről nem közölt pontos mennyiséget, de az ukrán kormány szerint ebben a hónapban eddig 2,2 millió tonna gabonát szállítottak összesen – írja a Reuters.
Kiürült a gazdálkodók pénztárcája, mivel a jövedelmük jelentősen csökkent az export nehézségei miatt az elmúlt két évben. Az agrárminiszter szerint az ukrán gabona gyengébb minőségű lehet idén, sőt, a vetés területe is csökkenhet.
Ukrajna arra számít, hogy a 2024-es tavaszi vetésterülete a tavalyival megegyező lesz, bár a legrosszabb forgatókönyv szerint némi csökkenés is előfordulhat – mondta Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter pénteken a Reuters hírügynökségnek. Ez az első hivatalos előrejelzés a vetéssel és az ukrán gabona mennyiségével kapcsolatosan.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabona- és olajosmag-termelője, de termésmennyisége csökkent, mióta Oroszország megtámadta és jelentős területeket foglalt el Kelet-Ukrajnában. A háború felhajtotta a gabona világpiaci árát és megzavarta a szállításokat.
Mennyit vetettek el eddig idei aratásra a gazdálkodók?
Az ukrán gazdálkodók tavaly tavasszal összesen 12,75 millió hektáron vetettek, amiből 5,7 millió hektár gabona. A vetésterületbe 4 millió hektár kukorica, 5,3 millió hektár napraforgó és 1,78 millió hektár szójabab tartozott. Őszi búzát azonban kisebb területen vetettek a gazdálkodók a rossz időjárás miatt: 4,2 millió hektáron az egy évvel korábbi 4,4 millió hektár helyett. Ukrajna tavaly 280 ezer hektáron vetett tavaszi búzát, amit idén meg kell növelni, hogy az év során ugyanannyit arathassanak, mint tavaly.
A miniszter elmondta, hogy a szója vetésterületét növelnék, ám a jó minőségű szójavetőmagok hiánya komoly akadályt jelenthet, mivel a napraforgómag viszonylag alacsony ára és a kötelező vetésforgó megakadályozhatja a napraforgó vetésterületének jövőbeni növelését.
Ukrajna tavaly a kukoricának csak egy részét takarította be, mintegy 28,7 millió tonnát.
Szolszkij szerint a pénzhiány és az export nehézségei miatt kénytelenek spórolni és gyengébb minőségű búzavetőmagot használni a gazdálkodók.
Spórolnak a gazdálkodók, rosszabb lesz az ukrán gabona minősége
A tárcavezető elmondta, hogy az őszi búza eddig komolyabb károsodás nélkül vészelte át a telet, de a jövőbeli termés minősége nem egyértelmű.
A vetőmagjaink egyre rosszabbak – sajnálkozott a miniszter.
Az ukrán gazdálkodók jövedelme jelentősen csökkent az elmúlt két évben az export nehézségei miatt.
Oroszország inváziója előtt Ukrajna a világ negyedik legnagyobb gabonatermelője volt, és értékben kifejezve az áru az ukrán export felét tette ki.
Ukrajna a háború előtt közel 110 millió tonna gabonát és olajos magot takarított be, de 2023-ra az összesített termés alig több mint 81 millió tonnára csökkent, mivel a terület nagy részét megszállták.
Ukrajnában megkezdődött a betakarítás. Odessza és Mikolajiv megyék agrárgazdaságaiban hozzáláttak az őszi árpa aratásához – jelentette az Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztérium nyomán a korrespondent.net. A közlés szerint mintegy 4,8 ezer hektáron végeztek már a betakarítással 26,5 tonna/ha termésátlag mellett, és eddig 12,6 ezer tonna gabonát csépeltek az új termésből.
Az aratással az Odessza megyei mezőgazdasági termelők állnak jobban 4 000 hektáros mutatóval. Mikolajiv megyében ugyanakkor nagyobb a terméshozam: 32,0 q/ha.
Befejeződött a tavaszi kultúrák vetése Ukrajnában. Összesen 12,75 millió hektáron vetettek gabonát, hüvelyeseket és olajos növényeket, valamint 213 ezer hektáron cukorrépát. Gabonát és hüvelyeseket 5,672 millió hektáron vetettek.
Az ukrán gazdálkodók tavaszi búzát 280 ezer hektáron, tavaszi árpát 821,9 ezer hektáron, borsót 139,3 ezer hektáron, zabot 150,1 ezer hektáron, kukoricát több mint 4,043 millió hektáron, hajdinát 120,7 ezer hektáron és kölest 51,1 ezer hektáron vetettek.
A gazdák a június 23-i állapot szerint több mint 5,3 millió hektár napraforgót és csaknem 1,8 millió hektár szóját vetettek.
Az előrejelzések szerint ebben az évben Ukrajnában a gabonanövények bruttó termése 60%-kal, az olajos növényeké pedig 15%-kal csökken 2021-hez képest.