Az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI) az ígéretei szerint hamarosan elhagyhatja az orosz piacot – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a Raiffeisen Bank elnöke, Johannes Strobl kijelentette, hogy eladás vagy akár kiválás formájában szüntethetik meg orosz pénzintézeteket. A 2023-as üzleti mutatók nem érték el a kívánt eredményt, valamint 2022 második negyedéve óta az oroszországi hitelezés volumene 56 százalékkal csökkent.
Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség tavaly decemberben az egyeztetések idejéig levette a Raiffeisen Bankot a háborút támogató cégek feketelistájáról.
Volodimir Putyin orosz diktátornak sikerült a vállalatok távozását a lojális elit profitjára fordítania. Erről a The New York Times számolt be.
A kiadvány szerint a háború kezdete óta több mint 103 milliárd dolláros veszteséget jelentettek be nyugati cégek, amelyek bejelentették, hogy kivonulnak az orosz piacról.
„Putyin a lehető legtöbbet kihozta ebből, diktálva távozásuk feltételeit. Ezeket a kivonulásokat folyamatosan növekvő adókkal fedezte, és tavaly legalább 1,25 milliárd dollárt keresett Oroszország katonai kasszájába” – írja az újság.
A Carlsberg dán sörgyártó pénteken bejelentette, hogy eladta oroszországi érdekeltségét. A szerződést aláírták, de nem hozták nyilvánosságra sem a vevő nevét, sem pedig az eladási összeget, amelyet hosszadalmas eljárás során kell engedélyeztetni az orosz hatóságokkal.
A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a nyugati sörgyártók közül a Carlsbergnek volt a legnagyobb oroszországi kitettsége. 2021-ben a bevételeinek 10 százalékát termelte ki Oroszországban, mielőtt tavaly az ukrajnai invázió miatt több más külföldi céggel együtt kizárta volna az országot a közép- és kelet-európai piacáról, és döntött a távozásról.
A cég tavalyi becslése szerint mintegy 9,9 milliárd koronás veszteséget okoz oroszországi üzletágának az eladása.
Az idei üzleti eredményeket azonban a cég pénteki közleménye szerint nem befolyásolja az eladás.
Az orosz üzletág eladásáról szóló megállapodás aláírása fontos mérföldkő a rendkívül összetett szétválasztási és értékesítési folyamatban. Fontos volt a számunkra, hogy a lehető legjobb megoldást érjük el minden érdekelt fél számára, beleértve az Oroszországban dolgozó több mint nyolcezer alkalmazottunkat is – hangsúlyozta közleményében Cees’t Hart, a Carlsberg vezérigazgatója.
A cég korábban jelezte, hogy várhatóan júniusig bejelenti az orosz üzletág eladását, és azt is, hogy opciós jogot próbál kikötni a jövőbeni visszavásárlására.
Mikkel Emil Jensen, a Sydbank elemzője emlékeztetett, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az orosz hatóságok jóváhagyják az üzletet, azt meg főleg nem lehet előre megmondani, hogy mikor. Abban azonban meglehetősen biztos, hogy a Carlsberg nem nyer rajta.
A cég részvényeinek értéke 1,1 százalékkal, 1068 koronára emelkedett a hír bejelentésére a koppenhágai tőzsdén, azóta visszaesett 1057,5 koronára, 0,52 százalékkal a csütörtöki záróértéke fölé.
A Mondelez International – a többek között a Milka csokoládét gyártó vállalat – elnöke a héten kijelentette, hogy a vállalatot „kipécézték”és másként kezelik, mint azokat a rivális vállalatokat, melyek szintén folytatják az élelmiszer- és italértékesítést Oroszországban – jelentette a Reuters.
Az alkalmazottaknak csütörtökön küldött feljegyzésében Vinzenz Gruber a skandináv vállalatok által a Mondelez ellen kezdeményezett bojkottokról írt, amiért a vállalat úgy döntött, hogy Oroszországban marad, ahol törvényesen működhet, a szankciók ugyanis az élelmiszeriparra nem terjednek ki.
„Mindannyiunk számára nehéz azt látni, hogy vállalatunkat kiemelik és másként kezelik, mint konkurenseinket, a helyzet realitásai ellenére” – mondta Gruber a Mondelez alkalmazottainak küldött feljegyzésében.
„Ha a legtöbb konyhaszekrénybe belenézünk, számos olyan élelmiszer- és italgyártó cégtől származó terméket találunk, amelyek nem vonultak ki Oroszországból. Ha bojkottálnának minden olyan márkát, melynek anyavállalata Oroszországban tevékenykedik, akkor élelmiszer-ellátási problémával néznénk szembe” – mondta Gruber, anélkül, hogy konkrét márkákat említett volna.
A bojkott – melyet többek között a SAS légitársaság kezdeményezett – a múlt héten kezdődött Svédországban és Norvégiában, miután az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség májusban „a háború nemzetközi támogatójának” nevezte a Mondelezt, amiért továbbra is árulja termékeit Oroszországban.
A Mondelez csokoládéipari versenytársai, köztük a Nestlé, még mindig jelen vannak Oroszországban, ahogyan számos más fogyasztási cikkeket gyártó vállalat is. A Nestlé legutóbbi éves jelentésében közölte, hogy hat gyára van Oroszországban, beleértve az édességeket gyártó üzemeket is.
Csak ígéret maradt az aktivitás csökkentése
A Mondelez 2022. március 9-én, az ukrajnai orosz invázió kezdetét követően ígéretet tett arra, hogy visszavágja a nem létfontosságú tevékenységeit Oroszországban, és az alapvető kínálatra összpontosít. Csütörtökön a Mondelez közölte, hogy „csökkentette tevékenységeit, leállította az új tőkebefektetéseket, az új termékek bevezetését és az oroszországi reklámmédia-költéseket”.
Ugyanakkor nyoma sincs annak, hogy visszavágták volna az üzleti tevékenységet Oroszországban, sőt összességében növelték a termékek Oroszországba irányuló szállítását – derül ki a 2021. január 1. és 2023. március 31. közötti időszakra vonatkozó vámadatokból.
Az olyan termékek Oroszországba irányuló szállítmányai, amelyek leírásában kifejezetten a Milka csokoládétáblák szerepelnek, 131%-kal, 22,4 millió kilogrammra emelkedtek a háború kirobbanását követő évben, 2022 áprilisától 2023 március végéig, az előző 12 hónap 9,7 millió kilogrammjáról a Reuters által a vámadatok kereskedelmi szolgáltatójától megszerzett nyilvántartások szerint.
A Mondelez összes termékének Oroszországba irányuló szállítása pedig 45 millió kilogrammra ugrott az előző időszakban mért 28,7 millió kilogrammról az adatok szerint.
Meglepően sok nemzetközi nagyvállalat van még mindig jelen Oroszországban – Ukrajna megtámadása után több mint egy évvel – annak ellenére, hogy már több mint ötszáz felfüggesztette tevékenységét, és ugyanennyien véglegesen felhagytak működésükkel az agressziót elkövető államban – derül ki az amerikai Yale University felméréséből.
Az összeállítás szerint 151 multi a tevékenységét visszafogva „meglapul”, 175 időnyerésre játszik, 230 pedig a helyzetet kihasználva még fokozza is jelenlétét. Az utóbbi kategóriába főként a kínai vállalatok tartoznak, de török példa is akad rá.
A Yale anyagát szemléző AP hírügynökség a maradó cégek közül elsőként a kanadai-amerikai Restaurant Brands International (RBI) tulajdonában álló Burger Kinget említi.
Noha az RBI nem válaszolt az AP e-mailben feltett kérdéseire, a hírügynökség idézi a cégelnök alkalmazottakhoz írt levelét, amelyben kifejtette, hogy a franchise-megállapodás rendelkezései miatt nem tudják a helyi üzemeltetőt bezárásra kényszeríteni, a vállalat azonban folyamatosan árulja 15 százalékos részesedését az orosz vegyesvállalatban. Az esetleges nyereséget az ENSZ menekültügyi szervezetének adományozzák.
Vígan vehetik az oroszok a népszerű Aperol likőrt gyártó olasz Campari Group italait is, a cég ugyan leállította reklámjait, ám az üzletet csak annyira fogja vissza, hogy azért kitermelje 118 oroszországi munkatársa fizetését.
Szintén megtartotta volgográdi gyárában többségi részesedését a traktorokhoz gumiabroncsokat gyártó amerikai Titan International is, mivel – mint Paul Reitz vezérigazgató mondja – az üzem működése „kritikus jelentőségű a globális élelmiszer-ellátási lánc kiszolgálásában”.
A vállalat ugyanakkor nem szállít sem az orosz kormánynak, sem a hadseregnek – teszi hozzá.
Nem kell szomorkodniuk az olasz divat moszkvai híveinek sem, hiszen az ironikus nevű Evropejszki Mallban kedvükre válogathatnak a Benetton és Calzedonia ruhái és alsóneműi között.
A babatermékeket árusító Mother Care elnevezése ugyan Mother Bearre változott az Evropejszki Mallban, de ez nem zavarja a választékhoz hozzájutó fogyasztókat, mint ahogy az sem, hogy a spanyol Zara divatcikkeit most egy orosz vállalattól, jelesül a Maagtól vehetik meg.
These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
A kivonulás nehézségeiről beszélt az AP-nek Tanja Fredricsen, a dán Carlsberg sörgyár kommunikációs vezetője is, kiemelve, hogy olyannyira integrálódott az orosz üzletág a cégcsoportba, hogy tavaly március óta 15 millió dolláros befektetéssel próbálják szétválasztani a szálakat, de állítólag már közel a folyamat vége.
A cég amerikai szektortársa, az Anheuser-Busch még ugyancsak jelen van Oroszországban, ám már javában tárgyal az orosz piacon idén a jelenlétét két új termék – egy sör és egy energiaital – bevezetésével is erősítő török Anadolu Efesszel érdekeltsége átruházásáról.
A Metro német nagykereskedelmi áruházlánc, amely egyébként minden „de és ha” nélkül elítélte a háborús agressziót, mintegy 10 ezer helyi alkalmazottjáért viselt felelősségével indokolja maradását, persze az sem elhanyagolható szempont, hogy 2022-ben 29 milliárd eurós éves bevétele 10 százalékát az orosz piacon termelte ki.
Végül a német Bayer is a maradásra voksol.
Az alapvető egészségügyi és mezőgazdasági termékek – mint például a rák-, szív- és érrendszeri kezelések, a terhes nőknek és gyermekeknek szánt egészségügyi termékek, valamint az élelmiszer-termesztéshez szükséges vetőmagok – visszatartása csak megsokszorozná a háború áldozatainak a számát – áll a vállalat közleményében.
A kivonulás tehát nem is olyan könnyű, a vállalatok egy része gyakorlatilag elveszett az amerikai, európai és orosz szankciók Bermuda-háromszögében – mondja Michael Harms, a német vállalatokat képviselő keleti üzleti szövetség vezetője.
Először is egy olyan vevőt kell találniuk, amelyet a Nyugat nem szankcionál. Oroszországban azonban a szóba jöhető üzletemberek gyakran olyan emberek, akik jó kapcsolatban állnak a kormánnyal, ezért Nyugaton már felkerültek a feketelistákra – fűzi hozzá.
Emellett nagy árengedménnyel kell eladniuk, azaz szinte elajándékozniuk az érdekeltségeiket olyan embereknek, akiket nem kedvelnek, akik közel állnak a rezsimhez.
Ezenkívül Oroszország bevezetett egy trükkös szabályt is, amely szerint a piacról kivonuló cégeknek 10 százalékos kilépési adót kell fizetniük, átruházott érdekeltségük értéke után számítva. Az amerikai vállalatoknak ráadásul a befizetéshez engedélyt kell kérniük a washingtoni pénzügyminisztériumtól is, különben az amerikai szankciókkal kerülnének szembe – mondta Maria Shagina, a berlini Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének szakértője.
Így aztán több száz vállalat csendben úgy döntött, hogy lesz, ami lesz, de inkább marad.
Az Európai Központi Bank (EKB) felszólította a Raiffeisen Bankot, hogy hagyjon fel oroszországi tevékenységével.
A Reuters szerint az EKB cselekvési tervet sürget a bank oroszországi tevékenységének megszüntetésére. Tisztázzák, hogy a terv az orosz részleg eladását vagy bezárását javasolja.
Az osztrák tisztviselők „indokolatlan beavatkozásnak” minősítették az EKB lépését.
A Raiffeisen Bank szóvivője elmondta, hogy a bankcsoport felgyorsítja az üzletértékelést, és vizsgálja az orosz piacról történő „jól irányított kivonulás” lehetőségeit – írja az Unian ukrán hírügynökség.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Számos oroszországi gyár felfüggesztette a termelést és elbocsátotta a dolgozókat, mivel a szankciók és a nyugati gyártók elvándorlása miatt hiány van a csúcstechnológiai berendezésekből, mióta Oroszország tavaly inváziót indított Ukrajna ellen.
A szentpétervári önkormányzat tárgyalásokat folytat Kazahsztánnal a Hyundai oroszországi gyárának eladásáról – jelentette a The Guardian.
Egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról számoltak be, hogy a tárgyalások a végső fázisban vannak a Hyundai szentpétervári üzemének eladásáról egy kazahsztáni Asztanában működő autógyárnak. Az üzletet akár már júniusban aláírhatják – írta a lap.
A Hyundai tavaly márciusban függesztette fel oroszországi gyárának működését.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
A McDonaldʼs kivonul Kazahsztánból, ugyanis az ukrajnai háború miatt ellátási gondokkal küzd az ország. Az étterem amerikai anyavállalata megtiltotta, hogy orosz beszállítóktól vásároljanak hústermékeket, európai termelőktől pedig csak drágábban tudnák beszerezni azokat.
Az ukrajnai háború miatt ellátási gondokkal küzd a helyi franchise-üzemeltető Food Solutions KZ alá tartozó McDonaldʼs Kazahsztánban, ezért az étteremlánc kivonul az országból. A gond amiatt van, mert a McDonaldʼs amerikai anyavállalata megtiltotta, hogy a kazahsztáni éttermei orosz beszállítóktól vásároljanak hústermékeket.
A Moszkva elleni szankciók óta a kazah McDonaldʼs a helyi és az európai termelőktől csak drágábban tudná beszerezni a húst, ami az éttermek veszteséges működéséhez vezethet. A helyzeten az sem segített, hogy Kajrat Boranbajevet, a gyorsétterem kazahsztáni franchise tulajdonosát tavaly márciusban sikkasztás miatt őrizetbe vették – számolt be a napi.hu.
Mint arról korábban beszámoltunk, nemrég Bosznia-Hercegovinában is bezárt az utolsó McDonaldʼs, mivel tavaly decemberben derült ki, hogy az éttermek nehéz anyagi helyzetbe kerültek. A helyi sajtó szerint az egyik étteremnél például félmillió eurónak megfelelő tartozást halmoztak fel, és emiatt már bírósági ítélet is született arról, hogy a fizetési hátralék miatt ki kell üríteni, és vissza kell adni a tulajdonosnak az üzlethelyiséget.
Közel ezer vállalat változtatta meg piaci pozícióját Oroszországban vagy Oroszországgal kapcsolatban a háború kezdete óta. Néhányan teljes visszavonulást jelentettek be, és visszafogták a tevékenységüket, mások csak felfüggesztették a jelenlétüket vagy a tervezett beruházásaikat hagyták abba, de vannak olyan cégek is, amelyek a szokásos módon folytatták munkájukat.
Jeffrey Sonnenfeld, a Yale Egyetem professzora a háború első napjaitól kezdve szakértőkből és hallgatókból álló csapatával figyelemmel kíséri az Oroszországban tevékenykedő vállalatokat. A listát először február 28-án tették közzé, akkor még mindössze néhány tucat vállalat jelentette be, hogy kivonul az orosz piacról.
A kutatók a vállalatokat nyilatkozataik és tetteik alapján öt csoportba osztották.
A naponta frissülő listában így külön csoportosítva jelennek meg azok a cégek, amelyek korlátozások nélkül folytatják tevékenységét Oroszországban, illetve azok, amelyek folytatják a működést, de új fejlesztésbe nem invesztálnak, valamint azok, amelyek csökkentették tevékenységüket, továbbá azok, amelyek felfüggesztették vagy teljesen megszüntették a működésüket az orosz piacon.
A naponta frissülő lista szerint – melyet az Ekonomicsna Pravda is szemlézett – jelenleg 320 cég fordított hátat Oroszországnak, köztük olyan nagyvállalatok, mint a British American Tobacco, a Cisco vagy a Deutsche Telekom.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Más beszerzési forrásokra kell áttérniük az orosz szülőknek, ha gyermekeik rajzfilmek iránti igényeit ki szeretnék elégíteni, mivel az e téren a legszélesebb kínálattal rendelkező Walt Disney-re már nem számíthatnak a továbbiakban. Az amerikai médiaóriás az orosz Kommerszant értesülései szerint ugyanis december 14-én leállítja utolsó még működő oroszországi csatornáját, a Disney Channelt.
A hírt az amerikai vállalatnál még nem erősítették meg a Reutersnek, viszont beleillik a cég Ruxit stratégiájába, úgyhogy lehet alapja. A Kommerszant még azt is tudni véli, hogy a kábelszolgáltatók a Disney Channel helyére a Szonce néven induló új gyerekcsatornát veszik fel a kínálatukba.
Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a képernyőn nem Tom és Jerry püföli majd egymást, és Mickey egér is megpihen, viszont visszatérhetnek a nagy sikerű szovjet alkotások, mint a Nú, págágyi, azaz a No, megállj csak! sorozat, amelynek farkasa és nyuszija szórakoztathatja a továbbiakban a gyerekeket. A Disney Channelt egyébként 2010-ben vezették be az orosz piacra, és a Walt Disney által gyártott show-kat, animációs és rajzfilmeket és egyéb filmeket sugároztak.
Az újabb stratégiaváltásra készülődő Walt Disney még márciusban, az oroszok Ukrajna ellen indított háborújára válaszul jelezték, hogy valamennyi tevékenységüket felfüggesztik az agresszor országban, ideértve a médiatartalmak és a licence termékek árusítását, a helyi tartalomgyártást, a Disney Cruise Line kirándulóhajók oroszországi kikötését, a National Geographic magazin árusítását és a kábelcsatornáikat leállítják.
Azt is hozzátették azonban, hogy a kivonulás nem megy egyik napról a másikra, szerződéses kötelezettségeik teljesítéséről és ott dolgozó munkatársaik jövőjéről is megnyugtatóan gondoskodniuk kell. A Walt Disney döntése egyébként nem volt egyedi, hasonlóan tettek a nagy stúdiók, mint a Warner Bros. és a Sony Pictures, amelyek szintén leállították oroszországi tevékenységüket, még a mozikból is visszavonták filmjeiket.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
