Forbes: Ukrajnának modern villamosenergia-hálózatra van szüksége ahhoz, hogy megnyerje a háborút

Kijev megerősítette energiabiztonságát azáltal, hogy lemondott az oroszországi gázról és most gondoskodnia kell villamosenergia-ellátásáról. Ukrajna több mint hat éve szenved az orosz agressziótól. A Krím-félszigetet Moszkva elfoglalta, Donbasz egy részét az orosz erők ellenőrzik.

Az „Oroszország. Kreml. Putyin” dokumentumfilmben, amely június 21-én került adásba Oroszországban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy néhány posztszovjet ország állítólag „elvett orosz történelmi területeket”, amikor Szovjetunió 1991-ben szétesett. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió alapításáról szóló megállapodás záradéka tartalmazza az unióból való kilépés jogát. De magát az eljárást nem írták elő. Sok főváros attól tart, hogy ez a Kreml új területi követeléseit és megszállását jelentheti a szomszédos országokban, például Ukrajnában, Kazahsztánban, Fehéroroszországban és talán a balti országokban. Erről Ariel Cohen, az Atlanti Tanács szakértője írt a Forbes magazinban.

Putyin támogatottsága rekord alacsony szinten volt az orosz alkotmány módosításáról szóló népszavazás előtt, amely lehetőséget ad neki arra, hogy 2036-ig hivatalban maradjon. „Legutóbb, amikor ilyen alacsony volt a támogatottsága, Putyin annektálta a Krím-félszigetet. Ezt követően az orosz elnök népszerűsége hirtelen emelkedett. Kijevben és Moszkvában attól tartanak, hogy az új területi annektálás vagy geopolitikai agresszió kidolgozása már folyamatban van” – olvasható a cikkben.

Ezalatt a nyomás alatt Oroszország kihasználta, hogy földgázt szállít Ukrajnának. De Kijev 2015-ben visszautasította az orosz földgázt, az orosz gázszállítás tranzit bevételére támaszkodva, amely a GDP 3%-át teszik ki. A tüzelőanyagok a szomszédos országból való importjának történő megtagadása helyes lépés volt Ukrajna energiabiztonságához. Mivel Ukrajna arra törekszik, hogy csökkentse az Oroszországtól való gázfüggőségét, megjelent a „villamosenergia-függőség” lehetősége. Az elöregedett energetikai infrastruktúra és az egyre növekvő kereslet miatt Volodimir Zelenszkij elnök hivatala 2019 októberében elkezdte az olcsó villamos energia importját Oroszországból. Úgy tűnik, hogy 2020 májusában az ukrán kormány felmérte e döntés politikai és gazdasági következményeit. Ukrajna legközelebbi EU-s szövetségesei, Lengyelország és a balti államok határozottan ellenezték az ukrán villamosenergia-importot Oroszországból és Fehéroroszországból. A végén Kijev megtagadta.

Az ukrán európai integráció egyik alapvető tényezője az ukrán energiarendszer leválasztása az orosz hálózatról 2022-ig valamint az ukrán hálózat egyesülése az európaival 2025-ig. Ez egy újabb lépés Ukrajna számára az Oroszországtól való elszakadás elérése érdekében. Ezért fontos kihívás az elavult villamosenergia-hálózat megújítása, amelyet a még szovjet időkben építettek. Legalább 17,5 milliárd dollár összegű befektetésre van szükség ahhoz, hogy az elosztóhálózatot a modern szabványoknak megfelelően átalakítsák. A háztartások és a vállalkozások megbízható energiaforrással való ellátása és a modern villamosenergia-fogyasztásmérők beszerelését valószínűleg nemzetközi együttműködés és hitel-kölcsönök révén oldják meg. A villamosenergia-hálózat egy logikus monopólium. Ezért a tarifákat az állam szabályozza. Cohen az Atlanti Tanács „Az ukrán villamosenergia-hálózatba történő beruházás garanciája: a jövő útja” című jelentését idézi. A tanulmány szerint a kihívások megfelelő kezelése érdekében az ukrán kormánynak radikális reformokat kell végrehajtania egy új tarifa-módszertan bevezetése céljából, hogy ösztönözze a potenciális befektetőket. Az ilyen esetekben alkalmazott módszert RAB-nak hívják. Ezt a megközelítést Ukrajnában már évek óta széles körben megvitatják, ám nem nagy sikerrel. A módszertan lényege, hogy a villamosenergia-infrastruktúra tulajdonosai évente egy bizonyos jövedelmet kapnak, amelyet az eszközök értékének egy bizonyos százaléka határoz meg. Ennek a pénznek egy részét a hálózatok modernizációjába fektetik be.

Ugyanakkor ennek a módszertannak a bevezetését akadályozta, mint az ukrán energiaágazat más reformjai esetében is az, hogy az ukrán villamos energiát továbbra is nem piacon előállított erőforrásnak, hanem „garantált közjónak” tekintik. És ez a Szovjetunió egyik megtévesztő öröksége. A RAB a befektetés megtérülését vonja maga után. Ez elegendő a kölcsönök visszafizetéséhez, valamint jövedelemszerzésre azon a vállalatok számára, amelyek a villamos energiát termelik és szállítják.

A RAB révén nyújtott pénzügyi ösztönzőknek köszönhetően a vállalatok motiváltak az energiahálózatok fenntartására és korszerűsítésére, biztosítva a magán- és az ipari fogyasztók számára a megbízható áramellátást. A RAB módszertana fontos része az energiareformnak más posztszovjet országokban, amelyek sikeresen áttértek a piacgazdaságra. A RAB sikeresen működik Csehországban, Grúziában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában.

A közép- és nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a „kulcs” a belföldi villamosenergia-hálózatokba történő közvetlen külföldi befektetések felszabadításához. A felhasználók és az ipar rövidtávon áremelkedéssel nézhet szembe, mivel a nem hatékony támogatások fokozatosan eltűnnek. Viszont a hatékony hálózatok kialakulása azonban hosszú távon a villamosenergia-költségek csökkenését eredményezi. Ennél is fontosabb, hogy a villamosenergia-ellátás megbízhatósága növekedni fog, és bevonzza a külföldi befektetőket.

Ukrajna biztonságát mind külső, mind belső tényezők veszélyeztetik. Szuverenitása védelmének érdekében, beleértve az orosz revansizmust, Kijevnek fel kell újítania, modernizálni és liberalizálni kell villamosenergia-termelését és -elosztását. Korszerű, megbízható és versenyképes villamosenergia-hálózat, az üzleti vállalkozásokra vonatkozó lojális tarifa nélkül Ukrajna védtelen marad a Kreml energianyomása előtt.

UNIAN