Kína nem áll meg, már a világ második legnagyobb fegyvergyártója

A fegyvergyártás és -kereskedelem óriási üzlet, hatalmas verseny van az ágazatban tevékenykedő cégek között. Egyik legnagyobb felvásárlópiac Afrika, a maga erőskezű államvezetőivel. Nem meglepő módon, Kína mindenhol építi fel kereskedelmi bázisait, már letaszította a dobogó második helyéről az oroszokat, és egyértelműen az élre tör.

Kína állami pénzekkel kipárnázott hadiipari vállalatai nagy sebességgel jönnek fel, gyors tempóban erősödnek – derül ki a Növekedés.hu elemzéséből. Egyelőre az USA még szilárdan, nagy fölénnyel tartja az első helyet a világ hadiiparában,

ám ha ilyen tempóban jön fel a kínai gazdaság hátterében Peking hadiipara, nem kell hozzá egy emberöltő, hogy Kína legyen a világelső a fegyvergyártásban, és az exportban is. Már ma három kínai van a világ tíz legnagyobb fegyvergyártó vállalata között, de igen jelentős a használt fegyverek kereskedelme is.

Ma még az USA a világ legnagyobb fegyvergyártó műhelye

Az Egyesült Államok kezdetben nyomasztó, majd napjainkra csökkenő világgazdasági dominanciájára, a második világháborúban játszott ellátó szerepére építve tartja mozgásban hadiiparát. Máig arra alapoznak, hogy a második világháborúban az USA volt a világ fegyverműhelye, elképesztő nagyságú ipari kapacitásokat kiépítve.

Napjainkban Szaúd-Arábia az amerikai fegyverrendszerek legnagyobb vásárlója, egyben a világ legnagyobb fegyverimportőre. Ugyanakkor a szaúdiak híresek arról, hogy hajlamosak megafegyverüzleteket kötni, aztán amikor megvalósítani kellene a szerződéseket, ilyen-olyan indokkal kihátrálnak a teljesítés, a vásárlási kötelezettség alól.

Ami a globális képet illeti, Amerikának a franciákkal és másokkal együtt sikerült visszaszorítania az orosz cégeket Indiában,  a világ második számú fegyverimportőrénél. Az USA fegyverexportjának a felét a Közel-Kelet vette fel az elmúlt öt esztendőben – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, a SIPRI tanulmányából.

Észak-Afrikában a kép vegyesebb. Algéria, amely a szomszédos Marokkóval áll vitában, hatalmas tempóban vásárolja a fegyvereket – nem keveset belőlük Moszkvától. A másik nagy regionális importőr Egyiptom, amely katonailag Jemenben és a szomszédos Líbiában is érdekelt – és déli szomszédjánál, Szudánban sem nyugodt a helyzet. Egyiptom az utóbbi fél évtizedben a világ harmadik legnagyobb fegyverzetimportőrévé vált. 

Ami Afrika egészét illeti, 2000 óta vizsgálva, a SIPRI adatai alapján Moszkva volt a legnagyobb fegyverszállító a kontinensre.  2018-ig csaknem kétszer annyi fegyvert adott itt el, mint a második helyezett Egyesült Államok, vagy a csaknem az amerikaiakéhoz hasonló mennyiségű-értékű fegyvert szállító Németország.

Felgyorsult a kínai fegyverexport

Oroszország belső gazdasági gondjait tükrözve azonban az ország fegyverkivitele is csaknem ötödével visszaesett, eközben Kínáé felgyorsult.

Nemcsak Afrikában, hanem a másik nagy piacon, Latin-Amerikában is egyre gyakrabban szorították meg kínai versenytársaik az oroszországi és az egyesült államokbeli fegyverkereskedőket. A Kínai Népköztársaság a többiekétől teljes mértékben eltérő üzleti-politikai filozófiára építi latin-amerikai térnyerését, így fegyverexportját is.

Élve a hatalmas, az oroszországinál csaknem egy nagyságrenddel erősebb gazdasági hátterével, Kína hitelekkel, az adott ország katonai-biztonsági struktúráiba beszállító helyi vállalatok támogatásával igyekszik megágyazni fegyverkivitelének, politikai-gazdasági-katonai befolyása növelésének.

Az Egyesült Államok Kongresszusi Kutató Szolgálata (CRS) adatai szerint Kína 2005 és 2019 között több mint 137 milliárd dollárt fektetett be Latin-Amerika országaiba.  Ezek egy része kedvező feltételekkel nyújtott, támogatott hitel. Négy országra összpontosított: Venezuelára (62,2 milliárd dollár), Brazíliára (28,9 milliárd), Ecuadorra (18,4 milliárd) és Argentínára (17,1 milliárd).

Különleges filozófiát érvényesít Kína a fegyverpiacon

Kína a fegyverexportban is érvényesíti az „ezeréves horizont”, a rendkívül hosszú időre előre tervezés hagyományos politikáját. Mint az amerikai hadsereg folyóirata, a Military Review megjegyzi, ennek jegyében például magas rangú venezuelai tiszteket látnak vendégül Kínában és jelentős számú venezuelai kadét tanul kínai felsőoktatási intézményekben.

Ami kiváltképpen aggasztja az amerikaiakat, azok a kínai katonai-biztonsági szuper-technológiai (high-tech) eszközök, például az 5G (majd tervben a 6G) távközlési, IT berendezések szállítása, amelynek révén belehallgathatnak-beleláthatnak az amerikai hadsereg hasonló rendszereibe.

A statisztikai adatok is alátámasztják az amerikai aggályokat, hiszen tavaly az e tekintetben világelső Kína több mint 654 milliárd dolláros összértékkel jóval több high-tech berendezést exportált a világba (így Latin-Amerikába is), mint amennyit az utána következő három ország,  Németország (209,6 milliárd dollár), Dél-Korea (192,8 milliárd) és az Egyesült Államok (156,4 milliárd) együttvéve.

A SIPRI adataira való hivatkozással, a Japan Times is arról számolt be, hogy a hihetetlen léptekkel bővülő kínai hadiipar már a második helyre lépett elő globális szinten. Ez azért is jelentős fejlemény – teszik hozzá -, mert egy évtizeddel ezelőtt Kína még importra szorult ezen a téren.

(origo.hu)