Az USA-ban is beindították a kamatemelést
0-0,25 százalékos tartományból 0,25-0,5 százalékos tartományba emelte az irányadó kamatot az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Nyíltpiaci Bizottsága. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A kamatemelési ciklus aligha áll meg itt: a kiadott közlemény szerint a tagok az év végére már 2 százalékot közelítő rátát is elképzelhetőnek tartanak.
A Fed kamatot utoljára 2018 decemberében emelt, és szinte napra pontosan két évvel ez előtt, 2020. március 15-én vitte le nullára az irányadó kamatát. Akkor ezt azzal indokolták, hogy a nem sokkal korábban kitört koronavírus-járvány súlyos károkat okoz sok ország gazdasága számára, beleértve az USA-t is.
Sokan vártak kamatemelést a Fedtől, főleg miután a múlt héten kiadták azt az adatot, hogy az amerikai infláció 7,9 százalékosra nőtt a januári 7,5 százalék után. Ennél magasabb havi szám utoljára 1982 januárjában érkezett. Ráadásul az még nem is látszik ezeken a számokon, hogy a drágulás leginkább az olyan termékeknél jelentős, amelyek a szegények és az alsó középosztálybeliek számára fontosak: az élelmiszerek ára 7,9, az energiáé 25,6 százalékkal nőtt (természetesen a gazdagabbaknak is kell erre költeniük, de az ő kiadásaikban mindez kisebb arányt képvisel), a használt autóké pedig úgy ugrott meg 41,2 százalékkal, hogy az új autóké „csak” 12,4-gyel nőtt.
Sok elemző azt várta korábban, hogy a februári vagy legrosszabb esetben is a márciusi infláció lesz a csúcs, ahonnan lassulni fog az árak emelkedése, csakhogy a háború mindent boríthat. A világ gazdasági bizonytalansága és az Oroszországgal szembeni szankciók hatására a kőolaj és a gáz ára már emelkedik, és lehetetlen biztos előrejelzést adni, mi történhet a világban ezek után.
A Fed mindenesetre prognózist is adott kamatdöntése mellé, amely nem ad okot derűlátásra. Amellett, hogy a 2 százalékos inflációs cél elérését a korábbiaknál távolibbnak látják, a növekedésre vonatkozó prognózison is módosítottak: amíg eddig 4 százalékos GDP-növekedéssel számolt a bizottság, most már 2,8 százalékra teszik a bővülés idei mértékét, jövőre pedig 2,2 százalékot várnak.
A kamatemelésnek megvan persze az a komoly kockázata is, hogy a hitelezés drágításával és néhány befektető elriasztásával visszafogja a gazdasági növekedést, nagyon rossz esetben akár recesszió felé is küldheti az országot. Egyértelmű üzenetet küld viszont, hogy a Fed le akarja törni az inflációt, ennek pedig jó hatása is lehet. A dollár erősítésére is jó – más kérdés, hogy tovább gyengülhet az euró és a közép-európai országok devizái is, de ez már nem a Fed baja. Az Európai Központi Bank a múlt héten 0 százalékon hagyta a saját irányadó kamatát, Közép-Európa jegybankjai, köztük az MNB is, folyamatos kamatemeléssel próbálják védeni a maguk gazdaságát.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás