Vészjósló jeleket mutat az orosz gazdaság, Putyinnak hamar érvényesítenie kell a fölényét

Az orosz elnök hadiipara már országa költségvetésének 40 százalékát felemészti, miközben a GDP-növekedés meredeken lassul és az infláció tartósan magas. Oroszországnak még az idén jelentős haladást kell elérnie a frontvonalakon, vagy a helyzet könnyen tarthatatlanná válhat számára.

Háromévnyi maximális fordulatszámon pörgő hadiipar után Vlagyimir Putyin birodalma közelíti a korlátait. A hivatalos statisztikák ugyan még 2024-ben is a G7-országokét meghaladó GDP-bővülést mutattak, ám mára egyre több jel mutat a stagnálás, az infláció, a költségvetési kényszer és a kiapadó tartalékok felé.

Jelenleg az orosz költségvetés 40 százalékát emésztik fel a honvédelmi és háborús kiadások.

Oroszország becsült vesztesége Ukrajnában naponta csaknem ezer katona. Moszkva közel egymilliós összesített veszteségget szenvedhetett el. Egy fiatal, produktív korosztály tömegével tűnt el a munkaerőpiacról, miközben mintegy egymillió magasan képzett civil is elhagyta az országot 2022 óta. A háborúban eddig nagyjából kétszázötvenezren haltak meg.

Putyin mindeközben ragaszkodik a lassú, de biztos előrenyomuláshoz: a Kreml szóvivői sikerként tálalják az egyre gyorsuló mértékű terjeszkedést, miközben az ipar és a fogyasztás már érezhetően megszenvedi a háborús állapotokat.

Repedések az orosz gazdasági erődön

A gazdasági növekedés 2025 első negyedévében 1,4 százalékra esett az előző negyedévi 4,5 százalékról. Az ok: polgári ágazatokból katonai célokra irányított források, csökkenő olaj- és gázárak.

A drága import, a munkaerőhiány és a háborús költekezés miatt az infláció tartósan 8–9 százalék között van. Az orosz jegybank tavaly 21 százalékra emelte, idén 20 százalékra vágta vissza az alapkamatot — ez pedig fojtogatja a vállalati hitelezést. 2022 óta 50 milliárd dollár értékű nyugati vagyont államosítottak vagy koboztak el, az állam részesedése a gazdaságban újra az egészségtelen késő szovjet szint felé közelít.

Kína és India ugyan a mai napig lelkesen vásárolja az orosz nyersanyagot, de a kedvezőtlen fuvardíjak és a diszkontárak miatt ezek a bevételek már nem fedezik a háborús extrakiadásokat. Az orsz pénzügyminisztérium belső anyagai árplafonsokkot és a túltermelés miatti kieső bevételeket jeleznek.

A hivatalos szervek is leadták a vészjelzéseket

Makszim Oreskin, Putyin helyettes kabinetfőnöke is elismerte, hogy a jelenlegi növekedési modell elérte a határait. Elvira Nabiullina jegybankelnök szerint a korábban kihasználatlan kapacitások kimerültek, új motorra — termelékenységre és innovációra lenne szükség.

Kína segítsége nagy mentőöv Oroszországnak, de Kína inkább a piaci haszon miatt vásárol, nem pedig azért, mert szövetségesén akarna segíteni. India már amerikai fegyverek vásárlásába fogott. Európa – még béke esetén is – aligha tér vissza a 2022 előtti importvolumenhez. A Kreml egyszerre szorul rá a nyersanyagexportra és veszíti el a belőle származó stabil devizabevételt.

Fogy az idő

A katonailag megszerzett terülek nem pótolják a veszteségek okozta munkaerő-, tőke- és bizalmi deficitet. Putyin egyelőre a nukleáris arzenál privilégiumában és a hadigazdaság rövid távú GDP-növelő hátszelében bízhat. De a háborús gazdaság „lélegeztetőgépe” már most is lassul; ha az olajár esik vagy a szankciós szorítás erősödik, akkor Moszkva súlyos csapást szenvedhet.

Az idei év tehát kritikus, a front egyre gyorsuló sikerei mögött demográfiai vészhelyzet, gazdasági zavarok, rekordkamatok, fogyó tartalékok formálódnak. Putyinnak és hadseregének még idén magasabb szintre kell váltania, mert Oroszország ideje egyre fogyatkozik.

(privatbankar.hu)