Több százmilliárd eurós beruházást sürgetett az atomenergiába az unió energiaügyi biztosa

A jövőbeli szén-dioxid-mentes európai villamosenergia-rendszer gerincét túlnyomórészt megújuló energiaforrások alkotják majd az EU-ban, ezeket azonban stabil alapterhelésű nukleáris alapú villamosenergia-termeléssel kell majd kiegészíteni.

Az Európai Uniónak a következő évtizedekben mintegy 350-450 milliárd eurót kell jelenlegi atomenergia-kapacitásának fenntartására költenie, és további 50 milliárd eurót a meglévő reaktorok hosszú távú működtetésére – mondta pénteken Kadri Simson energiaügyekért felelős európai biztos a prágai Európai Atomenergia-ügyi Fórumon.

„Elemzésünk azt mutatja, hogy a beruházások azonnali megkezdése nélkül a meglévő reaktorok mintegy 90 százaléka leállna, méghozzá éppen akkor, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rájuk, azaz 2030 körül” – tette hozzá.

„A következő évtizedekben hét európai uniós tagállamban húsz új atomerőmű építése is tervben van” – jegyezte még meg.

A jövőbeli szén-dioxid-mentes európai villamosenergia-rendszer gerincét túlnyomórészt megújuló energiaforrások alkotják majd. A valóság azonban az, hogy ezeket legalább 100 gigawattnyi, stabil alapterhelésű nukleáris villamosenergia-termeléssel kell majd kiegészíteni.

Ezért az atomenergia nem csupán biztonsági és védelmi szempont, hanem valódi megoldás is, hiszen az unió áramszükségleteinek mintegy 15-16 százalékát fogja fedezni.

Az új technológia, például a kismoduláris reaktorok (SMR) megoldást jelenthetnek az energiarendszer integrálására és a legnagyobb kihívást jelentő ágazatok szén-dioxid-mentesítésére – mondta Simson, rámutatva,

az EU célja, hogy az első európai kismoduláris reaktorok a 2030-as évek elején üzembe álljanak.

„Az atomenergia és a megújítható energiaforrások keveréke az egyetlen biztonságos forgatókönyv Csehország számára jövőbeni energiaszükségleteinek fedezésére” – jelentette ki Petr Fiala, az eseménynek otthont adó Csehország miniszterelnöke.

„Közép-európai körülmények között egy biztonságos energetikai rendszer nem működhet atomenergia nélkül” – szögezte le.

Fiala szerint az energiaválság következtében Európa példátlan geopolitikai nyomásnak van kitéve, amiért elsősorban Oroszország a felelős, ám hibáztak az európai államok is, amikor alábecsülték az energiabiztonság szerepét.

„A megoldások keresésekor Európa nem mondhat le alapelveiről, de az energiapolitikáját lényegesen át kell alakítania” – hangsúlyozta a cseh miniszterelnök.

„Az atomenergia az áramtermelés stabil, biztonságos és alacsony szennyezettséget kibocsátó forrása”

– mondta.
„Az atomenergia fejlesztése válasz az energiaválságra és a klímaváltozásokra is” – hívta fel a figyelmet Eduard Heger szlovák kormányfő is a fórumon.

A szlovák politikus szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy az atomerőművek élettartama átlagosan nyolcvan év.

Forrás