Oroszország azért beszél a háború befejezéséről, hogy megmentse a gazdaságát – Reuters

Az orosz gazdaság meredeken lassul az ukrán dróntámadások és az elhúzódó háború közepette, miközben Vlagyimir Putyin orosz diktátor a háború alatt az ötödik Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot nyitja meg, növekedési ötleteket keresve – számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.

A jelentés szerint a hírügynökség azt írta, hogy Oroszország 3 trillió dolláros, árualapú gazdaságának növekedése tavaly körülbelül 1%-ra lassult – a 2024-es 4,9%-ról –, és 0,2%-kal zsugorodott 2026 első negyedévében. Az idei évre vonatkozó előrejelzés 0,4%. Az orosz tisztviselők a csökkenést a magas kamatlábaknak, a szankcióknak és az erős rubelnek tulajdonítják.

Az orosz finomítók, műtrágyagyártás és kikötők elleni ukrán dróntámadások a Reuters szerint a gazdaság jelentős részét megbénították, és az olajfinomító kapacitás negyedét érintették. Putyin utasította a tisztviselőket, hogy keressék a növekedés helyreállításának módjait, de a vállalkozások szerint ennek legjobb módja az ukrajnai háború befejezése lenne.

„Az orosz tőzsdén tapasztalható növekedés és lelkesedés az ukrajnai, USA közvetítésével zajló béketárgyalásokról szóló minden egyes pozitív hír után rámutat arra, hogy milyennek kellene lennie a valódi válaszuknak” – mondta a Reutersnek egy magas rangú vállalati vezető névtelenséget kérve.

A Kreml közölte, hogy a tavaly februárban megkezdett béketárgyalásokat felfüggesztették – az Egyesült Államok a közel-keleti háborúra összpontosít. A Reuters szerint velük együtt „befagyasztották” az orosz gazdaságba irányuló több milliárd dollárnyi potenciális amerikai befektetést, valamint a szankciók enyhítéséről szóló tárgyalásokat is. Ez pesszimizmust kelt az üzleti körökben. Egy magas rangú orosz bankár névtelenül nyilatkozva azt mondta a hírügynökségnek, hogy Putyin már tavaly is elszalasztott egy jó lehetőséget egy üzletkötésre, és most a gazdaság az instabilitás jeleit mutatja.

A Szentpétervári Fórum június 3. és 6. között kerül megrendezésre, fő témája a növekedés. Oleg Vjugin, az orosz jegybank korábbi alelnöke azonban a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a kétszámjegyű alapkamat, a háború finanszírozására szolgáló adóemelés és a beruházások csökkenése miatt egyszerűen nincsenek elképzelések a növekedésre. „A kormánynak lényegében semmije sincs, amit fel tudna ajánlani a növekedés helyreállítására” – mondta.

A közel-keleti háború miatti olajár-emelkedés átmeneti hatása a Reuters szerint rövid életű lesz. Ritka nyilvános kritikájában a kommunista párt képviselője, Renat Szulejmenov kijelentette, hogy a gazdaság nem élné túl a „különleges katonai művelet” elhúzódó meghosszabbítását. „Milyen fejlesztésekről, beruházásokról és tőkekiadásokról beszélhetünk? Sem a tankoknak, sem a lövedékeknek nincs fogyasztói értékük: a gazdaság termeli őket, de a lakosság nem tudja elfogyasztani őket” – mondta.

A kiadvány szerint Oroszország – 140 milliós lakosságával, sekély hazai részvény- és hitelpiacaival, valamint külföldi befektetések hiányával – nem támaszkodhat olyan hazai növekedési motorokra, mint India vagy Kína. „A gazdaságnak külső ösztönzőre van szüksége. Ez sem az állami költségvetésből, sem a bankrendszerből nem fog érkezni” – összegezte Mihajlo Matovnikov, az Oscsadbank pénzügyi elemző központjának vezetője.

(vb/rbc.ua)